Kanadai Magyar Munkás, 1960-1961 (32. évfolyam, 1-50. szám)

1961-03-02 / 31. szám

10. oldal Rendőrségi vélemény a bűnözés okairól: A munkanélküliség TORONTO VÁROS rendőrségének hivatalos nyilatkozata a munkanélküliséget nevezte meg, mint a bűnözési hul­lám valódi okát. A rendőrség szerint a munkanélküliség hozza létre azt a körülményt, ami miatt kénytelen a csa­ládapa lopni vagy csalni, hogy előteremtse családjának a betevő falatot Munkanélküliség miatt dobják el ma­guktól az emberek a becsü­letet, vesztik el önérzetü­ket és büszkeségüket. Az utóbbi hetek során 15 százalékkal több bűnözőt fogott el a rendőrség. A bűn­ügyi tárgyalások nyakra-fő­re szaporodnak. A rendőr­ség tagjai egyhangúlag azt vallják, hogy a betörések, lopások, hamisítások és csa­lások túlnyomó többségét é­­hes, reménytelen és elkese­redett munkanélküliek kö­­­­vetik el. [kilátása?”, kérdezte az őrs­parancsnok az újságírótól, “csekkeket hamisít, hogy a család élhessen.” Körút rendőrök között A város liberális napilap­ja, a Toronto Star kiküldte egyik riporterét, beszéljen azokkal a rendőrökkel, akik a bűnözőket elfogták, azok­kal az emberekkel, akik a rend őreiként naponta szem­tanúi a bűnözéseknek. Az újságíró nem nevezte meg a nyilatkozatokat adó közren­dőröket, mert véleményüket nem tekinthette hivatalos­nak. Nyilatkozatot kért te­hát parancsnokoktól. “Mi az ön véleménye sze­rint a bűnözések terjedésé­nek oka,” kérdezte az új­ságíró egy belvárosi rendőr­alezredestől. “A bűnözések oka? Munkanélküliség. Ter­mészetesen”, válaszolt a rendőrtörzstiszt. “Igen, egé­szen egyszerűen ez a tény”, folytatta, “az ember kényte­len élni, s ha nincs munká­ja, elkeseredik és kész a bű­nöző.” Egy fiatal detektív felkér­te a sajtó képviselőjét, ta­nulmányozza a terjedő bű­nözés számadatait és osz­tályzatait. “Nézze kérem, betörés, hamisítás, csalás, ebben vétkes a legtöbb le­tartóztatott ember, és csak­nem mind munkanélküli”, hangsúlyozta egy külvárosi őrs parancsnoka. Mintegy 21%-kal emelke­dett a betörési, csalási és ha­misítási kihágások száma. Hamis csekkeket adnak é­­lelmiszerekért és ruhadara­bokért. Tudják, hogy nincs bankbetétjük. Kénytelenek csalást elkövetni, mert éhes a család és fázik. Váltóha­misítások, mások neve alá­írásával, 46%-kal szaporod­tak. “Ugyan mi mást tehet egy ember, amikor kifogyott a betétjéből és munkája nincs A konzeravtiv (tory) párt kivételével minden párt elis­meri, hogy a kanadai élet egyre rosszabbodik és lega­lább egy év óta senkinek sincs munkabiztonsága. A nagyvárosokban minden 12. ember munkanélküli. Két rendőrt állított meg az újságíró az egyik utca sarkán lassuló cirkáló autó­ban. Ezek a cirkáló autós­rendőrök a következőket ál­lították : “Nem a rendőr ke­vés, sok a munkanélküli. El­keseredett emberekkel ta­lálkozunk lépten-nyomon. Vannak közöttük megrög­zött bűnözők, de a legtöbb­jük csak a kereset elveszté­se után lépett a bűnözés út­jára.” Egy fiatal rendőrtiszt sze­rint sok munkanélküli meg­szokja a tétlenséget, szé­gyen nélkül fogadja el a vá­rosi segélyt, a jótékonysági intézmények adományait, mert elvesztette bizalmát a társadalomban, emberekben és elvesztette önérzetét. A munkanélküliség lelkileg is tönkreteszi az embereket. Megromlott a társadalom, nem becsüli az erkölcsi érté­keket? — kérdezte a hír­lapíró a fiatal rendőrtisztet. “Nem annyira a társadalom­ gyors lezüllése okozza a bű­nözések szaporodását”, vá­laszolt a tiszt, “hanem a munkanélküliség.” Egy őr­mester h­elyeslőleg bólintott és hozzátette, hogy “a mun­kanélküliség a bűnözés me­legágya.” Nincs megoldás? “Ami engem illet, nincs megoldás”, jelentette ki egy rendőrfelügyelő és így foly­tatta : “Hiába vezénylünk több rendőrt utcai szolgá­latra, a bűnözések szakadat­lanul szaporodnak. Rendőr­ségi megoldás nincs. Valami mást kellene tenni. A múlt évi építkezési összeomlás u­­tán, a munkások tízezreitől vonták meg a betevő falatot. Azután jött más iparok le­építése. A munka nélkül ma­­­­radt emberek csapatokba­­ verődve keresték a megélhe­tési lehetőséget a maguk módján. Csakhamar tör­vénytelen úton