Kanadai Magyar Munkás, 1964-1965 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1965-04-08 / 35. szám

1965 április 8 KANADAI MAGYAR MUNKÁS La­ssú búcsú a fogfájástól STATISZTIKAI adatok sze­rint minden tíz emberből ki­lenc fogszuvasodásban szen­ved a világon. Ez a betegség először a fogzománcot tá­madja meg, majd az egész fog teljes pusztulásához ve­zet. A fogszuvasodás volta­képpeni okát máig sem sike­rült teljesen tisztázni, leküz­désére ma sincsenek megfe­lelő eszközeink. E népbetegség gyógyítása az orvostudomány egyik leg­fontosabb feladata, hiszen a fogszuvasodás egyáltalán nem ártalmatlan betegség. Az odvas fog állandó fertő­ző góc a szájüregben, s szá­mos súlyos betegség — egye­bek között tüdőtuberkulózis, ízületi gyulladás stb. f­oko­zója lehet. A fogszuvasodás első el­méletét mintegy nyolc évti­zeddel ezelőtt állították fel. Eszerint a felnőtt ember fo­ga túlnyomórészt holt szöve­tekből áll, következéskép­pen nincs befolyásuk rá a szervezet életfolyamatainak. E holt szöveteken — a foga­kon — táplálkozás, rágás közben ételmaradékok ta­padnak meg, s tejsavakká a­­lakulva, feloldják a fog zo­máncát. Az apró repedése­ken azután baktériumok ha­tolnak be a fogba, s végül a fog pusztulását okozzák. Ez az elmélet nagyon rossz szolgálatot tett az orvostu­dománynak, mert a fogszu­vasodás megelőzését pusz­tán a helyes fogmosásra kor­látozta. Anatolij Sarpenak, szov­jet stomatológus kísérletei megdöntötték ezt az elméle­tet. 1949-ben kimutatta és meggyőző kísérletekkel iga­zolta,hogy a fogak és a szer­vezet között szoros kapcso­lat áll fent. Kísérleti patká­nyok érrendszerébe festéket fecskendezett, s bizonyos idő elteltével megölte az állato­kat. A pontos vegyvizsgála­­tokkal azután nemcsak ma­gában a fogban, hanem a fogzománcban is sikerült ki­mutatnia a vérbe fecskende­zett festéket. Vagyis ezen a módon igazolódott a felte­vés, hogy a fog és a szerve­zet egésze között szoros bio­kémiai kapcsolat van. To­vábbra is nyitott kérdés ma­radt azonban, vajon a festék nem a nyálba kerül-e elő­ször, s onnan jut a fogakba. A további kísérletek során egyes kísérleti patkányok nyálmirigyeinek nyílásait elzárták, de a festék így is megjelent a fogzománcban. Sarpenak kísérletei tehát bebizonyították: a fog és a fogzománc olyan élő szö­vet, amelynek szoros kapcso­lata van az egész szervezet­tel. Most már kézen­fekvő volt a feltevés, hogy a fo­gak állapota voltaképpen nem a szájüreg viszonyaitól függ, hanem az egész szer­vezet állapotától. A további kísérletek be is bizonyítot­ták, hogy a fogszuvasodás a­­nyagcserezavarokra vezethe­tő vissza. Az odvasodás ma­gában a fogban indul meg, majd előrehaladva eléri a fog felszínét, a fogzománc is áldozatul esik. A sérült fog­zománc már nem nyújt meg­felelő védelmet a szájüreg­ben élő baktériumok ellen, amelyek végül is szétrom­bolják a fogat. Szovjet orvostudósok be­hatóan tanulmányozták a fogszuvasodást kiváltó a­­nyagcserezavarokat, s meg­állapították, hogy ezek a za­varok a fogzománc fehérje­állományának csökkenésé­ben nyilvánulnak meg. Ki­mutatták, hogy a szuvas fog fehérjetartalma mindössze fele az egészségesnek. Kö­vetkezésképpen a fehérje­szegény táplálkozás elősegí­ti a kár­esz kifejlődését. Ezt a megállapítást patkánykí­­sérletekkel is igazolták. A fehérjedús étrenden tartott patkányok között csak fele­annyi fogszuvas patkány volt, mint az ellenőrző cso­portban. Kimutatták továb­bá, hogy a B vitaminnak is nagy szerepe van a fogszu­vasodás megelőzésében. A B vitaminnal dúsított táplá­lékon nevelt kísérleti állatok csoport­jában jelentősen csökkent a fogszuvasodás­megbetegedések száma. Még az idegrendszeri