Kanadai Magyar Munkás, 1966-1967 (38. évfolyam, 1-47. szám)

1967-03-02 / 28. szám

2. oldal KANADA SZÉGYENE RÖVID HÍREK (Folytatás az 1. oldalról) állami részvénytársaság lé­tesítését követelte az indiá­nok foglalkoztatására. A két professzor szerint azonban sokkal helyesebb lenne, ha a kormány elősegí­tené egy független indián bi­zottság összeállítását azzal a feladattal, hogy jelentéseket állítson össze a kormány ré­szére az indiánok helyzeté­ről és ellenőrizze, mit tesz a kormány az indiánok előme­netelének biztosítására. Kihangsúlyozták a pro­fesszorok tanulmányukban: “Az indiánokat valóban csak úgy segítheti a kormány, hogy a mostaninál sokkal jobban fog gazdálkodni az ország embererőkészletével, s az indiánügyet az egész dolgozó lakosság ügyéhez kapcsolja.” Javasolja a két professzor az indiánügyi minisztérium­nak, tanulmányozza és is­merje meg végre az indiá­nok helyzetét, s hangolja össze az indián munkaerőt az egész ország használható, de parlagon hagyott emberi munkaerejével. A professzorok beadványa kijelenti, hogy az indiánok­nak csak kis töredéke kíván a rezervátumokon maradni. Fordítson a kormány millió­kat arra, hogy a rezervátu­mokról elköltözni nem kívá­nó indiánok kapjanak ele­gendő pénzt szőrmevadásza­­ti és halászati felszerelés, motorizált szántalpas jár­művek, csónakok és motor­csónakok beszerzésére. Léte­sítsen a kormány az indiánok részére szőrmefeldolgozó ü­­zemeket, raktárakat, hal­konzerváló központokat és gondoskodjék a kormány ar­ról is, hogy az indiánok — spekulánsok kizárásával — rendes árakért küldhessék piacokra szőrme- és halkész­leteiket. A napisajtó utolsó oldala­kon, hatalmas hirdetések kö­zé rejtette a két profeszor indiánügyi felterjesztését, s a jobboldali emigránslapok meg sem említették. TORONTO — Dr. H. J. Bur­­nett ideggyógyász professzor (University of Toronto) sze­rint több kárt tesz az alko­hol az emberi agyakban 5 évenként, mint amennyi kárt tett az olaszországi, valaisei és dieppei hadjárat együtt­véve. “A szeszes italok az ész gyilkosai,” mondotta egy ápolói személyzetnek tartott előadásában. NEW ORLEANS — Rendőr­ségi védelmet kér a 26 éves D. F. Lewis magándetektív, aki kijelentette, hogy 5 e­­gyénről tudja, hogy részesei voltak Kennedy elnök élete ellen irányuló összeesküvés­nek. “Akik egy elnök meg­gyilkolásától sem rettennek vissza, azok engem minden teketória nélkül meggyilkol­nának,” mondotta Lewis, a­­mikor rendőrségi védelmet kért Garrison new-orleansi kerületi ügyésztől. MONTEVIDEO — Csatla­koztak az orvosok Uruguay­­ban a múlt héten egy napra a bérharcot folytató 12.000 e­­gészségvédelmi és népjóléti munkás és t­i­s­z­t­v­i­selő sztrájkjához. SAIGON — Robbanó csapda ölte meg Vietnamban a 41 é­­ves Bernard B. Fali háború­­ellenes írót, a washingtoni Howard University profesz­­szorát, aki 1953 óta most ö­­tödször járta be Vietnamot. NEW DELHI — Abszolút többséggel győzött a kom­munista párt az indiai Ke­rala államban a múlt heti ál­talános választások során. Az 500.000.000 lakosú India fővárosában ugyanakkor a jobboldali képviselőkre sza­vazott a lakosság többsége. AMERIKAIAK ÉS KANADAIAK CSATLAKOZÁSA A VILÁG VIETNAMI BÉKÉT KÉRŐ ERŐIHEZ (Folytatás az 1. oldalról) tagyülést egyetemi (McMas­­ter University) professzorok és szakszervezeti vezetők szervezték meg. Hozzájárult az előkészítéshez az acélipa­ri város szakszervezeti köz­pontja (Hamilton and Dist­rict Labor Council) is. Ezen a tiltakozó gyűlésen ismételte meg Dr. Abraham L. Feinberg a torontói nép­­gyűlésen korábban