Új Szó, 1969-1970 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1970-02-14 / 28. szám
4 oldal MAGYARORSZÁGI ÉLET VÉGE A VADÁSZSZEZONNAK gyári munkások és a falu más foglalkozású lakói. A vadászidény minden vasárnapján a “vadászmezőkön” 13 ezer holdas területükön hódoltak szenvedélyüknek. A Pilis községi Hunyadi János Vadásztársaság megtartotta az idény utolsó nyúlvadászatát. A sikeres vállalkozás alkalmával több mint száz nyúl és számos fácán került puskavégre. A társaság tagjai ö tsz tagok, KÉPÜNKÖN vége a vadászatnak, szánon szállítják el a helyszínről az elejtett apróvadakat. “SZÜLŐFÖLDÜNK, 1970” Szabadegyetem 25 év változásairól Kodály és Bartók útján \ ' « A külföldön élő magyarság körében mind népszerűbbek a Szülőföldünk Rádió műsorai. Jellemző az érdeklődésre, hogy csupán az elmúlt évben több mint 4.000 hallgató levelét kézbesítette a posta a műsor szerkesztőinek. Az idei jubileumi esztendőre különös gonddal készült fel a Szülőföldünk Rádió, hogy hallgatói számára még változatosabb, még érdekesebb műsorokat sugározhasson. Az 1970-es program egyik érdekessége, hogy februárban és márciusban pályázat zajlik le a Rádióban; hetente két kérdést tesznek fel, összesen 16-ot, amelyek az ország gazdasági, politikai és kulturális jellegű eredményeire, változásaira kérnek választ. A legtöbb helyes megfejtést beküldők között öszszesen több mint ötven értékes díjat sorolnak ki. Az első díj például kétszemélyes négyhetes magyarországi meghívás, az útiköltséget is a Rádió fizeti. A Szülőföldünk iskolája egyik legnépszerűbb adása volt eddig is a Rádiónak ,most az új évtől már magasabb fokon jelentkezik, Szülőföldünk Szabadegyeteme címmel. Az igényesnek ígérkező műsorban 25 év 25 eseményét vitatják meg a hallgatók széles körének bevonásával. Az év folyamán más egyéb érdekes műsor-sorozat is szerepel a programban, így például megszólaltatják a külföldön élő magyarság kiemelkedő alakjait,, többek között Szent-Györgyi Albertet, Wiegner Jenőt, Hevesi Györgyöt. Felkérik őket, számoljanak be a világ magyarságának munkájukról, életpályájukról. Az elmúlt negyedszázad történetét dolgozza fel a Hazai Változások című műsor-sorozat. Bemutatja például, hogyan lett Szolgaegyházból Szabadegyháza, hogyan emelkedett egy régi elmaradt község városi rangra, bemutatja Magyarország térképének új jeleit, például Dunaújvárost vagy a paksi atomerőművet. Az Életutak sorozat az új Magyarország jellegzetes karrierjeit tárja a hallgatóság elé. A Móricz Zsigmond nyomában című riportsorozat nagy íróink egykori szociológiai riportjainak színhelyén kapcsolja be a rádió mikrofonját, hogy halljuk, lássuk mi történt azóta ezeken a valaha “istenverte” vidékeken. Várhatóan nagy sikere lesz az olimpiák történetéről szóló rendszeres adásoknak, amelyek a nagy magyar sikereket elevenítik majd fel: megszólaltatják az elmúlt hat olimpia magyar hőseit, akik e nagy világvetélkedőkön több mint 60 aranyérmet és sok-sok dicsőséget szereztek a magyar népnek. A Bartók és Kodály útján című sorozatban a mai zeneszerzők munkásságáról számol be a Szülőföldünk Rádió sok zenebetéttel színezve a műsort. Szent István születésének 1000. évfordulója alkalmából pedig több megemlékezés hangzik el államalapító nagy királyunk életéről és munkásságáról. DECEMBER 3-én nyitották meg Budapest legnagyobb szállodáját, a Dunaparton felépült Duna Intecontinentált. A képen: Magyaros étterem. A SZEMÉTGRÓF A budai mészárosok 1498-ban