Kanadai Magyar Munkás, 1964-1965 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1965-04-08 / 35. szám
1965 április 8 KANADAI MAGYAR MUNKÁS Lassú búcsú a fogfájástól STATISZTIKAI adatok szerint minden tíz emberből kilenc fogszuvasodásban szenved a világon. Ez a betegség először a fogzománcot támadja meg, majd az egész fog teljes pusztulásához vezet. A fogszuvasodás voltaképpeni okát máig sem sikerült teljesen tisztázni, leküzdésére ma sincsenek megfelelő eszközeink. E népbetegség gyógyítása az orvostudomány egyik legfontosabb feladata, hiszen a fogszuvasodás egyáltalán nem ártalmatlan betegség. Az odvas fog állandó fertőző góc a szájüregben, s számos súlyos betegség — egyebek között tüdőtuberkulózis, ízületi gyulladás stb. fokozója lehet. A fogszuvasodás első elméletét mintegy nyolc évtizeddel ezelőtt állították fel. Eszerint a felnőtt ember foga túlnyomórészt holt szövetekből áll, következésképpen nincs befolyásuk rá a szervezet életfolyamatainak. E holt szöveteken — a fogakon — táplálkozás, rágás közben ételmaradékok tapadnak meg, s tejsavakká alakulva, feloldják a fog zománcát. Az apró repedéseken azután baktériumok hatolnak be a fogba, s végül a fog pusztulását okozzák. Ez az elmélet nagyon rossz szolgálatot tett az orvostudománynak, mert a fogszuvasodás megelőzését pusztán a helyes fogmosásra korlátozta. Anatolij Sarpenak, szovjet stomatológus kísérletei megdöntötték ezt az elméletet. 1949-ben kimutatta és meggyőző kísérletekkel igazolta,hogy a fogak és a szervezet között szoros kapcsolat áll fent. Kísérleti patkányok érrendszerébe festéket fecskendezett, s bizonyos idő elteltével megölte az állatokat. A pontos vegyvizsgálatokkal azután nemcsak magában a fogban, hanem a fogzománcban is sikerült kimutatnia a vérbe fecskendezett festéket. Vagyis ezen a módon igazolódott a feltevés, hogy a fog és a szervezet egésze között szoros biokémiai kapcsolat van. Továbbra is nyitott kérdés maradt azonban, vajon a festék nem a nyálba kerül-e először, s onnan jut a fogakba. A további kísérletek során egyes kísérleti patkányok nyálmirigyeinek nyílásait elzárták, de a festék így is megjelent a fogzománcban. Sarpenak kísérletei tehát bebizonyították: a fog és a fogzománc olyan élő szövet, amelynek szoros kapcsolata van az egész szervezettel. Most már kézenfekvő volt a feltevés, hogy a fogak állapota voltaképpen nem a szájüreg viszonyaitól függ, hanem az egész szervezet állapotától. A további kísérletek be is bizonyították, hogy a fogszuvasodás anyagcserezavarokra vezethető vissza. Az odvasodás magában a fogban indul meg, majd előrehaladva eléri a fog felszínét, a fogzománc is áldozatul esik. A sérült fogzománc már nem nyújt megfelelő védelmet a szájüregben élő baktériumok ellen, amelyek végül is szétrombolják a fogat. Szovjet orvostudósok behatóan tanulmányozták a fogszuvasodást kiváltó anyagcserezavarokat, s megállapították, hogy ezek a zavarok a fogzománc fehérjeállományának csökkenésében nyilvánulnak meg. Kimutatták, hogy a szuvas fog fehérjetartalma mindössze fele az egészségesnek. Következésképpen a fehérjeszegény táplálkozás elősegíti a káresz kifejlődését. Ezt a megállapítást patkánykísérletekkel is igazolták. A fehérjedús étrenden tartott patkányok között csak feleannyi fogszuvas patkány volt, mint az ellenőrző csoportban. Kimutatták továbbá, hogy a B vitaminnak is nagy szerepe van a fogszuvasodás megelőzésében. A B vitaminnal dúsított táplálékon nevelt kísérleti állatok csoportjában jelentősen csökkent a fogszuvasodásmegbetegedések száma. Még az idegrendszeri zavaroknak, idegingerlésnek