za­varoknak, idegingerlésnek is nagy szerepe van a fogak ál­lapotában, mint azt szovjet kutatók kísérletekkel igazol­ták. Patkányok két csoport­ját teljesen azonos összeállí­tású élelemmel táplálták, de az egyik csoport egyedeit rendszeresen ingerelték. S valóban, bizonyos idő eltel­tével, ebben a csoportban jó­val több volt a fogszuvas patkány, mint a másikban. Ugyancsak kimutatták, hogy az idegingerlés e káros ha­tása megfelelő étrenddel, fe­hérjed­úsítással és B-vitamin­­adagolással teljes egészében semlegesíthető. Az állatkísérletek ered­ményei megfelelő módosítás­sal, természetesen, az embe­rekre is alkalmazhatók, bár ezen a területen még csak a kezdet kezdetén tartunk. Szovjet orvosok megfigyelé­sei mindenesetre kimutatták, hogy a hat évnél fiatalabb gyermekek táplálékának B- vitaminnal való mesterséges dúsítása révén a fogszuvaso­dás-megbetegedések száma az ötödrészére csökkenthető. Ezek a kísérletek és más megfigyelések következteté­sei mindenesetre már re­ményt nyújtanak rá, hogy a fogsz­uvasodás rövidesen már nem lesz az emberiség egyik legelterjedtebb népbe­tegsége.. KÜLÖNLEGES AFRIKAI HANGSZEREK M. Mir­shall angol tudós, aki afrikai utazásai során a kontinens zenéjét és hang­szereit is tanulmányozta, meglepetéssel tapasztalta, hogy az afrikaiak hallása nemcsak jobb, hanem sokkal érzékenyebb is, mint az eu­rópaiaké. A hirtelen beálló trópusi éjszakának vagy a hajnalhasadásnak, a termé­szet minden megnyilvánulá­sának ezernyi hangját nem­csak azonnal felfogják, ha­nem utánozni is tudják őket, sőt különleges hangszerei­ken teljes élethűséggel ad­ják vissza. A zene Afrika né­pei körében rendkívül elter­jedt, talán nincs is olyan fog­lalatosságuk, amelyet ne kí­sérne zeneszó. A gabonaőrlő asszonyok, vagy az elejtett állatot feldolgozó férfiak dallal kisérik munkájukat, de szívesen abbahagyják még fontos munkájukat is, hogy meghallgassanak egy újonnan érkezett vándoréne­kest. Az afrikai hangszerek skálája gazdag: az ókori mozaikokról és a középkori kódexek rajzairól ismert fú­­vós-dobos-kettőst és a cite­­raszerű psaltériumot ugyan­úgy megtaláljuk köztük, mint az emberiség talán leg­ősibb hangszerét, a korai asszír agyagtáblákon látha­tó lírát. Közismert “hitto­­vábbító rendszerük” is zenei szerszámon, a dobon alap­szik. A legkülönösebb hangsze­reket a vallásos jellegű szer­tartások (például férfivá a­­vatás) táncainak kísérésére használják. E hangszerek között talán a legérdekeseb­bek a félbevágott, száraz babszemekkel megtöltött tö­kök,amelyeket térdükre köt­nek. (Illustrated London News) ---------'N l ^PénzáiuialásJ SZABADVÁLASZTÁS, ÉPÍTŐANYAGOK, AUTÓK, IPARCIKKEK STB. Utazások REPÜLŐ-­­• HAJÓJEGYEK, ÚTLEVELEK és VÍZUMOK. MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSOK it OTTHONI HOZZÁTARTOZÓK KANADAI LÁTOGATÁSÁNAK INTÉZÉSE. GYÓGYSZERKÜLDÉS TUZEX CSEHSZLOVÁKIÁBA KÖZJEGYZŐSÉG HITELESÍTÉSEK, FORDÍTÁSOK, GARANCIA ÉS MEGHÍVÓ LEVELEK I 9. oldal ÍGY LÁTJUK Mi Jegyzi: Medgyesi Sándor_______ _ MÚLT ÉVBEN a szövetségi parlament képviselői jár­tak elől azzal a jó példával, hogy a munkaadó — az adófizetők — megkérdezése nélkül, nehéz ezresekkel fel­emelték a saját fizetésüket. Nekik nem kellett hosszú hó­napokig tárgyalni, mint a gyári munkásoknak, ha néhány centes béremelést kérnek. Viszont az alacsonyabb fize­tésért körmölő állami hivatalnokoknak közel egy évbe került, amíg ki tudtak harcolni havi néhány dolláros fi­zetésemelést. A hivatalnokok követelésének bezzeg volt ellenzéke a tisztelt honatyák között. A szövetségi képviselők példáját most Ontario tarto­mány képviselői követik — őket sem a gólya költötte —, ők is a munkaadójuk megkérdezése