elmon­dott vietnami beszámolóját. Egyhangúlag megszava­zott határozat ment erről a népgyűlésről Johnson elnök­nek és Pearson miniszterel­nöknek, tudtukra adva, hogy a hamiltoniak csatlakoztak ahhoz az országos mozga­lomhoz, amely követeli a vi­etnami háború megszünteté­sét, azonnali béketárgyalá­sokat és az amerikai agresz­­szorok hazatérését. Vajon meddig felelhet Johnson elnök a tiltakozá­sokra fegyveres hatalommal kérkedve, hogy “Elértük azt a pontot, ahol a király ösz­­szes lovai és emberei sem lesznek képesek bennünket elmozdítani állásunkból”? MEGHÍVÓ TORONTO—Centenáriumi ren­dezvénye lesz a nemzetközi női mozgalomnak a Nemzetközi Női Nap tiszteletére vasárnap, már­cius 12-én, este fél 6 órai kez­dettel, amikor vacsora lesz fel­szolgálva. Ünnepi szónok: Mrs. Verna Johnson, az Indian­ Eski­­mo Association of Canada elnök­nője. Indián népművészeti és más nemzetiségi csoportok nép­művészeti munkáit fogja árusí­tani ez alkalommal a Congress of Canadian Women. Az ünne­pély és kiállítás színhelye: Uk­rainian Hall (300 Bathurst St.), Toronto. Bruce Magnuson képviselőjelölt TORONTO : A kommunis­ta párt röviddel ezelőtt meg­tartott kétnapos városi kon­venciója után kiadott sajtó­­nyilatkozat szerint Bruce Magnuson, a párt ontarioi vezetője képviselőjelölt lesz a Toronto-Dovercourt kerü­letben. Mr. Magnusont a Dover­­court Constituency Commit­tee jelölte, s a jelölést Mr. Magnuson elfogadta, a párt városi konvenciója pedig üd­vözölte. A kommunista konvenció erélyesen kritizálta a kon­zervatív Robarts-kormány a­­dópolitikáját, amely megta­gadja a közoktatási kiadá­sok fedezését a tartományi kincstárból, ami miatt az is­kolaköltségeket a már régen eladósodott városok, falvak és vidéki körzetek kénytele­nek fizetni egyetlen jövedel­mi forrásukból: ingatlano­kon és kisüzleteken behaj­tott adókból. A konvenció a miniszterel­nöknek címzett levélben kö­vetelte a vagyonhalmozódás megadózását közoktatási cé­lokra. Megküldte a konvenció a miniszterelnöknek azt az egyhangúlag megszavazott határozatát is, amely tilta­kozik az ellen, hogy a kor­mány a Rand Commission ja­vaslatai szerint megfosztja a munkásokat sztrájkjoguktól. A konvenció egy másik egyhangúlag megszavazott határozata felszólítja a párt tagságát, támogassa minden erejével a szakszervezetek “injunction” (bírósági be­avatkozás) ellen folytatott küzdelmét. Állást foglalt a konvenció a lakásínség ellen, és a váro­si kormánynak megküldött határ­ozatában államilag szubvenciózott, olcsó bérletű városrészek felépítését sür­gette. A Pearson - kormánynak megküldött határozat köve­telte Kanada elkülönítését a Johnson-kormány vietnami háborújától. M­EG­HÍVŐ * WINDSOR — A Kossuth Betegsegélyző Egylet (IMBF) windso fiókja március 19-én, vasárnap délután 2 órai kezdettel MÁRCIU­S5 ÜNNEPÉLYT rendez az 1042 Langlois Ave. alatti Magyar Ot­honban. Az ünnepélyt filmelőadással egybekötve tartják. Berni tatárra kerülnek a HAZATÉRÉS és ERKEL című filmek. Mind­két film tanulságos, szórakoztató és alkalomszerű. Jöjjön el és hiv­ja el ismerőseit is. Ünnepélyünkre Windsor és környéke magyarsá­gát tisztelettel meghívja a RENDEZŐ BIZOTTSÁG. KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1967 március 2 296 Queen St. W. Toronto 2B 362-3226 — 1926 — 424 Bloor St. W. Toronto 4 921-3721 — 1966 — Kennedy Travel Bureau Ltd. IKRA KANADAI FŐKÉPVISELETE UJ! UJ! UJ! LEGÚJABB I K K A RENDELET IKRA küldeményeit nem csak áruban, hanem kész­pénzben is beválthatja Budapesten — vagy vidékre is továbbítják postautalványon. EGY