Új Szó, 1968-1969 (40. évfolyam, 1-47. szám)
1968-07-20 / 1. szám
L\' ^ ^ ^ Hazádnak I^HT' J^f Legv hive óh magyar! Jljy J^y Jg ^apl (/(/ Ofc'U V /New Word Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department, Ottawa, and for payment of postage In cash Volume 40. évfolyam— No. 1. szám Toronto, Ont. 198 július 20 Ára 10 cent VIETNAM: ELTŰNTEK AZ ÉSZAKI CSAPATOK EGY tekervényes tudósítás jelent meg a napokban a torontói napisajtóban Keyes Beech újságírótól, aki Saigonban figyeli a fejleményeket és az amerikai hadvezetőség csavaros jelentéseit. Beech szerint kámforrá vált Dél-Vietnamban az amerikaiak által 80.000 főre saccolt észak-vietnami hadsereg. A 80.000 főnyi északi hadsereg valószínűleg csak az amerikai vezérkar képzeletében létezett Dél-Vietnamban. Találgatják Saigonban, hogyan vonulhatott ekkora haderő oly nesztelenül viszsza Észak-Vietnamba. Az amerikai kémhálózat nem tudja e talányt megfejteni, de figyelmeztet, hogy az északi haderő éppen olyan észrevétlenül visszamasírozhat Dél-Vietnamba. A kémszolgálatosok szerint a hirtelen visszavonulásból arra kell következtetni, hogy a kommunista haderő új általános offenzívára tesz előkészületeket. Egyes katonai szakértők valószínűnek tartják, hogy az utolsó 6 havi heves harcok fáradalmait pihenik ki az eltűnt ellenséges csapatok, hogy aztán átcsoportosulva tökéletesebb fegyverzettel lendüljenek új támadásba. Más szakemberek viszont a párizsi tárgyalásokkal hozzák kapcsolatba az ellenség elpárolgását. Ezek sejtelme szerint hamarosan komollyá változik majd a párizsi tárgyalás, s feltehetőleg békére fog vezetni. Beech újságíró jelentésének másik fordulata szerint a saigoni hadtudományi elemzők másra vélik az északi haderő eltűnését. Ezek szerint az északiak az erélyesen intézkedő új parancsnok, Creighton W. Abrams seregeinek pusztító ütései elől menekültek el az északiak. Ez a feltevést más katonai szakemberek cáfolják, kik szerint az északiak földalatti erődjeikbe rejtőzve várják a parancsot új támadásra. Ismét mások viszont azt mondják, hogy Laoszba és Kambodzsába vonultak az amerikaiak hatalmas repülőerődjei, a B- 52-es bombázók elől. Kitűnik Beechudósításából, hogy Saigonban senki sem tudja mi történik a kommunista hadászatban. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy csitultak a harcok, mert a múlt héten kétszáznál kevesebb halottjuk volt az amerikaiaknak. Ilyenformán az amerikaiak új vietnami hadvezére eltűnt vagy sohasem létezett északi csapatok fölött arat nagy győzelmeket Dél-Vietnamban. ----------------------------------------------------------------------. mtai .1 DR. SPOCK AZ AMERIKAI ‘DEMOCIA’ ÁLDOZATA DR. Benjamin Spock, a villághírű gyermekgyógyász emberül vette tudomásul az amerikai “demokrácia” bosszús büntetését,mely napnál is világosabban mutatja, mily korlátok a szabadság az úgynevezett szabad világban. Íme mindenki láthatja, hogy a nyugati “szabad világ” nem engedélyez tényleges ellenzéket, tilos a nyugati “szabad világ” társadalmának megváltoztatását erélyesen követelni. Lesújt a hatalom ökle a tiltakozókra. A tiltakozó mozgalmak erejéhez mért erővel üt vissza a nyugati demokrácia. Lett légyen az bárki, különösen a második világháború vége óta, aki hatékony mozgalmat vezet Amerikában a hatalom trónján ülők ellen, irgalmat nem ismerő megtorlás csapott le rá. Minden valamire való tiltakozó mozgalmat brutálisan megtámad az államhatalom az Egyesült Államokban. Kivégezték a Rosenberg házaspárt, börtönbe vetették Morton Sobelt, megrágalmaztak és megfenyegettek ezreket, a legaljasabbnul megfogalmazott rémhíreket terjesztettek tisztességes hazafiak, igazi demokraták ellen. Kitermelték a vörösfaló boszorkányüldözés McCarthyféle kurzusát és érvényesítették a hírhedt Smith Act néven ismert törvény ocsmány cikkelyeit. Vannak emberek, akik állítják, hogy a McCarthy nevéhez fűződő rágalomhadjárat gyorsan tovatűnő jelenség volt az amerikai életben, és a fajgyűlölet sem jellemzője az amerikai demokráciának. Vannak amerikai liberálisok, kik megbocsátó szívvel védelmezik Johnson elnök “gyengeségét, emberi gyarlóságait”, elködösítve azt a tényt, hogy Johnson egy bűnöző rendszer tudatos képviselője. Nem személyek, nem egyéniségek, hanem a rendszer és annak politikája ábrázolja az Egyesült Államokat.Nem akkor áll boszszút valakin az amerikai államhatalom, amikor valaki valamely személyiséget, egyént kritizál, hanem