Új Szó, 1969-1970 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1970-02-14 / 28. szám

4 oldal MAGYARORSZÁGI ÉLET VÉGE A VADÁSZSZEZONNAK gyári munkások és a falu más foglalkozású lakói. A vadász­idény minden vasárnapján a “vadászmezőkön” 13 ezer holdas területükön hódoltak szenvedé­lyüknek. A Pilis községi Hunyadi János Vadásztársaság megtartotta az idény utolsó nyúlvadászatát. A sikeres vállalkozás alkalmával több mint száz nyúl és számos fácán került puskavégre. A társaság tagjai ö tsz tagok, KÉPÜNKÖN vége a vadászatnak, szánon szállítják el a helyszínről az elejtett apróvadakat. “SZÜLŐFÖLDÜNK, 1970” Szabadegyetem 25 év változásairól Kodály és Bartók útján \ ' « A külföldön élő magyarság kö­rében mind népszerűbbek a Szü­lőföldünk Rádió műsorai. Jellem­ző az érdeklődésre, hogy csupán az elmúlt évben több mint 4.000 hallgató levelét kézbesítette a posta a műsor szerkesztőinek. Az idei jubileumi esztendőre különös gonddal készült fel a Szülőföl­dünk Rádió, hogy hallgatói szá­mára még változatosabb, még érdekesebb műsorokat sugároz­hasson. Az 1970-es program egyik ér­dekessége, hogy februárban és márciusban pályázat zajlik le a Rádióban; hetente két kérdést tesznek fel, összesen 16-ot, amelyek az ország gazdasági, politikai és kulturális jellegű eredményeire, változásaira kér­nek választ. A legtöbb helyes megfejtést beküldők között ösz­­szesen több mint ötven értékes díjat sorolnak ki. Az első díj például kétszemélyes négyhetes magyarországi meghívás, az úti­költséget is a Rádió fizeti. A Szülőföldünk iskolája egyik legnépszerűbb adása volt eddig is a Rádiónak ,most az új évtől már magasabb fokon jelentkezik, Szülőföldünk Szabadegyeteme címmel. Az igényesnek ígérkező műsorban 25 év 25 eseményét vitatják meg a hallgatók széles körének bevonásával. Az év fo­lyamán más egyéb érdekes mű­sor-sorozat is szerepel a prog­ramban, így például megszólal­tatják a külföldön élő magyar­ság kiemelkedő alakjait,, többek között Szent-Györgyi Albertet, Wiegner Jenőt, Hevesi Györgyöt. Felkérik őket, számoljanak be a világ magyarságának munkájuk­ról, életpályájukról. Az elmúlt negyedszázad törté­netét dolgozza fel a Hazai Vál­tozások című műsor-sorozat. Be­mutatja például, hogyan lett Szolgaegyházból Szabadegyháza, hogyan emelkedett egy régi el­maradt község városi rangra, be­mutatja Magyarország térképé­nek új­ jeleit, például Dunaújvá­rost vagy a paksi atomerőművet. Az Életutak sorozat az új Ma­gyarország jellegzetes karrier­jeit tárja a hallgatóság elé. A Móricz Zsigmond nyomában cí­mű riport­sorozat nagy íróink egykori szociológiai riportjainak színhelyén kapcsolja be a rádió mikrofonját, hogy halljuk, lás­suk mi történt azóta ezeken a valaha “istenverte” vidékeken. Várhatóan nagy sikere lesz az olimpiák történetéről szóló rend­szeres adásoknak, amelyek a nagy magyar sikereket elevení­tik majd fel: megszólaltatják az elmúlt hat olimpia magyar hő­seit, akik e nagy világvetélke­­dőkön több mint 60 aranyérmet és sok-sok dicsőséget szereztek a magyar népnek. A Bartók és Kodály útján című sorozatban a mai zeneszer­zők munkásságáról számol be a Szülőföldünk Rádió sok zene­­betéttel színezve a műsort. Szent István születésének 1000. évfor­dulója alkalmából pedig több megemlékezés hangzik el állam­­alapító nagy királyunk életéről és munkásságáról. DECEMBER 3-én nyitották meg Budapest legnagyobb szállodáját, a Dunaparton felépült Duna Intecontinentált. A képen: Magyaros étterem. A SZEMÉTGRÓF A budai mészárosok 1498-ban