szereznek é­­lelmet és ruhát.” Sem a hírlapíró, sem a rendőrség nem említette, hogy nem minden munka­­nélküli lép a bűnözés útjá­ra, hanem szervezetekbe tö­mörülve lép fel a nyomor igazi okozói, a monopóliu­mok és kormányuk ellen. Csak a törik tagadják Tim Buck születésnapi bankettje Catharínesben Niagara Falls, Ont,­­ mint a kommunista párt fő­titkára. Ez alkalommal az egyik kerületi pártbizottsági tag méltatta a kerületi csopor­tok munkáit és jókivánságát tolmácsolta az i­­menek­nek. Majd egy másik bizottsági tag elénk tárta az utóbbi 30 évet, amelyben voltak drá­mai jeignetei­ és merényle­­tek Tim Buck ellen, de­­ voltak nagy és bátor fellépé­sek is. Ezeket a bátor lépés­­seket a kanadai munkásosz­­­tály Tim Buck vezetésével hajtotta végre. Ugy annyira, a­ho­­r a Kanadai Kommunis­ta Pártot ma már az egész­ világ­on ismerik. Ezek után adakozásra szólították a közönséget, am­­mi 5 even gyors ütemben ment vév­be, vagy 10 perc alatt közel dolért adtunk öss­re. Niagara FQll°ról 16 dollárt vittünk azoktól a bé­keszerető barátainktól, akik nem jelenhettek meg a ban­ketten. Már réges régen úgy ta­nultam, hogy egy kommu­nistának végkedélyűnek és rugalmasnak kell lennie, a­­mi ez alkalommal is beb­o­j­ávosodott. Ezek után Tim Barck emelkedett szólásra és a 70 éves korára való tekin­tettel sem hiányzott nála a sá­r Kétórás beszédében fel­ölelte az egész világot. Elő­ször azt hang­sslyozta, hogy a sok üdvözlő távirat és jó­­kivánság csak részben illeti az ő személyét, nagyobb részben a Karadai Kommu­nista Párt érdeme és mind­­azoké, akik hajlandók jobb EZT A jelentést úgy kellett volna írni, hogy St. Catha­­rines-i jelentés, mert ott vol­tunk február 12-én Tim Buck, a Kanadai Kommunis­ta Párt központi titkárának 70-ik születésnapját megün­nepelni bankett keretében, amikor az Ukrán Munkás­­otthon zsúfolásig megtelt bé­keszerető közönséggel. A megnyitáskor tömegél­jenzéssel üdvözöltük az ün­nepeltet, majd egy bizottsá­gi tag felolvasta a különbö­ző országokból érkező üd­vözlő táviratokat, amelyeket úgy a szocialista, mint a ka­pitalista államokban levő kommunista pártok küldtek e nagyjelentőségű napra. Nagyjelentőségű azért, mert Tim Buck vezető a 70 évéből 30-at a kanadai munkásosz­tály szolgálatában töltött. ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY KANADAI MAGYAR MUNKÁS Box 154, Gen. P. O., Toronto, Ont. Előfizetési ár Kanadába évi $7.00, Egyesült Államok­ba és más külföldi országokba évi $8.00 Mellékelek $.....................-t előfizetésre. Név ...................................................................................... Cím ....................................................................................... Város ............................................ Tartomány ................. CÍMVÁLTOZÁS ESETÉN OKVETLEN TÖLTSE KI ! Régi címem volt : Utca, P. O. Box vagy R. R.................................................. Város ............................................. Tartomány ................ KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1961 március 2 DJ FEJEZET A VILÁGŰR OSTROMÁBAN­­ ________ (Folytatás a 9. oldalról) sebességet kell kifejtenie: minél közelebb megyünk a Naphoz, annál nagyobb sebességre van szükség, mert Nap-közelben erő­sebb a Nap vonzása és nehezebb­­ azt leküzdeni. A Nap-rendszer belső bolygóinak megközelítése tehát nehezebb feladat, mint a "kifelé" vezető út. Megvan vi­szont az az előnye, hogy a na­gyobb energiakifejtésért a “be­fektetés” hamarább térül meg, , mert a kísérletet rövidebb idő a­­latt lehet lefolytatni. Az eddigi számítások szerint azonban­ a Vénusz megközelí­téséhez is 150 napra lenne szük­ség , minimális energiával. A szovjet Vénusz-rakéta esetében viszont május közepén remélik elérni a bolygó térségét, ami vagy 90­ napos útidőt jelent. Eh­hez a rakétának a Földtől való elszakadásakor másodpercen­ként mintegy 12,5 kilométeres sebességet kellett elérnie, vagyis a második hordozórakétának vagy 4,5 kilométeres másodper­cenkénti extra-sebességet kellett még adnia az űrhajó sebességé­hez, amivel az a