Kanadai Magyar Munkás, 1965-1966 (37. évfolyam, 1-49. szám)
1965-07-22 / 1. szám
ISMÉT SEMMIBE VETTÉK KANADAI PARLAMENTÜNKET ÓRIÁSI felháborodást keltett a lakosság demokratikus tömegei között, és nagy port vert fel a sajtó nagyobb részében Livingston Merchant, az Egyesült Államok volt kanadai nagykövetének és Arnold Heeney, a kanadai kormány volt amerikai nagykövetének azon nyilvánosságra hozott követelése, hogy “az Egyesült Államok és Kanada barátságos viszonyának megóvása érdekében szűnjék meg a kanadaiaknak az Egyesült Államokra vonatkozó kritiikája.” A két volt nagykövet Pearson tudtával merészkedtek megkísérelni a kanadai nép elnémítását. A Merchant—Heeney nyilatkozat újabb bizonyítéka annak, hogy a Pearson-kormány erőnek erejével amerikai érdekeknek megfelelően akarja kormányozni Kanadát, s ha ezt titkos megállapodásokkal nem tudja megvalósítani, akkor ügynökei útján nyílt politikává szeretné változtatni. Ezt követeli meg tőle az amerikai külügyminisztérium és ő a tipikus hazaárulók módjára készséggel árusítaná ki hazáját idegen hatalomnak.Az amerikai kormány és az amerikai monopóliumok elérkezettnek látják az időt arra, hogy Kanada gazdaságát a kanadai képviselőház figyelmen kívül hagyásával kisajátítsák. Merchant és Heeney az amerikai és a kanadai kormány előre megfontolt szándékának hangoztatását vállalták. Pearson megjelent Washingtonban és leborult Johnson elnök lábaihoz, alázatosan meghallgatta az elnök kívánságait és azzal távozott, hogy az elnök kívánságainak igyekezni fog eleget tenni. Ezt Pearson a kanadai parlamenttel közölni nem merte. Kockázatos lett volna. Helyette két diplomáciai ügynök vállalkozott az amerikai tervek érvényesítésének kezdeti megvalósítására. Mind a kettő Johnson embere. Megvárták a parlamentnek a nyári vakációs időre történt bezárását, hogy azután a sajtón, rádión és televízión át kapott publicitással kíséreljék meg a kanadai nép befolyásolását, miközben Johnson és Pearson várták a kanadai nép visszhangját. Titkos megállapodásukat azonban megneszelte a kanadai nép, s majdnem azonnal megindult a tiltakozások áradata, így például az NDP országos konvenciója azonnal leleplezte a Johnson—Pearson összeesküvést. Ezt követően a napilapok is beleszóltak az árulásba, mert nem hallgathattak vele. A képvieslőház — sajnos — majd csak valamikor őszre fog megnyílni. A nép addig a megválasztott képviselőin át nem léphet fel a Pearson-kormány ellen, nem adhatja tudtára parlamenti határozattal, hogy nem árusíthatja ki Kanadát az amerikai monopóliumoknak a Pearson-féle “Cooperative Federalism’ ’alapján és nem teremthet Kanadában nyílt gyarmati állapotokat. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a liberálisok 1947-ben kezdték meg a haza kiárusítását, az 1880-tól 1940-ig érvényesült nemzeti, hazafias politika megsemmisítésével, a kanadai nép, a kanadai parlament felségjogának aláaknázásával. ÚJ REKORDTERMÉS MUTATKOZIK A PRAJEKEN, A HÁROM gabonatermő nyugati tartomány — Manitoba, Saskatchewan, Alberta — farmereinek hivatalos lapja, “The Western Producer”, legutóbbi száma első oldalas cikkben számolt be, hivatalos és nem hivatalos jelentések alapján arról, hogy a szokásos vagy átlagos termésnek majdnem kétszeresére van kilátás a nyugati tartományokban, vagyis nem 100, hanem 195%-osnak mutatkozik a termés, s ez minden idők legmagasabb százaléka. Két évvel ezelőtti 186% -os rekord túlszárnyalását jelenti ez. “The Western Producer” vezércikke ugyanakkor sürgeti a farmereket, olvassák el és vegyék komolyan Charles W. Gibbings, a Saskatchewan Wheat Pool elnöke beszédét, amely arra hívta fel a farmerek figyelmét, hogy az Egyesült Államok törvényhozással fog gondoskodni az amerikai búza világpiaci kelendőségéről, államilag kárpótolt árcsökkentés útján, ami elkerülhetetlenül a kanadai búza árának zsugorodását fogja ma- DE LESZ-E ÁRA? ga után vonni. Mr. Gibbings megállapi(Folytatása a 2. oldalon) GERILLÁK AMERIKAI BÁZISON SAIGONNÁL AMÍG New Yorkban Nguyen Kao Cy dél-vietnami bábminiszterelnök kérte az amerikaiakat és szövetségeseiket, vegyék át a frontharcot,hogy a dél-vietnami hadsereg front mögötti rendet teremthessen, addig McNamara amerikai hadügyminiszter és az újonnan dél-vietnami nagykövetté kinevezett Lodge terepszemlét tartottak Dél-Vietnamban, a Nemzeti Felszabadító Front gerillaharcosai pedig behatoltak ugyanakkor az amerikaiak Saigon közelében levő Bien Hoa melletti repülőbázisára, s ez több amerikai életébe került. E hét elején azt az utat veszélyeztették a gerillák, amely ezt a bázist a tengerrel köti össze. Felrobbantották az országút hét hídját, Saigonba pedig már csak egy országúton közlekedhetnek az amerikaiak és dél-vietnami bábjaik. Saigont ilyenformán tetszésük szerint éheztetheti