Kanadai Magyar Munkás, 1966-1967 (38. évfolyam, 1-47. szám)
1967-03-02 / 28. szám
4. oldal MAGYAROK VOLTAK... BUDAPEST — Semmit sem kell tenni azért, hogy az ember hivatalos okmányaira rávezessék : állampolgársága magyar. Elég, ha magyarnak születik. Attól kezdve úgy élhet szerzett Sokan élnek az ország határain kívül is, akik joggal mondhatják magyarnak magukat. Akik — bár sorsuk messzire sodorta őket Magyarországtól — idegenben sem lettek méltatlanok a magyar név viselésére. Előttük nyitva állnak a határsorompók, ha látogatóba jönnek, vagy ha végleg haza kívánnak térni. Vannak azonban néhányan, akik előtt ezeket a sorompókat le kell zárni. Nem ideiglenesen, hanem végérvényesen, mert súlyom vétettek az állampolgársági hűség ellen. Velük szemben a Megyei Népköztársaság a legsúlyosbb büntetést alkalmazza: megírja őket állampolgárságukról. Az Elnöki Tanács 1966 december 7-i hatállyal tizenkét é külföldön tartózkodó és bűnöző életmódjukkal a magyar állampolgárságra érdemtelenné vált” személytől vonta meg a magyar állampolgárságot, jogával, mint nevével, hajszínével, arcának vonásaival. Az övé, hozzá tartozik. Az ország, amely a születő gyermek nevéhez állampolgárságot ad, nem kíván mást, mint becsületes életmódot, állampolgársági hűséget. Névsoruk és tartózkodási helyük: Csébi Elemér (NSZK), Francsics István (Kanada), Gulyás Gyula Péter (Anglia), Hegedűs László (Marokkó), Horváth Imre (Anglia),Illés György (USA), Nagy József (Kanada), Oswald János (Ausztria), Oszlánczi Sándor (Svédország), Sas Károly (Kanada), Szabó Lajos (USA), és Szigeti Ferenc László (Ausztria). Közös jellemzőjük, hogy valamennyien törvényellenesen hagyták el Magyarországot, legtöbbjüket idehaza is bűnözőként tartották nyilván. Külföldön mindannyian ilyen életmódot folytattak. Tartózkodási helyük hatóságai számára nemkívánatos elemek. Állami és társadalmi rendünk biztonsága, az állampolgárság becsülete követelte meg, hogy velük szemben kimondja az ország: nem magyarok többé. Néhányat közülük közelebbről is bemutatunk, ősszel megváltozik. Osztrák és olasz lágerek után Kanadába került. A puskás suhancból azonban itt sem lett becsületes ember, csak bűnöző. 1958-tól 1965-ig négyszer volt büntetve, összesen több mint öt évet ült börtönben. Amikor levélben fordult a magyar államhoz, hogy engedélyezze hazatérését, a következő címet tüntette fel a borítékon: Charles Sas, P. O. Box 880, Kingston, Ontario, Canada”, hazatérése még inkább nem kínhol Charles Sas éppen esedékes börtönbüntetését tölti. Levelében ezt írja: “Itt az ember nem tud megmozdulni, ha már egyszer börtönben volt és most megint kaptam két évet”. Börtönbüntetéseit betörésekért “szedte össze”, ami után érthető kifakadása: “itt én nem tudok meglenni”. A világ egyetlen országában sem könnyű meglenni úgy, hogy ha valaki semmibe veszi a törvényt és életében legfeljebb az jelent változatosságot, ha az újabb büntetést nem a régi börtönben kell letölteni. Charles Sas előtt is végérvényesen lezárultak a határsorompók. Büntetése letöltése után a kanadai hatóságok nyilván kiutasítják, mert ott-tartózkodása nem kívánatos. Magyar állampolgársága vagy személytől vonta meg a magyar vonatos, mert az idegenben eltöltött tíz év tanúsítja, hogy nem tud és nem is akar becsületes emberként élni. Diósdi László TIZENKÉT BŰNÖZŐ Álnéven, hamis útlevéllel Oswald János 1956-ban szökött Nyugatra. Harmincéves volt. Kétszer ült börtönben lopás miatt. Ha nem hagyja el az országot, a harmadik büntetés vár rá, mert nemcsak a lakását adta el, hanem testvére fényképezőgépét és ruháját is. Hasonlóképpen meglopta társbérlőjét. Néhány hónappal ezelőtti önéletrajzában Oswald a következőket írta: “Azért mentem el, mert nem találtam kielégítőnek a megélhetési lehetőségeket’’. Hogyan találhatta volna kielégítőnek, amikor állandóan váltogatta munkahelyeit, fizetését pedig elitta? A bűnözők megélhetési lehetőségei társadalmunkban meglehetősen korlátozottak. A lehetőségekkel azonban Nyugaton sem volt szerencséje, mert Ausztriában és az NSZKban is jó néhány munkahelye volt, amíg kikötött a Nyugatnémetországban állomásozó amerikai hadseregnél. Karriert itt sem futott be — polgári alkalmazott volt —, mert csempészés miatt a nyugatnémet hatóságok börtönbüntetésre ítélték, az amerikai hadsereg pedig kiadta az útját. 