Kanadai Magyar Munkás, 1966-1967 (38. évfolyam, 1-47. szám)

1966-12-01 / 16. szám

2. oldal GYŰLÖLETSZABADSÁGOT KSZDD EL NÉGER ELLEN? ALIG került a képviselőház és a szenátus napirendjére a gyűlöletterjesztést tiltó tör­vényjavaslat, s már a liberá­lis sajtó is megtámadta az­zal, hogy egy ilyen törvény veszélyezteti a szólásszabad­ságot. Élénken tárgyalta a szená­tus és a nagyközönség ezt a törvényjavaslatot, s ettől ijedt meg a kapitalista sajtó, amely a gyűlöletterjesztők közt is bővíteni akarja olva­sótáborát, nehogy hirdetési jövedelméből elveszítsen va­lamit, s ha ez a sajtókam­pány megtévesztheti a nagy­­közönséget, törvény soha­sem fogja tiltani Kanadában a fajgyűlöletet, a fasiszta propagandát. A zsidók és a négerek vé­delmére irányuló törvényja­vaslat módosítaná a kanadai büntető törvény (Criminal Code) három paragrafusát, hogy: 1. öt évi börtönnel legyen büntetve az, aki fajirtást mer propagálni; 2. két évi börtönbüntetést mondhasson ki a bíróság bárkire, aki gyűlöletet szít a társadalom bőrszín, faj vagy nemzetiségi eredet szerint megkülönböztethető csoport­jai ellen, s aki ilyen propa­gandával megbontja a köz­nyugalmat; 3. két évi fegyházzal le­gyen büntethető bárki, aki a társadalom bármely csoport­ja ellen izgat írásban, élő szóban, jelekkel és gesztiku­­lálással. Noha ez a törvényjavaslat sok kibúvót nyújt a zsidók és a négerek elleni gyűlölet ter­jesztőinek, a kapitalista saj­­­tó túlzottan szigorúnak mi­nősítette. “Tisztán állhat bárki e­­lőtt,” írta például a Toronto Daily Star november 24. szá­mának vezércikke, “hogy ez mindent elsöprő törvényja­­vaslat, amely komoly ve­szélybe sodorhatja a szólás­­szabadságot.” Állítja a napisajtó, hogy ha egy ilyen törvény szente­sítve lenne, mindenki börtön­be kerülhetne, aki bírálni merészel, aki kritizálni mer egy nemzetiségi csoportot, egy zsidót vagy egy négert. Ha ez a törvényjavaslat a mai formájában nem tökéle­tes, ha veszélyeztetné a szó­lásszabadságot általában, ki kell azt belőle küszöbölni mi­előtt a Criminal Code részé­vé válik. Várható, hogy a sajtópro­paganda hatása alatt ki fog múlni a törvényjavaslat a szenátusban. Feltételezhető, hogy a kormány is ezt kív­án­ja. Ezt a törvényjavaslatot népi nyomásra hozták létre, de ki fog az múlni csendes halállal, ha a nép meg fogja engedni. ZENEI ESEMÉNY GYEREKEK RÉSZÉRE DECEMBER 3-án lesz a toron­tói United Conservatory of Mu­sic második nagy zenei estje ele­mi és középiskolás gyermekek szereplésével, amikor 150 zenész­diák fog fellépni a Monarch Park Secondary School Auditó­riumban (­ Hanson St., Toron­to 6) este fél 8 órakor. Hat számot fog játszani a kétszer kitüntetett Joe Macerol­­lo olasz harmonikájával. Joe Ma­­cerollo Kanada legkiemelkedőbb harmonika művésze. Művésznövendékek magán- és csoportszámai fogják gyönyör­ködtetni a közönséget. Belépti díj felnőtteknek $1.50, diákok­nak 75 cent. KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1966 december 1 TISZTESSÉGTELEN KORMÁNYSZÁNDÉK? NÉPI demokratikus politiku­sok megállapítása szerint a Pearson-kormány tisztesség­telen szándéka vontatta az Air Canada nevű állami lég­forgalmi vállalat ellen kitört sztrájkot. Az állami Air Ca­nada repülővállalat kitűnő szolgálatot nyújtott a nagy­­közönségnek páratlanul álló biztonsági múlttal. A kor­mány, hogy elősegítse a köz­tulajdont képező légforgalmi vállalat bukását, megtagad­ta a sztrájkoló munkások jo­gos követeléseinek teljesíté­sét, egyben sztrájktörő enge­délyt adott a magántulaj­dont képező légforgalmi vál­lalatoknak. A kormány Air Transport Board nevű főosztálya a ma­gánvállalatok barátja, de maga a kormány is az. Dru­ry iparügyi miniszter saját bevallása szerint ellensége az állami vállalatoknak. Gyűlöl minden Crown