Új Szó, 1969-1970 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1970-03-28 / 34. szám
1970 március 28 ÚJ SZÓ SORSUKRA HAGYJA A PÉNZÜGYMINISZTER KÖLTSÉGVETÉSE A SZEGÉNY EMBEREKET Tizenhárom milliárd százötven millió dollár ($13,150,000,000) évi bevételen alapul a költségvetés A tőkés rendszer logikája, hogy Benson szövetségi pénzügyminiszter államháztartási költségvetése a szegénységben élő lakosság teljes anyagi leromlását, a nyugdíjasok teljes lerongyolódását ne akadályozza meg. Az alacsony jövedelmű ,egyének és családok életszínvonala minden eddiginél lejjebb szállítását elősegíti a költségvetés. Az államhatalom e költségvetéssel megint a kisembereket bünteti. Történik pedig mindez állítólag azért, mert harcolni kell az infláció ellen. Bensont nem lehet okolni, állapította meg a legnagyobb liberális lap, a Toronto Star ottawai tudósítója Anthony Westell, mert szerinte nem létezik még olyan új nemzetgazdasági tudomány ,amely meg tudná mutatni a pénzügyminiszternek, hogyan lehet legyőzni az inflációt. Ha egész mondatban kívánt volna Westell tudósító beszélni, akkor nem hagyta volna ki a “tőkés” szót, mely esetben igaza lett volna, mert valóban nem találtak még ki olyan tőkés közgazdaságtudományt, amelynek alkalmazásával le lehetne győzni a tőkés rendszer ellentéteit, így nem tehet mást Benson, mint amit tesz: feljebb emeli azokat, akik magasan állnak a gazdasági ranglétrán és lejebb tolja azokat, akik alul vannak. Feláldozza a sokak érdekét a kiváltságos kevesek érdekeiért. A nyugdíj vásárlóképessége csökkeni fog és Benson szerint 80,000-rel fog gyarapodni a munkanélküliek félmilliós tábora, így fog az államháztartás bugyelárisában $250,0000,000 felesleg összegyűlni. A költségvetési becslés szerint csak 3 százalékkal fog emelkedni az árskála a következő pénzügyi esztendőben, ha a monopóliumok megelégszenek majd ekkora árdrágítással. Amíg a szervezett ipari munkások bérharcokkal védekeznek az áremelkedés ellen, a szervezetlen munkások tehetetlenek, és velük együtt védetlenek a nyugdíjasok is. Ezek vásárlóképessége — a pénzügyminiszter úr bevallása szerint is — legalább 3 százalékkal fog csökkenni. A bérharcok ellen a munkanélküliség növelésével akar védekezni az állammonopolista tőkés rendszer, noha ezzel emberi munkaerőt hagy parlagon. De a rendszer logikája, hogy a munkanélküliekkel kell megijeszteni a még dolgozó embereket, ne bátorkodjanak bérjavítást kérni. A bőség társadalma kitagadottjairól, a lakosság 25 százalékáról gondoskodni nem óhajtott Benson pénzügyminiszter, és a lakosság azon 50 százalékáról sem sokat, amelynek évi jövedelme $5,000 körül mozog. Benson költségvetését azonnal megtámadta a konzervatív párt. Robert Stanfield konzervatív szövetségi ellenzéki vezér és John Robarts ontarioi konzervatív miniszterelnök vérezni kezdett a szegényekért, a liberális kormány áldozataiért. Szeretnék magukhoz édesgetni a szegény lakosságot és a középosztályt, hogy ők nyúzhassák le róluk a hetedik bőrt is. Benson azonban jobb ember mint a konzervatív vezérek amennyiben kapitalista érzelmei ellenére is érvényesíteni szeretne egy olyan adóreformot, amely az ország legalacsonyabb bérért dolgozó mintegy 750.000 dolgozóját mentesítené jövedelmi adótól. Ezen a síkon támogatást érdemel a pénzügyminiszter a konzervatív politikusok álnokságával szemben, BENSON pénzügyminiszter büdzsébeszéde előtt. “A kormány pénzügye egyensúlyban van”, mondotta és hozzáfűzte: “Ez az ország az infláció nehéz problémáival küzd.” Búzát Vietnámba Tisztelt Szerkesztő Úr! Március 7-én és 8-án konferenciát tartottak a búzafarmerek Reginában. Célja volt a konferenciának, hogy mozgósítsa a farmereket, ajándékozzanak búzát a vietnami népnek. A konferencia a gyűjtés vezetésére megválasztott