1959 óta — saját szavaival — illegalitásban él, álnéven. Itthoni múltja ismeretében és NSZK-beli magatartása miatt az ottani hatóságok szerettek volna megszabadulni tőle, ezért kénytelen volt hamis útlevelet vásárolni. Amikor már nagyon égett a talpa alatt a talaj, átszökött Ausztriába. Nevét megváltoztatta. Jelleme és magatartása azonban nem változott. Foglalkozása ma sincs. Magyar állampolgárként sem idehaza, sem külföldön nem tudott becsületesen élni. Az idegenlégió zsoldosa Hegedüs László néhány évvel ezelőtt egy gyűlölettel fogalmazott levelében azt írta itthon élő rokonainak, hogy addig nem nyugszik meg, amíg száz algériai szabadságharcost meg nem öl. Mint a francia idegenlégió Orán mellett állomásozó 2. számú ezredének ejtőernyőse, írta ezeket a sorokat. A magyar börtönöket már többször megjárt bűnöző a határon túl sem kezdett új életet, csak egyenruhába öltözött. Hét évig volt az idegenlégió zsoldosa, s harcolt az algériai nép ellen. Előzőleg francia bányákban dolgozott, de a légió jobban fizetett. Hét év múltán megunta az egyenruhát és megszökött a légióból. Algériában azonban nem sokáig maradhatott, mert “tartania kellett” attól, hogy az algériai nép ellen elkövetett bűneire fény derül és felelőségre vonják. “Átlépett” a szomszédos Marokkóba. Azóta ott él. Csavarog. Ha éppen szabad lábon van, mert a marokkói idegenellenőrző hivatal gyakran “látja vendégül” börtönében a zavaros múltú és zavaros szándékú idegent. Mostani életmódja csak folytatása az itthoninak. Magyarországon becsületes foglalkozása nem volt. Háromszor volt büntetve sikkasztásért és közveszélyes munkakerülésért. 1956-ban disszidált, feleségét, gyerekét hagyta itt, akikkel addig se sokat törődött. Amelyik pontján a világnak kis időre megállapodik, ott egygyel növekszik a bűnözők száma. Egy kanadai börtön címe Sas Károly mindössze 14 éves volt, amikor elhagyta Magyarországot, néhány hónapos ipari tanuló, de úgy lépte át a határt, mint a Széna téri bandita “Szabó bácsi” ellenforradalmár csoportjának aktív tagja. Ez a magatartás ilyen korban meggondolatlanságnak is felfogható lett volna, ha Sas Károly érettebb KANADAI MAGYAR MUNKÁS Csaknem 15.000 diplomás a magyar mezőgazdaságban A LEGÚJABB statisztika szerint a magyar mezőgazdaságban jelenleg 14.900 diplomás szakember dolgozik. 1960 és 1966 között csaknem 5.000 egyetemet, főiskolát végzett szakember került a mezőgazdasági termelésbe, illetve a termelést közvetlenül irányító apparátusba. Az utóbbi években az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek mind több állatorvost, közgazdászt, jogászt, gépész- és építészmérnököt is foglalkoztatnak. Jelenleg 1812 termelőszövetkezetben dolgozik egyetemi, főiskolai végzettségű szakember. A termelőszövetkezeti vezetők közül körülbelül 7.000-en tanulnak tovább és szereznek magasabb képesítést a következő években. Magyar sikerek MAGYAR HITTUDÓS MŰVE JELENT MEG RÓMÁBAN A RÓMAI Herder kiadónál jelent meg Radó Polikárpnak, a budapesti Hittudományi Akadémia dékánjának, a nemzetközi hírnevű hittudósnak és egyháztörténésznek “Enchiridion Liturgicum” című, kétkötetes művének második, átdolgozott és lényegesen bővített kiadása. A neves tudós 1522 oldalon és 36 mellékleten tárgyalja a liturgiatudományt történelmi, dogmatikai, jogi és lelkipásztori szempontokból. Radó Polikárp nagy művének új kiadását VI. Pál pápának ajánlotta. ESEMÉNYEK A MAGYAR Külügyminisztérium Han ke-hua, budapesti kínai nagykövet útján január 30- án erélyes tiltakozást jelentett be a január 27-én, pénteken Pekingben lezajlott magyar-ellenes provokáció miatt. A kérdéses napon Peking egyik utcájában tüntető tömeg feltartóztatta a Magyar Népköztársaság nagykövetének gépkocsiját. A gépkocsira, amelyben a nagykövet és munkatársai utaztak, a diplomáciai szokásoknak megfelelően ki volt tűzve a magyar lobogó. A támadólag fellépő tömeg körülfogta a gépkocsit, letörte a lobogó rúdját, leszakította a lobogót és betörte a gépkocsi egyik ablakát. A Külügyminisztérium képviselője az incidenssel kapcsolatban rámutatott: a Kínai Népköztársaság alapvető nemzetközi jogi kötelezettségét sérti meg, ha nem biztosítja területén a magyar nemzeti lobogót megillető tiszteletet