USA DOLLÁR — 30 FORINT ÉRTÉKBEN Bővebb felvilágosításért forduljon hozzánk! Magyar ‘szabadságköltő’ mint auschwitzi ügynök Tollas Tibor, a “szabadságharcos költő” háborús tevé­kenységéről jelent meg az alábbi cikk a New Yorkban 20 éve megjelenő “Jewish Currents” című folyóiratban TOLLAS Tibor az 1956-os magyar események “költő­je”. Az akkori ellenforrada­lomról írt verseit röviddel ez­előtt adták ki könyvalakban. Erről a Tollasról írja a “Jewish Current” legutóbbi száma, hogy zsidókat szállí­tott az auschwitzi haláltá­borba. Tollast a newyorki zsidó folyóiratban Major Róbert cikke leplezi le. Major Ró­bert a második világháború után vádiratokat készített a vezető magyar háborús bű­nözők ellen. Tollast a Magyar Népbí­­róság Budapesten 1948-ban ítélte el, mint a beregszászi ghettó és gyűjtőtábor sza­kaszparancsnokát. Major Róbert szerint: “Tollas Tibor megfosztotta a zsidókat mindenüktől, tekin­tet nélkül arra, hogy mit tarthattak meg felsőbb hatá­rozat alapján. Megszégyení­tő megmotoztatások alá pa­rancsolta a zsidókat. Bika­­csökkel a kezében ellenriz­­te a zsidók tehervonatokra hajtását. A nőket meztelen­re vetkőztetve hajtatta a te­herkocsikba, állapotos nőket sem kimérve. Minden vasúti teherkocsiba 100 zsidót zsú­foltatok, holott felsőbb pa­rancs csak 80 személyt irt e­­lő egy vagonra. A zsidóknak ételeket hozó nem zsidókat elhajtatta.” Ez a Tollas “költő” újab­ban a “Nemzetőr” szerkesz­tője és kiadója Münchenben. Tollast 1956-ban Nagy Imre rövidéletű kormányzata a­­latt helyezték szabadlábra, s Tollas azonnal nyugatra hordta irháját. Tollas tagad­ja bűnösségét, de a Magyar Zsidók Világszövetsége vál­tozatlanul jogosnak tekinti a Tollasra kimondott 9 évi börtönbüntetést. Major Róbert leleplező cikke szerint Tollas Tibor úr viselt dolgait hosszasan vi­tatta a magyar emigráció demokratikus, liberális része éppen úgy, mint a szélső­jobboldaliak és az egykori háborús gaztevők. Major er­ről így szól cikkében: “Ebben a vitában a de­mokraták és liberálisok e­migrációs tábora Tollas ellen fordult — és ennek ellenére vannak az Egyesült Álla­mokban haladó írók, akik Tollast a magyar nemzet szabadságküzdelmének meg­­személyesítőjeként emlege­tik.” A “Jewish Currents” nevű newyorki közlönyt a kiemel­kedő zsidó történelemtudós Morris A. Schappes szer­keszti. (Dr. Harap Lajos a szerkesztő bizottság első tagja.) A szerkesztőség cí­me: 22 East 17th St., New York, N. Y. 10003. Major Róbert magyar em­ber. Közgazdaságtudományi és politikai iró New York­ban. A második világháború előtt a magyar igazságügyi minisztériumban dolgozott. Tanulmányai, cikkei jelen­tek meg a “Journalism Quarterly”-ben, “Books Ab­­road”-ban, a “London Jew­ish Chronicle”-ben, a “Wie­ner Library Bulletin”ben (London, Anglia), a Buenos Aires-ben megjelenő “Hatik­­va”-ban, a “Continuum”-ban és a “Congress Bi-Weekly”­­ben. MEIN KAMPF Írta: LBJ ADOLF Hitler Mein Kampf­­ját szajkózza L. B. Johnson amerikai elnök, aki febr. 27-i jelentések szerint kijelentet­te, hogy “messzemenő kato­nai tevékenységünk békét céloz.” Johnson jelentette, hogy az amerikai hadsereg aknáz­ni fogja az észak-vietnami folyókat, hadihajók fogják ágyutűz alatt tartani a két országrész közötti semleges zónát, s a legnagyobb ágyuk Észak-Vietnam belsejét fog­ják állandó tűz alatt tartani. “Tesszük ezt,” mondotta Johnson, “a nemzeti szabad­ság és az emberiség védel­mére.” Eszerint Johnson azt tartja, hogy nagy békét csak nagy háborúval lehet kihar­colni. Más szóval a háború — ha ő csinálja — békét je­lent.

Next