Corpo­ration-t, vagyis köztulajdon­ban levő vállalatot. A kommunista párt is csat­lakozott azokhoz a demok­ratikus erőkhöz, amelyek táviratban követelték Pear­­sontól, rendelje el az Air Ca­nada munkásainak bérjaví­­tását követelésüknek megfe­lelően és hozzon létre egy összhangzó légforgalmi po­litikát, foglaljon állást az ál­lami vállalatok mellett, ne profitéhes magánvállalatok mellett. KÖZHIVATALRA PÁLYÁZIK TORONTÓBAN MRS. MAIGIS Kedves Szerkesztő úr! Engedje meg, hogy lapján át közölhessem olvasóival, hogy közoktatási hivatalra (Board of Education) pályázom Toronto 5. kerületében. A legutóbbi válasz­tás idején a 6. kerületben lép­tem fel. Programom hangsúlyozza az adóreform szükségességét, mi­szerint a közoktatási költségek fedezését teljes egészében a tar­tományi kormányoknak kell vál­lalnia, mert egyébként a lakás­­tulajdonosok igazságtalanul nagy adóterhén könnyíteni nem lehet. Követeli programom egyben, hogy a dolgozó anyák gyerme­kei részére napközi otthonokat létesítsen a kormány. Kanadai-kínai diplomáciai viszony? (Folytatás az 3. oldalról) kívül hagyva az Egyesült Ál­lamokat, s az ENSZ-től is függetlenül. Ez ügyben 17 é­­vig diktálta Kanada külpoli­tikáját a washingtoni kor­mány. Peter Truman a ka­nadai ENSZ-szervezet (Uni­ted Nations Association in Canada) elnöke a november 25-én adott televízió nyilat­kozatában is megismételte: “Itt az ideje, hogy figyelmen kívül hagyjuk a washingtoni kormány tanácsát Kínát ille­tően vagy ismerjük el őszin­tén, hogy mi csak amerikai csatlós vagyunk.” Ha figyelembe vesszük Martin azon kijelentését, hogy “kényelmetlen dolog lenne elismerni a pekingi kormányt, mert az Tajvan kormányának is tekinti ma­gát,” akkor aligha okolható a Kínai Népköztársaság a­­zért, hogy Martin javaslatá­ban a Johnson-kormány sza­vát hallja. Peter Trueman erősen ja­vasolta a Pearson-kormány­­nak, ne áltassa tovább a ka­nadaiakat, ne csűrje-csavar­­ja tovább a kérdést, mert “az elismerés természeténél fogva egy ország lépését, kö­zeledését jelenti egy másik ország felé,” mondotta és hozzátette: “Lehet, hogy az elismerés feltételeit nem dik­tálhatja az elismerendő ál­lam, de ez a körülmény ne gátoljon bennünket Kína a­­zonnali elismerésében.” Más szóval: elismerheti Kanada a Kínai Népköztár­saságot anélkül, hogy a Kí­nai Népköztársaság előbb az ENSZ tagja legyen. A Pearson-kormány Kína felé irányuló “új” politikája még mindig félni látszik a washingtoni kormány kriti­kájától. Még mindig hajlan­dó Kanada az Egyesült Álla­mok érdekében a kerítő sze­repet vállalni, noha bevallot­tan tisztán látja, hogy a Kí­nai Népköztársaság elszige­telésével világbékét elérni nem lehet. Több mint 700.­ 000.000 kínai kormányát Amerika kedvéért nem elis­merni téves politika. Magyar szabadalmakat vásárolt egy angol cég AZ ANGOL Simonacco­ cég, a Simon Engineering Ltd. kon­szern tagja három új eljárás sza­badalmát vette meg Magyaror­szágtól. Az eljárásokat a Tata­bányai Szénbányászati Tröszt­nél fejlesztették ki. Az egyik — dr. Tarján Gusztáv egyetemi ta­nár találmánya — új rendszerű flotációs cella, amely finom szén és különféle ásványok, ércek dú­sítására alkalmas. A másik sza­badalom különféle iszapok szi­lárd részeinek víztelenítésére, tö­mítésére szolgál, míg a harma­dik a bányaművelés korszerűsí­tésével kapcsolatos. KERESTETÉS KERESSÜK Litki Andrást sa­ját érdekében. Litki András 1924 óta él Kanadában. Kérjük őt és tisztelt olvasóinkat, közöljék cí­mét szerkesztőségünkkel. 