ki a Nemzeti Felszabadító Front. Az amerikaiak szakadatlanul bombázzák Észak-Vietnamot és a dél-vietnami harctereket és sorra vesztik el repülőgépeiket. Párizs — Amerikai kémrepülőgép fényképezte a pierrelattei nukleáris bázist, amikor egy francia vadászgép rajtacsípte. Franciaország tiltakozott, s az amerikaiak átadták a fényképsorozatot. London — Wilson készül Moszkvába, hogy a békés egymás mellett élés módozatairól tárgyaljon a Szovjetunió vezetőivel. Moszkva — W. Averell Hairiman, Johnson megbízásából folytatta tárgyalásait e hét elején a Szovjetunió vezetőivel. Diplomáciai körök szerint igen keményen megleckéztette Harrimant a múlt héten Koszigin. KANADAI MAGYAR w MUNKÁS Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department, Ottawa, and for payment of postage In casta Vol. XXXVII. évf., No. 1. szám Toronto, Ont. 1965 julius 22 Ára 10 cent A VIETNAMI HÁBORÚ ELLEN VONULT FEL AZ NDP AZ AMERIKAI konzulátus előtt tüntetett a New Democratic Party múlt héten megtartott országos konvenciójának 800 delegátusa. A tüntetés egyben kiállást jelentett az Egyesült Államok dominikai beavatkozása ellen is. Miután a konvenció egyhangúlag megszavazott határozatban követelte az amerikaiak Vietnamból való kitakarodását, az óriási Royal York szállóból, a konvenció színhelyéről az utcára vonult a konvenciós sereg, s az amerikai konzulátushoz vezető széles utcán (University Ave.) a konzulátus elé vonult fel. Egyhangúlag elfogadott határozatban foglalt állást ugyanakkor a konvenció a kanadai kormány vietnami politikája ellen is, amely ebhnséggel támogatja a Johnson-kormány szennyes vietnami háborúját. Egy másik egyhangúlag megszavazott határozat követelte a kanadai kormánytól, hasson oda, hogy a Kínai Népköztársaság foglalja el helyét az ENSZ-ben és hívja meg a kanadai kormány a Kínai Népköztársaságot a Montrealban 1967-ben megnyíló világkiállításra. Robert Cliché francia-kanadai delegátus, az NDP puebeci vezetője így kiáltott fel a határozatok megtárgyalása során: “Ezzel megmutatjuk,hogy nem vagyunk gyáva nemzet, hogy nem ijedünk meg a hatalmas szomszédtól.’ Harold Winch szövetségi NDP-képviselő (Vancouver) kijelentette: “Tudtára adja a kanadai nép az illetékeseknek, hogy nem tehetnek lakatot a szánkra, bírálni fogjuk az Egyesült Államokat, nem fogadjuk el a kritikai elnémításra tett javaslatukat!” (Vonatkozott ez a tiltakozás Livingston Merchant, az Egyesült Államok volt kanadai nagykövete és Arnold Heeney Kanada volt amerikai nagykövete azon közös nyilatkozatára, amely javasolta, hogy ne kritizálják a nyilvánosság előtt az Egyesült Államokat a kanadai politikusok és más közéleti emberek.) Douglas javaslata “Az amerikai kormány politikája közös táborba kényszeríti a Szovjetuniót és Kínát, s az amerikai politikának szörnyű következményei lehetnek,” mondotta Mr. T. C. Douglas az NDP országos vezetője, mondta Kanada semlegességét sürgetve így folytatta: : “A kanadai kormány tisztességtelen követője az Egyesült Államok külügyminisztériumának, ahelyett, hogy független külpolitikát alakítana ki. Kötelezni kell a nagyhatalmakat, hogy engedelmeskedjenek a nemzetközi törvényeknek, kollektív szerződéseknek, vessék alá magukat az ENSZ biztonsági határozatainak.” Douglas erélyesen javasolta: “Szűnjön meg közömbösségünk, ne kövessünk gerinctelen szolgalelkűséggel idegen politikát, hanem álljunk ki azok mellett, akik józanságot követelnek az őrült világban.” Coldwell szavai “Amiképpen vissza kell szereznünk nemzeti függetlenségünket, azonképpen biztosítanunk kell kanadai gazdaságunk függetlenségét és társadalmunk szabadságát is. Érvényesítenünk kell függetlenségünket kül- és belpolitikánkban egyformán. Mivel lemondtunk külpolitikánk függetlenségéről, le kellett mondanunk belpolitikánk függetlenségéről is.” A Coldwell erélyesen megtámadta az Egyesült Államok háborús politikáját. Kijelentette: “A történelemigazságtalannak, kegyetlenné fogja minősíteni az E.'fe/Vsült Államok vietnami .'[háborúját.” ■ík ‘‘Coldwell kifejtette, hogy “az NDP a nép szükségleteit kielégítő gazdaságot akar életre hívni, a mostani profitgazdálkodás helyettesítésére,’’ és így folytatta: “A kanadai ipar hatalmi székhelye sok esetben az Egyesült Államokban vagy más országban van, s ezek a külföldi hatalmasságok hoznak gazdaságunk és népünk érdekeit figyelmen kívül hagyó határozatokat. Nem lehet gazdaságunk szabad és fejlett addig, amíg vissza nem szerzi függetlenségét.” Francia-Kanadára vonatkozóan a következőket mondotta Coldweil főjelentésében : “A québeci csendes forradalom célja, hogy gazdája legyen saját portájának, de nem érhet célt Quebec addig, amíg egész Kanada el nem határozza, hogy ki fogja vonni gazdaságát idegen eluralás alól.” T. C. Douglas M. J. Coldwell