keltezett sáfárkönyvében már Mátyás király idejéből tudunk olyan lakomákról, amikor “sut­­togóra” gyűltek össze Pest-Buda polgárai, hogy összesúgva-búgva megválasszák egy-egy városne­gyed rendjére ügyelő fertály­mestert. Ő volt az, aki vigyázott, hogy az utcán ne pipáljon senki, lármát, szemetet ne csináljon, az utca rendje minden tekintetben kifogástalan legyen, s ezért “sze­métgrófnak” is titulálták.” Ő volt a céhbeli fegyveres éjjeli őrség hadnagya. A “könyörgő lakomán” a demokratikusan megválasztott céhbeli embert szépen megkérték a felelősséggel teljes tisztség elfogadására. Utána, már nem suttogva, bősé­ges boradagok közben folyt a lakoma. A XVIII. századtól fize­téssel járó tisztség volt a fer­tálymesterség. Ezüstgombos pál­ca volt a hatalmi jelvény, az egyenruha pedig nagy ezüst lánc, kerek köpenyeg és kerek kalap. Érdekes életű pesti fertály­­mester volt a Szicíliából Magyar­­országra vándorolt Giovanni Conti de Messina detto il Pla­cido egykori pesti kávés, aki ön­hibáján kívül tönkrement és akkor a pesti városi ménes cső­­dörmeste, majd 1795-ben a régi “szertartások” betartásával fer­tálymester lett. Ha előfizetése lejárt, esedékes a megújítás ÚJ SZÓ Téli vers Ej, ej, garázda tél apó! Ki ördög hitta kelmedet, Hogy sz. Mártonnap tájba’ hó borítja házi telkemet? Hogy bámul a vén vaksi hold Hópelyheken át, mint szitán! Pedig milyen szeme volt Nyáron, szerelmesek útján! Mily villogó szemmel lesett Minden sóvárgót, csintalant; Tudta nélkül alig esett Szerelmi légyott és kaland. De most bezzeg bámulhat ám, Míg, amivel lát, kiapad,— Mégsem jön ifjú és leány: Nagyon szabad künn a szabad. Sőt a fakó poéta sem Motollái a négy végivel, Hanem bent ül kedélyesen S tollmardosó dolgot mivel: "Óh, természet halála, tél!’ Emigy kapaszkodik bele— “S te hófehér hó, mint Adél Fehér, hideg hókebele . . . Pedig jól tudja a kötél, Hogy a lány keble nem hideg: Csak, persze, tudja szép Adél, Körmét annál hevítni meg. De én kemencém oldalán Csak fámig álom a telet; Megfér kívül szobám falán! Ne bántsa ezt a kis helyet. Most fázok, mert van benne mód, Míg el nem ég félölnyi fám. Akkor . . . ha elrontom a szót És fázom,­nem az én hibám. Arany János 1970 február 14 Nyilvánosan védték meg diplomájukat az Iparművészeti Főiskola Gépipari Tanszékének hallgatói Tóth Ferenc, Gallob József, Kristóf Sándor és Bossányi Ele­mér nemrégiben védték meg dip­loma munkájukat. A fiatal egye­temisták közül Bossányi Elemér a Csepel Vas- és Fémművek Hír­adástechnikai Gépgyára részére készített el egy hordozható ra­dial fúrógép formatervet. Dip­loma munkáját a bíráló bizottság formai, műszaki, ergonómiai és szín szempontból kitűnőnek érté­kelte. KÉPÜNKÖN: Bossányi Elemér diploma munkáját védi meg. LIPCSE, Plovdid, Strassbourg és Bagdad nemzetközi kiállításra készített különleges kötött kollekciót a Budapest Kötő Szövetkezet. A kiküldésre kerülő modellekből mutatunk be néhányat. Képünk: Divatos nadrágkosztümök hosszított kabáttal. IIIIIIIIIIIIPIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM A TOKIÓI Oc­aummicu egye­temen az idei tanévben bevezet­ték a magyar zene és zenei ne­velés tanítását. A japán főváros­ban működő Kodály Módszert iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiitiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiitiiniiiint Tanítók Társasága az egyetem növendékei számára zenepedagó­giai műveket rendelt Magyaror­szágtól. Kodály műveiből egyéb­ként hamarosan kiállítást ren­deznek Japánban.

Next