296 Queen St. W. Toronto 2B 362-3226 — 1926 — 424 Bloor St. W. Toronto 4 921-3721 Kennedy Travel Bureau Ltd. TORONTO LEGRÉGIBB MAGYAR UTAZÁSI IRODÁJA IKKA Pénzátutalás, szabadválasztás, építőanyag, autó, öröklakás, stb. ügyben forduljon hoz­zánk bizalommal. Cégünk az IK­KA kanadai főképviselője. UTAZÁS Az összes repülő- és hajóstársaságokat hiva­talosan képviseljük. A montreali “Expo 67” kitűnő alkalmat nyújt az óhazai rokonok és barátok kihoza­talára, a legjutányosabb áron. — 1966 — AJÁNDÉKOZZON KÖNYVET KARÁCSONYRA! SZÜLŐFÖLDÜNK A nagyvilág minden táján élő, 7-től 77 éves korig, minden magyar gazdag tartalmú magyar könyve MINT A címe is mondja: “SZÜLŐFÖLDÜNK” — ebben a könyv­ben benne van egy ország és népe fizikai léte, szellemi élete min­denéből egy csipetnyi, de ebből a csipetekből is majdnem 500 olda­las könyv vaskosodik, ami egymaga beszédes bizonyítéka annak, hogy szülőföldünk mily nagy természeti, szellemi gazdagsággal ren­delkezik. Ez az olvasókönyv a Magyarok Világszövetsége kiadásá­ban jelent meg, ami tájékoztató, szórakoztató, nevelő, szépiroda­lom, történelem, földrajz és ABC-es tankönyv. Rendeltetésének megfelelően kicsinyben benne van az egész magyar nép, múltjával, jelenével, kulturkincseivel együtt. Az olvasmányok a következő nagy csoportra oszlanak: az ott­hon, magyar népmesék, magyar mondák, magyar népzene, képek a szülőhaza múltjából, magyar tájak, magyar jelen. Végül egy kis összefoglalás a legfontosabb nyelvtani alapokról. Az olvasmányok előtt pedig képes ABC található. Gyermeknek és felnőttnek egya­ránt megfelel, a szülőhazával és a magyar nyelvvel való ismerke­déshez. A "SZÜLŐFÖLDÜNK” előre már most megrendelhető a Mun­kás kiadóhivatalában. Ara: 4 kanadai dollár. MEGRENDELHETŐK KÖNYVOSZTÁLYUNKTÓL: Petőfi Sándor: összes költeményei (2 kötetben) _____________14:00 Bertolt Brecht: A háromgarasos regény (380 oldal)________1.00 Rideg Sándor: Csongrádi Hun Király (310 oldal)----------------1.00 Ács Tivadar: Magyarok az Észak-Amerikai polgárháborúban .50 Szabó Pál: Nyugtalan élet (252 oldal) --------------------------------- 1.00 Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon (276 oldal) 1.00 Rácz László: Porszem a viharban (193 oldal)-------------------— 2.00 Flynn: Börtön­élményeim (276 oldal) --------------------------------- -50 Vértes László: Medveemberek krónikája (210 oldal)------------- .50 Veres Péter: Próbatétel (134 oldal) ------------------------------------ -50 Sienkiewicz: Kereszteslovagok (678 oldal) --------------------------2.00 Szabó Pál: Új föld (504 oldal) -------------------------------------------1­ 00 John Reed: Tíz nap amely megrengette a világot (284 oldal) .50 Török Sándor: A hazug katona (263 oldal) ----------------------- -50 Hatvany Lajos: így élt Petőfi (500 oldal) --------------------------2.00 Pogány Béla: Tavasz a Dunán (fordítás, 190 oldal)------------ 50 Keszi Imre: Flóra Lágymányoson (428 oldal) -------------------1-50 Faragó Ilona: Főzőkanáltól az estélyi ruháig (175 oldal) -- 1.00 Charles Darwin: Egy természettudós utazásai (510 oldal) -- 2.00 A fenti könyvek megrendelhetők a Munkás kiadóhivatalától. LEMONDOTT ONTARIO LIBERÁLIS VEZETŐJE ORVOSAINAK tanácsára le­mondott a szívbeteg Andrew Thompson, a liberális párt ontarioi vezetője, akit a libe­rális párt reakciós vezetői e­­zerféleképpen gátoltak ab­ban, hogy a pártot a haladás és demokrácia útjára vezes­se. Sokak véleménye az, hogy Thompson nem a szívbajá­nak, hanem a liberális párt konzervatív politikusainak áldozata, akik a monopóliu­mok érdekeiért kardoskod­nak. Thompsont a lelkiisme­rete sokszor az ipari munká­sok és a farmerek érdekei­nek megvédésére kényszerí­­tette. Elkeserítette Thompsont az ottawai liberális kormány gerinctelensége, jobbra toló­dása, reformigéreteinek be nem tartása, Walter Gordon volt pénzügyminiszter haza­fias kiállásának elutasítása, az országos liberális párt po­litikai és erkölcsi csődje, a­­mi eltávolított minden­ kü­lönbséget a liberális és a konzervatív párt között.

Next