is nagy szerepe van a fogak állapotában, mint azt szovjet kutatók kísérletekkel igazolták. Patkányok két csoportját teljesen azonos összeállítású élelemmel táplálták, de az egyik csoport egyedeit rendszeresen ingerelték. S valóban, bizonyos idő elteltével, ebben a csoportban jóval több volt a fogszuvas patkány, mint a másikban. Ugyancsak kimutatták, hogy az idegingerlés e káros hatása megfelelő étrenddel, fehérjedúsítással és B-vitaminadagolással teljes egészében semlegesíthető. Az állatkísérletek eredményei megfelelő módosítással, természetesen, az emberekre is alkalmazhatók, bár ezen a területen még csak a kezdet kezdetén tartunk. Szovjet orvosok megfigyelései mindenesetre kimutatták, hogy a hat évnél fiatalabb gyermekek táplálékának B- vitaminnal való mesterséges dúsítása révén a fogszuvasodás-megbetegedések száma az ötödrészére csökkenthető. Ezek a kísérletek és más megfigyelések következtetései mindenesetre már reményt nyújtanak rá, hogy a fogszuvasodás rövidesen már nem lesz az emberiség egyik legelterjedtebb népbetegsége.. KÜLÖNLEGES AFRIKAI HANGSZEREK M. Mirshall angol tudós, aki afrikai utazásai során a kontinens zenéjét és hangszereit is tanulmányozta, meglepetéssel tapasztalta, hogy az afrikaiak hallása nemcsak jobb, hanem sokkal érzékenyebb is, mint az európaiaké. A hirtelen beálló trópusi éjszakának vagy a hajnalhasadásnak, a természet minden megnyilvánulásának ezernyi hangját nemcsak azonnal felfogják, hanem utánozni is tudják őket, sőt különleges hangszereiken teljes élethűséggel adják vissza. A zene Afrika népei körében rendkívül elterjedt, talán nincs is olyan foglalatosságuk, amelyet ne kísérne zeneszó. A gabonaőrlő asszonyok, vagy az elejtett állatot feldolgozó férfiak dallal kisérik munkájukat, de szívesen abbahagyják még fontos munkájukat is, hogy meghallgassanak egy újonnan érkezett vándorénekest. Az afrikai hangszerek skálája gazdag: az ókori mozaikokról és a középkori kódexek rajzairól ismert fúvós-dobos-kettőst és a citeraszerű psaltériumot ugyanúgy megtaláljuk köztük, mint az emberiség talán legősibb hangszerét, a korai asszír agyagtáblákon látható lírát. Közismert “hittovábbító rendszerük” is zenei szerszámon, a dobon alapszik. A legkülönösebb hangszereket a vallásos jellegű szertartások (például férfivá avatás) táncainak kísérésére használják. E hangszerek között talán a legérdekesebbek a félbevágott, száraz babszemekkel megtöltött tökök,amelyeket térdükre kötnek. (Illustrated London News) ---------'N l ^PénzáiuialásJ SZABADVÁLASZTÁS, ÉPÍTŐANYAGOK, AUTÓK, IPARCIKKEK STB. Utazások REPÜLŐ-• HAJÓJEGYEK, ÚTLEVELEK és VÍZUMOK. MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSOK it OTTHONI HOZZÁTARTOZÓK KANADAI LÁTOGATÁSÁNAK INTÉZÉSE. GYÓGYSZERKÜLDÉS TUZEX CSEHSZLOVÁKIÁBA KÖZJEGYZŐSÉG HITELESÍTÉSEK, FORDÍTÁSOK, GARANCIA ÉS MEGHÍVÓ LEVELEK I 9. oldal ÍGY LÁTJUK Mi Jegyzi: Medgyesi Sándor_______ _ MÚLT ÉVBEN a szövetségi parlament képviselői jártak elől azzal a jó példával, hogy a munkaadó — az adófizetők — megkérdezése nélkül, nehéz ezresekkel felemelték a saját fizetésüket. Nekik nem kellett hosszú hónapokig tárgyalni, mint a gyári munkásoknak, ha néhány centes béremelést kérnek. Viszont az alacsonyabb fizetésért körmölő állami hivatalnokoknak közel egy évbe került, amíg ki tudtak harcolni havi néhány dolláros fizetésemelést. A hivatalnokok követelésének bezzeg volt ellenzéke a tisztelt honatyák között. A szövetségi képviselők példáját most Ontario tartomány képviselői követik — őket sem a gólya költötte —, ők is a munkaadójuk megkérdezése nélkül emelik a