és nem gondoskodik a magyar diplomaták személyének és közlekedési eszközeinek védelméről. A Külügyminisztérium a súlyos incidensből fakadó következményekért a teljes felelősséget a kínai félre hárítja. * * * JOSZIP BROZ TITO, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke felesége és magasrangú jugoszláv személyiségek kíséretében február 2—4 között Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának meghívására nem hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. J. B. Tito és kísérete az MSZMP Központi Bizottságának székházában eszmecserét folytatott Kádár Jánossal a két pártot és a két szomszédos szocialista országot érintő időszerű kérdésekről. A baráti légkörű megbeszélésen más magyar állami és pártvezetők is résztvettek. • * • MAGYARORSZÁG csatlakozott a világűr békés felhasználásáról szóló szovjet—amerikai—angol egyezményhez. A csatlakozásra vonatkozó okmányt január 27-én Szipka József nagykövet Moszkvában, Incze Jenő nagykövet pedig Londonban írta alá. * * * AZ ILLEGÁLIS Szabad Nép 25 évvel ezelőtt, 1942 február 1-én jelent meg. Az évforduló alkalmából a Néphadsereg székházában megkoszorúzták Rózsa Ferencnek, a Szabad Nép első szerkesztőjének emléktábláját. A Népszabadságnál rendezett ün iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii népségén megjelent Kádár János, az MSZMP KB első titkára is. * * * MAGYAR egészségügyi delegáció utazott Jemenbe dr. Vedres István egészségügyi miniszterhelyettes vezetésével. A küldöttség részt vesz a sanai traumatológiai kórház ünnepélyes felavatásán. A kórház a Magyar Népköztársaság ajándéka és működését egy éven át magyar személyzet biztosítja. * * * SARAGAT olasz köztársasági elnök február 3-án több ország diplomáciai képviselőjével egyetemben fogadta Száll József római magyar nagykövetet és köszönetét fejezte ki a tavaly novemberi katasztrófa után az olasz árvízkárosultaknak nyújtott segítségért. * * * LEOPOLD Stokowski, a lengyel származású világhírű amerikai karmester január végén,február elején rövid látogatást tett Magyarországon. Stokowski találkozott Kodály Zoltánnal, ismerkedett a magyar zenei élettel és a budapesti Erkel Színházban vezényelte a Magyar Állami Hangversenyzenekart. A MAGYAR BOR EXPORTJA MAGYARORSZÁGON jelenleg 426.000 holdon, a földterület 2,6 százalékán termelnek szőlőt. A szőlőtermelés a mezőgazdaság árutermelésének 8—10 százaléka. Az elmúlt években az ország bortermése évi 3,8 millió hektoliter volt. A magyar bor egytizedét exportálják. A vevők elsősorban a szocialista országok. 1966-ban Csehszlovákiába, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba és a Szovjetunióba irányult a borexport több mint 85 százaléka. Ezenkívül a Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Svájc is állandó vevője a magyar boroknak. 1967 március 2 Magyar ötvöshintó nyugatnémetországi kiállításokon A MAGYAR Állami Pénzverő ötvösstúdiójának munkái külföldön is ismertek. Az ötvösékszereken és az ötvösdísztárgyakon kívül a stúdió évente 20—25 miniatűr hintót is készít külföldi megrendelésre. Legutóbb egy nyugatberlini ékszerészcég rendelt különleges ötvöshintót,hogy azt Nyugat-Németország különböző városaiban kiállításain bemutassa. Az elmúlt napokban leszállított hintó eredetije a XVIII. században, II. Katalin orosz cárnő korában volt divatos. Kicsinyített mása 600 munkaórával készült, mintegy négyezer gramm úgynevezett sterlingezüstből, 18 grammnyi színarany bevonattal. Magát a hintót türkisz- és achátkövek, igazgyöngyök és kézifestés díszítik. Az utat, amelyen a hintó áll, ametisztkristályok teszik csillogóvá. Az Állami Pénzverő nyugatnémetországi cégeken kívül olasz, osztrák és török cégek megrendelésére is készít korabeli ötvöshintókat. MAGYAR FIZIKUSOK DUBNÁBAN DR. DARÓCZY Sándor és dr. Bacsó József, a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetének fizikusai hosszabb ideje a dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben dolgoznak. Most arról érkezett értesítés Dubnából, hogy a két magyar kutató figyelemre méltó eredményt ért el a Tellur 111-es izotópjának késleltetett proton kibocsátására vonatkozó kutatásaival. A két debreceni fizikus dolgozatát az intézet legjobb tudományos munkái közé sorolták és megjutalmazták.