Föld körül ke­ringett. Másik érdekessége a Vénusz­­rakéta pályájának, hogy mit a rakéta elér a Vénusz térségébe, a Föld is elég közel kerül hozzá a saját pályáján, tehát a rádió­összeköttetés szempontjából e­­léggé kedvező viszony áll elő. Az indításkor kellett biztosí­tani, hogy a rakéta valóban el is jusson a Vénusz közelébe, mert menetközben aligha lehet a pályát helyesbíteni. S ha a rakéta a Vénusz közelébe jut és rádiója is működik, akkor pá­ratlan érdekességű adatok sorok­­­zata juthat el hozzánk. A RAKÉTA RÁDIÓJA A Vénusz-rakéta rádiója 922 MHz frekvencián, tehát kereken 33 centiméteres hullámhosszon ad, ez már mikrohullám. Véte­lére csak különlegesen beren­dezett, nagy érzékenységű és a híradástechnika minden vívmán­­­nyát hasznosító készülékek al­­­­kalmasak. Ez a magyarázata annak, hogy a hetedik szput­­nyik rádióadóját egyetlen nyu­gati állomás sem tudta venni, noha magát a szputnyikot sok­helyütt látták. A nagy távolságon és hosszú időn át való működés szüksé­ l gessé teszi, hogy a Vénusz-raké­ta hasznos terhének jelentős ré­sze áramforrás legyen. Napele­mek és esetleg más áramforrá­sok táplálják a rádióadót. Az I. Lunyik mintegy egymillió ki­lométeren át, az V. Pioneer en­nél nagyobb távolságon át tud­ta tartani a kapcsolatot Föl­dünkkel. Most első ízben van le­hetőség a folytonos összekötte­tésre. S mivel szovjet napele­mek az eddigi űrrakétákban ki­tűnőre vizsgáztak, megvan a re­mény arra, hogy ez a nagysze­rű kísérlet még jobban sikerül­jön. (Földi parancsra a rádió minden ötödik nap küld üzene­tet a Földre.) TUDOMÁNYOS FELADATOK A Vénusz-rakéta igen sokkal járulhat hozzá tudásunk gyara­pításához. Pályájának mérésé­vel pontosabban meg lehet hatá­rozni az úgynevezett csillagá­sz­ati egységet, a Nap és a Föld tényleges távolságát, amelyre Nap­rendszerünk valamennyi térképe épül. A jövő űrhajósai­nak pontosabb térképekre van szükségük, mint a mai csillagá­szati térképek! A rakéta útján megállapítha­tó lehet, hogy például van-e és esetleg milyen erősségű, ha van­­ a Vénusznak mágneses tere. Talán pontosabb mérési adato­kat szerezhetünk a Vénusz lég­köréről. A rakéta pályájának a Vénusz-közelben való módosulá­sából a Vénusz tömegét is pon­tosabban meg lehet határozni. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a szovjet űrkutatás szé­les fronton hatol előre: az e­­gyik oldalon az ember visszaté­rését készítik elő, a másik olda­lon pedig Nap-rendszerünk ed­dig ismeretlen térségeinek fel­kutatásával a távolabbi felada­tok megoldásának az előkészíté­­se is megindult. A szovjet űrkutatási kísérletek Név 1. Szputnyik 2. Szputnyik (Lajka) 3. Szputnyik 4. Szputnyikürhajó I. 5. Szputnyikürhajó 11. 6. Szputnyikürhajó III. 7. Szputnyik 8. Szputnyikürhajó egy 643­ kilós Vénusz­­rakétával Indítás napja Kiló­sa 1957 okt. 4. 83.6 1957 nov. 3. 508.3 1958 május 15. 1327.0 1960 május 15. 4540.0 1960 aug. 19. 4600.0 1960 dec. 1. 4563.0 1961 febr. 4. 6483.0 1961 febr. 12. ? Csökkenő­ kivitel Ottawa — Hivatalos je­lentés közölte, hogy a múlt évben 23%-kal csökkent a szarvasmarha exportunk. U­­gyanakkor csökkent a faj­létért és békéért küzdeni. Összegezve a világ politi­kai helyzetét, mint tükörké­pet mutatta be, hogy a hala­dást bizonytalan időre eset­leg lehet lassítani, de meg­állítani nem lehet. Sok időt szentelt a kanadai problé­mák megoldására és az a­­merikai nagy monopóliumok Kanadából való kiűzésére. Mert a békéért és jobblétért csak úgy harcolhatunk hat­hatósan, ha már nem lesz­nek sem külső, sem belső kerékkötők. A. Baranyi tiszta tenyészállatok beho­zatala, valamint az Egyesült Államokból beengedett mar­hahús mennyisége is. * * * Több pulyka Toronto — Ontario tarto­mány kormányához beérke­zett jelentések veszélyesen nagy pulykaszaporulatról számoltak be. A túltenyész­­tést fokozza a nagyarányú munkanélküliség miatti vá­sárlóképtelenség. Az Egye­sült Államokban ugyanak­kor 20%-os pulykatúlterme­­lésről jelentettek. DZSAKARTA — Szukarno indonéz elnök rendeletére február elején államosítot­tak 43 holland érdekeltségű, Indonéziában működő válla­latot.

Next