egy bizottságot, mely megkezdte működését. A bizottság neve: Wheat for Vietnam Committee. Sok farmer máris jelentkezett búzaadománnyal. Az adakozó farmerek névsora egyre hoszszabb. Amikor nagymennyiségű búza fog összegyűlni, a bizottság felveszi majd a kapcsolatot a kormány illetékes hivatalával, hogy az ajándékozott búzakészlet állami költségen Vancouverből legyen szállítva Vietnamba. Célja a bizottságnak, hogy az ajándékozás után vietnámi piacot biztosítson a kanadai búza számára. Meggyőződése a bizottságnak, hogy ez az ajándékozási kampány a búzafarmerek hasznát fogja eredményezni. Nem utolsósorban célja a bizottságnak, hogy egyengesse a barátságot a kanadai és a vietnámi nép között, és ezzel szolgálja a béke ügyét. A bizottság elnökévé Mr. Roy Lewist, pénzügyi titkárává Mr. Georges Montcalmot, ügyvezető titkárrá pedig Mr. Lloyd Mattsont választotta a konferencia. Mind a három Moose Jaw, Saskatchewan lakos. Alelnököket a három rónasági tartományból később fog választani a búzagyűjtő mozgalom. A Központi Végrehajtó Bizottságot direktorokkal fogja kiegészíteni a kampány. Minden tartományban külön bizottság fogja vezetni a gyűjtést. Lloyd Mattson, a Wheat for Vietnam Committee titkára Ontarioi adatok Az Ontario kormány március 19-én keltezett közlése szerint 12,000-rel emelkedett a munkanélküliek száma januárban és februárban. A múlt év hasonló időszakában 20,000-rel volt kevesebb a munkanélküliek száma. Ontario tartományban ma 3,003,000 férfi és nő dolgozik iparban, hivatalokban stb. A kínálkozó munkára majdnem kizárólag fiatalokat vesznek fel. Ez év januárjában és februárjában 12.000-rel több 14-19 évest állítottak munkába, mint az elmúlt év első két hónapjában. Ontarioban a dolgozó férfiak és nők 4 és fél százaléka van ma munka nélkül. A mezőgazdaságban ez év első két hónapjában 15.000-rel volt magasabb a munkanélküliek száma, mint a múlt év januárjában és februárjában. “A TÚL SOK izgalom és a kellő pihenés hiánya többet árt az emberi szívnek, mint a kövérség vagy a nagy koleszterol-tartalom”—jelentette ki dr. Berthold Kern, nyugatnémet szívspecialista, a nemzetközi szívgyógyászati társaság igazgatója. A LENIN-évforduló tiszteletére külön bélyeget adnak ki Kamerun új afrikai államban. 3 oldal A GM BÉRPOLITIKÁJA A General Motors Coporation, a világ legnagyobb autóipari vállalata levélben közölte a részvényesekkel, hogy az 1969. évi $1,700,000,000.00 profitja ellenére is erélyesen fogja ellenezni a szakszervezet (United Auto Workers) következő bérjavítási követelését. Az új szerződés 400.000 munkásra fog vonatkozni. A GM legmagasabb rangú vezetői, James Roche elnök és Edward Cole vezérigazgató, akik a múlt évben alapfizetés, prémium és osztalék címén 750.000 dollárt kaptak a vállalattól, közölték a boldog részvényesekkel, hogy méltatlanul kapott a GM 400.000 munkása béremelést, mert a termelékenység nem tartott lépést a bérjavítással, s ennek eredménye infláció volt az elmúlt évek során. Elhatározta a GM, hogy bérjavítást 1970-ben csak akkor engedélyez, ha a GM 400.000 munkása meggyorsítja a termelést. Bele akarja foglalni a GM az új szerződésbe, hogy a szerződés érvényének időszakában nem sztrájkolhatnak a munkások. A GM nyilatkozata szerint “a sztrájk zavart okoz az üzemek igazgatásában, fokozza a termelés önköltségét.” A GM ezen makacs állásfoglalása igen nagy mértékben fogja megnehezíteni a tárgyalásokat a szakszervezeteknek. A GM meghirdetett új bérpolitikája hadüzenetet jelent a szakszervezeteknek. Nem kétséges, hogy a GM és más monopóliumok megteszik a szükséges intézkedéseket a sztrájkok széthúzására. Minden eshetőségre el kell készülnie 5,000,000 munkásnak, kiknek szerződése a különböző iparokban lejár ebben az évben. A három legnagyobb