fizetésüket évi három és négyezer dollárokkal. Robarts tartományi miniszterelnök jóvoltából mosolyog a szerencse az ontarioi képviselőkre. A miniszterelnök kijelentette, hogy Nagy-Toronto 29 képviselőjének évi 3000, a többi képviselőknek évi 4000 dolláros húsvéti piros tojást engedélyez, visszamenőleg, 1964 április 1. érvénnyel. Húsvéti ajándéknak ez se kutya. Viszont, ott elég nagy kutya van eltemetve, hogy a képviselők a választási kampányok idején, pártvezéreikkel együtt, egyetlen rakkantást nem említenek, hogy saját fizetésük felemelését tervezik! A választási ígéreteikben az adófizetőknek, a népnek ígérnek eget-földet, csak szavazzanak rájuk. Az ígéretekből természetesen nem valósul meg semmi, de megvalósul, amit nem ígérnek — az adók emelése. Ez a képviselői fizetésemelés sem lehet — adóemelés nélkül. Ezt fogja adni a népnek Robarts miniszterelnök — húsvéti ajándékként. T-JA “JUSTITIA” isten asszony, a régi rómaiaknál az A Igazság istennője, valahonnan a felhők mögül figyelemmel kíséri, hogyan mérik az igazságot a földön, vagy sír és kesereg bánatában, vagy dühöng és káromkodik mérgében. A földön az igazságot a bíróságok mérik, rendszerint úgy, hogy az még véletlenül se legyen arányban az elkövetett vétséggel. Néha nagyon súlyosan büntetnek kisebb vétséget, máskor nagyon takarékoskodnak a nagy vétségek büntetésénél. Ez mindig attól függ, ki fia-borja a bűnös. Ha szegény ember egy darab kenyeret lop éhező gyermekeinek, olyan súlyosan sújtja az igazság keze, hogy nyög alatta a bűnös Ha valamely szegény asszony egy ruhadarabot lop, hogy saját vagy gyermeke rongyát felcserélhesse, szigorú büntetést mérnek rá. Viszont ha gazdag ember a tolvaj, vele kíméletesen járnak el. Sőt megtörtént már az is, hogy a bkó “indokoltnak” tekintett tízezer dollár csalást és fehérre mosta a tolvajt. Se szeri, se száma a kétféle igazságszolgáltatásnak. Álljon itt a legfrisebb példa. Egy montreali nagyvállalkozó, a Provincial Construction Company feje, Charles Valiquette nevezetű úriember, 14 rendbeli váddal került a bíró elé. Az államkincstárt károsította meg amit ha valami egyszerű ember követne el, olyan bírságot sóznának rá, hogy egész életében megemlegetné. Az említett nagyvállalkozó főleg a kormánytól kapott rendeléseket. Biztosra vehetjük, hogy szépen keresett a rendeléseken, mert köztudomású, hogy a kormány nem szűkmarkú, ha a közpénzekről van szó. Különösen nem szűkmarkú, ha az üzlet megkötésével megbízott kormányember konyhájára is visszajuttat valamit a vállalkozó. Ebben az esetben nincs szó arról, hogy valamely kormányember keze benne lenne az adócsalásban. Arról van szó csak, hogy az adóhivatalnál rájöttek, hogy Mr. Valiquette 1947-től 1960 ig “elfelejtette” az Incometax hivatalnál bevallani $3.238.354, azaz hárommillió-kétszázharmincnyolcezer-háromszázötvennégy dollár adó alá eső jövedelmét. A vizsgálat megállapította, hogy hasonló nagy adócsalás még nem fordult elő. Az úriember “csekély” 2.206.665 dollárral károsította meg az államkincstárt. Node, le is sújtott rá az igazság ökle. Megbüntették, a büntetést 150.000 pénzbírság és két hónapi elzárás és így a csaló — leszámítva a pénzbírságot — 2. 056.665 dollárt keresett az üzleten. Ha tovább is szerencséje lesz, a kéthónapi börtönből is sikerülhet neki lealkudni legalább a felét, “betegség” címén. Mert az ilyen nagykaliberű csalók redőszerint “betegséget” kapnak a börtönajtó előtt, és a bírói szívek sincsenek kőből. Ilyen eseteknél könnyen meglágyulnak, számítva talán arra, hogy “ma neked, holnap nekem.” Az a fő, hogy “igazság’szolgáltatott. * * *