akkor, amikor a rendszer ellen vét. A rendszert veszélyeztetni tilos. Tilos a szervzekedési és szólásszabadság, ha veszélyezteti a rendszert. Csak az állam által előírt demokráciával és szabadsággal élhetünk. Az államhatalom mondja ki, határozza meg, mit szabad és mit nem. Illő a nyugati világbankot kötelező is beszélni szabadságról és demokráciáról minden politikusnak, papnak, írónak és szervezetek vezetőinek. Kötelező, hogy védelmezzék a rendszert minden változás ellen, így lesz a nyugati világban üres szó a szabadság és a demokrácia. Semmi köze Amerikában a szabadságnak és a demokráciának a dolgozó tömegek tényleges életéhez. Jogosan kérdezhetjük tehát: Demokrácia, mily célból és kik javára ? Az ítélet, melyet Spock doktorra kimondtak, az az ítélet nem csupán egy bíró vagy büntető ügyész cselekedete volt, hanem a rendszer alaposan megfontolt támadása a növekvő tiltakozó mozgalmak ellen. Dr. Spock személyében a hatalom gyakorlói azokat ítélték el vele együtt, akik tiltakozni mernek a rendszer ellen, mely folytatni akarja a vietnami nép öldöklését. Kettyűs kézzel csak a rendszre ellen nem vétő bűnözőkkel bánnak. Tévednek azonban az urak, ha azt hiszik, hogy börtönbüntetésekkel, pénzbírságokkal össze lehet zúzni a békemozgalmat. Egy Spock doktor elnémításával, bátor emberek eltávolításával nem lehet megsemmisíteni tiltakozó mozgalmakat. Alkalmazható ez esetben is Newton fizikai törvénye, miszerint akció ellenakciót vált ki, de társadalmi haladás az egy helyben topogás megszüntetésével és az illúziók eltávolításával érhető el csak. Az Ady-szobor avatásán: Balláné, Debbie Hrbál és Steigerné, a leleplezési aktus szereplői. A szobor jobbján a Kossuth vegyeskar. MÉG EGYSZER A MASSEY-FERGUSON MUNKÁSAI HOSSZÚ SZTRÁJKJÁRÓL MINT ismeretes, a Massey-Ferguson mezőgazdasági gépgyárak munkásai a röviddel ezelőtt befejeződött 72 napos sztrájkkal szakmánként, illetve munkakörönként 67 és 97 cent között mozgó órabérjavítást nyertek, s ezzel rákényszerítették a részvénytársaságot arra, hogy 40 centtel csökkentse az amerikai gyáraiban és a kanadai üzemeiben dolgozó munkásainak fizetett bérkülönbséget a kanadaiak javára, de ezzel még nem szűnt meg a bérkülönbség, mert az amerikai Massey-Ferguson munkásainak órabére még mindig 8 centtel magasabb, mint a kanadaiaké. A sztrájk célja a béregyenlőtlenség megszüntetése volt. A Massey—Ferguson igazgatósága tagadja, hogy a szerződésújító tárgyalások központi kérdése a béregyenlőtlenség volt. Ez természetes. Ugyanis az igazgatóságnak tagadnia kell, mert a sztrájk idején nem szűnt meg hangoztatni, hogy kanadai gyárait inkább átköltözteti az Egyesült Államokba, semmint béregyenlőséget engedélyezzen. Ezt a következő szavakba foglalt fenyegetőzéssel nyilvánította ki: “Elkerülhetetlenül következménye lenne a bérkülönbség felszámolásának. A béregyenlőség engedélyezését követő két hónapon belül ki kell jelentenünk, hogy kiköltözésünk, kanadai termelésünk megszüntetésének első fázisába léptünk.’’ Ily megbotránkoztató magatartást tanúsított ez az óriási részvénytársaság Kanada iránt, noha vámszabadságot kapott Kanadától ajándékba, és a fenyegetése ellen sem a szövetségi, sem a tartományi kormány egyetlen feddő szót sem mondott, ami arra enged következtetni, hogy a Massey—Ferguson gőgös fenyegetése a szövetségi és a tartományi kormány előzetes tudtával hangzott el. Már a tárgyalások elején is lezárással fenyegetőzött. Egyszerre visszhangozták a Mas(Folytatása a 2. oldalon) TÁVIRAT A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉTŐL A PICKERINGI ADY-ÜNNEPÉLYRE TISZTELT ÜNNEPLŐ KÖZÖNSÉG, KEDVES HONFITÁRSAK! Őszinte elismerésünket és nagyrabecsülésünket fejezzük ki önöknek abból az alkalomból, hogy nemzeti öntudatuk és hazafias ragaszkodásuk bizonyságául emléket állítanak a magyar nép nagy költőjének, Ady Endrének a róla elnevezett gyönyörű parkokban. Ady Endre ércbe öntött képmása, amelyet a Magyarok Világszövetsége oly szerető gondossággal készíttetett és küldött el a távoli Kanada földjén élő magyar hazafiaknak, emlékeztesse önöket édes szülőhazánkra és legyen szimbóluma a testvéri együvétartozásnak mind a szülőhazában, mind a külföldön élő, hazájukat és népüket szerető magyarok között. E gondolatok jegyében és népünk szeretetével kísérve adjuk át Ady Endre szobrát kedves honfitársainknak. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE ELNÖKSÉGE