nélkül emelik a fize­tésüket évi három és négyezer dollárokkal. Robarts tarto­mányi miniszterelnök jóvoltából mosolyog a szerencse az ontarioi képviselőkre. A miniszterelnök kijelentette, hogy Nagy-Toronto 29 képviselőjének évi 3000, a többi képvi­selőknek évi 4000 dolláros húsvéti piros tojást engedé­lyez, visszamenőleg, 1964 április 1. érvénnyel. Húsvéti ajándéknak ez se kutya. Viszont, ott elég nagy kutya van eltemetve, hogy a képviselők a választási kampányok idején, pártvezéreikkel együtt, egyetlen rakkantást nem említenek, hogy saját fizetésük felemelését tervezik! A választási ígéreteikben az adófizetőknek, a népnek ígér­nek eget-földet, csak szavazzanak rájuk. Az ígéretekből természetesen nem valósul meg semmi, de megvalósul, amit nem ígérnek — az adók emelése. Ez a képviselői fi­zetésemelés sem lehet — adóemelés nélkül. Ezt fogja adni a népnek Robarts miniszterelnök — húsvéti aján­dékként. T-JA “JUSTITIA” isten­ asszony, a régi rómaiaknál az A Igazság istennője, valahonnan a felhők mögül figye­lemmel kíséri, hogyan mérik az igazságot a földön, vagy sír és kesereg bánatában, vagy dühöng és káromkodik mérgében. A földön az igazságot a bíróságok mérik, rendsze­rint úgy, hogy az még véletlenül se legyen arányban az elkövetett vétséggel. Néha nagyon súlyosan büntetnek kisebb vétséget, máskor nagyon takarékoskodnak a nagy vétségek büntetésénél. Ez mindig attól függ, ki fia-borja a bűnös. Ha szegény ember egy darab kenyeret lop éhe­ző gyermekeinek, olyan súlyosan sújtja az igazság keze, hogy nyög alatta a bűnös Ha valamely szegény asszony egy ruhadarabot lop, hogy saját vagy gyermeke rongyát felcserélhesse, szigorú büntetést mérnek rá. Viszont ha gazdag ember a tolvaj, vele kíméletesen járnak el. Sőt megtörtént már az is, hogy a b­k­ó “indokoltnak” tekin­tett tízezer dollár csalást és fehérre mosta a tolvajt. Se szeri, se száma a kétféle igazságszolgáltatásnak. Álljon itt a legfrisebb példa. Egy montreali nagyvállalkozó, a Provincial Const­ruction Company feje, Charles Valiquette nevezetű úri­ember, 14 rendbeli váddal került a bíró elé. Az állam­­kincstárt károsította meg amit ha valami egyszerű em­ber követne el, olyan bírságot sóznának rá, hogy egész életében megemlegetné. Az említett nagyvállalkozó főleg a kormánytól ka­pott rendeléseket. Biztosra vehetjük, hogy szépen kere­sett a rendeléseken, mert köztudomású, hogy a kormány nem szűkmarkú, ha a közpénzekről van szó. Különösen nem szűkmarkú, ha az üzlet megkötésével megbízott kor­mányember konyhájára is visszajuttat valamit a vállal­kozó. Ebben az esetben nincs szó arról, hogy valamely kormányember keze benne lenne az adócsalásban. Arról van szó csak, hogy az adóhivatalnál rájöttek, hogy Mr. Valiquette 1947-től 1960 ig­ “elfelejtette” az Income­tax hivatalnál bevallani $3.238.354, azaz hárommillió-két­­százharmincnyolcezer-háromszázötvennégy dollár adó alá eső jövedelmét. A vizsgálat megállapította, hogy ha­sonló nagy adócsalás még nem fordult elő. Az úriember “csekély” 2.206.665 dollárral károsította meg az állam­­kincstárt. Node, le is sújtott rá az igazság ökle. Megbün­tették, a büntetés­t 150.000 pénzbírság és két hónapi el­zárás és így a csaló — leszámítva a pénzbírságot — 2.­ 056.665 dollárt keresett az üzleten. Ha tovább is szeren­cséje lesz, a kéthónapi börtönből is sikerülhet neki leal­kudni legalább a felét, “betegség” címén. Mert az ilyen nagykaliberű csalók redőszerint “betegséget” kapnak a börtönajtó előtt, és a bírói szívek sincsenek kőből. Ilyen eseteknél könnyen meglágyulnak, számítva talán arra, hogy “ma neked, holnap nekem.” Az a fő, hogy “igazság’­­szolgáltatott. * * *

Next