autóipari vállalat — GM, Ford, Chrysler —egyik ütőkártyája az lesz, hogy terjed a munkanélküliség, amit persze ők nagy mértékben segítettek megvalósítani. Közel 200,000 autógyári munkás munkaidejét szabták rövidebbre, 25,000 munkást pedig elbocsájtottak, akiknek egy részét majd szeptemberben hívják viszsza, ha szükség lesz rájuk az 1971-es modellek gyártásában. A szakszervezet szerint a munkások leépítése folytatódni fog, s el fogja érni a félmilliót ez év májusában. Ilyenformán 500,000 autóipari munkás lesz munka nélkül, amikor a szakszervezet megkezdi szerződéstárgyalását a GM, Ford és Chrysler nevében tárgyaló bizottságokkal. A GM sajtóképviselői közölték az újságírókkal ,hogy Reuther hasztalanul fog 500 dollár havi nyugdíjat követelni a 30 évet ledolgozott szakszervezeti tagok számára s 30 évi munka után kötelező nyugalmazást. Azt is közölték a GM sajtómegbízottai az újságírókkal, hogy hiába fog Reuther 5 dollár minimális órabért követelni a mostani $3,84 minimális órabér helyett, és nem fogja engedélyezni a GM, hogy a bérjavítások lépést tartsanak a megélhetés költségeinek emelkedésével. Nem lesz “cost of living bonus”, melynek címén az elmúlt években érvényben volt szerződés alapján évente 8 cent órabérjavítást kaptak a munkások. Munkások magatartása Az üzemekből jövő jelentések szerint nem fog meghátrálni a szakszervezeti tagság, sem a leépített munkások ezrei a GM- vezetőség propagandája előtt. A GM sajtóügynökeinek hírverése nem fogja elijeszteni a munkásokat a harctól. A leépített autóipari munkások sorra igénylik a heti $50 kártérítést. A leépített munkások nagyobb része nem jogosult munkanélküliségi pótjuttatásra (Supplemental Unemployment Benefits). A leépített fiatal munkások követelik ezt a juttatást mindenki részére, függetlenül attól, hogy valaki hány évet dolgozott, illetve mi a seniority állása. A Supplemental Unemployment Benefit alap 350 millió dollárral rendelkezik. Az üzemekben megkérdezett munkások egyhangú állásfoglalása, hogy mindenki kapjon Supplemental Unemployment Benefit-et, és mindenki számára kötelező legyen a nyugállományba vonulás 60 éves korban, 30 évi munka után havi $500 nyugdíjjal. Az idősebb dolgozók gazdasági válságtól félnek, nyugdíjat akarnak, nem elbocsájtást. A nyugdíjpénztárban $3,000,000 van, amit a dolgozók fizettek be. Ennek kamataiból ezreket lehet azonnal nyugdíjazni havi 1500-zal, 55 éves kortól kezdve, kevesebb, mint 30 évi munka után, ha a szakszervezet felső vezetősége ezt így akarja. Reuther erről eddig nem nyilatkozott. Provokálnak kijelentéseikkel a GM vezetői, munkagyorsítást követelnek, sztrájkról hallani sem akarnak, bérjavítást munkagyorsítás után engedélyeznének. Mi ez, ha nem hadüzenet a szakszervezeteknek? Készülniük kell a munkásoknak arra a küzdelemre, amelyet megharcoltak a General Electric munkásai 3 hónapig tartó sztrájkkal, amit nagy győzelem követett. A szakszervezet az áprilisban megtartandó United Auto Workers kongresszusán, Atlantic Cityben fogja követeléseit kidolgozni és megszavaztatni. Ezen a kongresszuson másfélmillió autóipari dolgozót fog képviselni 300 delegátus. Ugyanakkor a testvér szakszervezet, a Teamsters Union, mely szintén tagja az Alliance for Labor Action nevű szövetségnek, s amelynek taglétszáma 2,600,000, bértárgyalásokat kezd 450,000 teherautóvezető tag érdekében. Követelésük: $4.50 órabér javítás 3 évre érvényesített új szerződésben, mellyel órabérük $8-ra fog emelkedni. Ha ezt a nagy órabér javítást megnyeri a Teamsters Union, példát fog szolgáltatni a többi szakszervezeteknek. Az autóipar a munkások leépítésével akar hozzájárulni az infláció elleni harchoz, így akar kedveskedni Nixon elnöknek, aki a bérfagyasztás útját egyengeti, noha az autóipar profitja emelkedik.