keltezett sáfárkönyvében már Mátyás király idejéből tudunk olyan lakomákról, amikor “suttogóra” gyűltek össze Pest-Buda polgárai, hogy összesúgva-búgva megválasszák egy-egy városnegyed rendjére ügyelő fertálymestert. Ő volt az, aki vigyázott, hogy az utcán ne pipáljon senki, lármát, szemetet ne csináljon, az utca rendje minden tekintetben kifogástalan legyen, s ezért “szemétgrófnak” is titulálták.” Ő volt a céhbeli fegyveres éjjeli őrség hadnagya. A “könyörgő lakomán” a demokratikusan megválasztott céhbeli embert szépen megkérték a felelősséggel teljes tisztség elfogadására. Utána, már nem suttogva, bőséges boradagok közben folyt a lakoma. A XVIII. századtól fizetéssel járó tisztség volt a fertálymesterség. Ezüstgombos pálca volt a hatalmi jelvény, az egyenruha pedig nagy ezüst lánc, kerek köpenyeg és kerek kalap. Érdekes életű pesti fertálymester volt a Szicíliából Magyarországra vándorolt Giovanni Conti de Messina detto il Placido egykori pesti kávés, aki önhibáján kívül tönkrement és akkor a pesti városi ménes csődörmeste, majd 1795-ben a régi “szertartások” betartásával fertálymester lett. Ha előfizetése lejárt, esedékes a megújítás ÚJ SZÓ Téli vers Ej, ej, garázda tél apó! Ki ördög hitta kelmedet, Hogy sz. Mártonnap tájba’ hó borítja házi telkemet? Hogy bámul a vén vaksi hold Hópelyheken át, mint szitán! Pedig milyen szeme volt Nyáron, szerelmesek útján! Mily villogó szemmel lesett Minden sóvárgót, csintalant; Tudta nélkül alig esett Szerelmi légyott és kaland. De most bezzeg bámulhat ám, Míg, amivel lát, kiapad,— Mégsem jön ifjú és leány: Nagyon szabad künn a szabad. Sőt a fakó poéta sem Motollái a négy végivel, Hanem bent ül kedélyesen S tollmardosó dolgot mivel: "Óh, természet halála, tél!’ Emigy kapaszkodik bele— “S te hófehér hó, mint Adél Fehér, hideg hókebele . . . Pedig jól tudja a kötél, Hogy a lány keble nem hideg: Csak, persze, tudja szép Adél, Körmét annál hevítni meg. De én kemencém oldalán Csak fámig álom a telet; Megfér kívül szobám falán! Ne bántsa ezt a kis helyet. Most fázok, mert van benne mód, Míg el nem ég félölnyi fám. Akkor . . . ha elrontom a szót És fázom,nem az én hibám. Arany János 1970 február 14 Nyilvánosan védték meg diplomájukat az Iparművészeti Főiskola Gépipari Tanszékének hallgatói Tóth Ferenc, Gallob József, Kristóf Sándor és Bossányi Elemér nemrégiben védték meg diploma munkájukat. A fiatal egyetemisták közül Bossányi Elemér a Csepel Vas- és Fémművek Híradástechnikai Gépgyára részére készített el egy hordozható radial fúrógép formatervet. Diploma munkáját a bíráló bizottság formai, műszaki, ergonómiai és szín szempontból kitűnőnek értékelte. KÉPÜNKÖN: Bossányi Elemér diploma munkáját védi meg. LIPCSE, Plovdid, Strassbourg és Bagdad nemzetközi kiállításra készített különleges kötött kollekciót a Budapest Kötő Szövetkezet. A kiküldésre kerülő modellekből mutatunk be néhányat. Képünk: Divatos nadrágkosztümök hosszított kabáttal. IIIIIIIIIIIIPIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM A TOKIÓI Ocaummicu egyetemen az idei tanévben bevezették a magyar zene és zenei nevelés tanítását. A japán fővárosban működő Kodály Módszert iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiitiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiitiiniiiint Tanítók Társasága az egyetem növendékei számára zenepedagógiai műveket rendelt Magyarországtól. Kodály műveiből egyébként hamarosan kiállítást rendeznek Japánban.