Új Szó, 1970-1971 (42. évfolyam, 1-50. szám)

1970-09-19 / 4. szám

Hazádnak rendületlenül Légy híve óh magyar! V­örösmarty New Word Volume 42. évfolyam — No. 4 Toronto, Ont. 1970 szeptember 19 ’ Ara 10 cent A baloldali pártok összefogásával Palesztinái hontalanok Chile népe szocializmus felé tart döbbenetes haláltusája Az egész világ haladó dolgozó népe üdvözölte a chilei válasz­tás eredményét, amely a balol­dali pártok bölcsességének, kom­munisták, szocialisták, szociál­demokraták stb. összefogásának köszönhető. Allende szenátor el­nökké választása csapás nem­csak a chilei reakcióra, hanem az amerikai imperializmusra is. A jobboldali választási bukást nagy mértékben munkálta a chilei kommunista párt, élén Luis Corvalan első titkárral, de minden baloldali párt hozzájá­­rult a Népi Egységfront megva­lósításához. A chilei baloldali pártok kö­zött a Chilei Kommunista Párt a legnagyobb. Utána következik a nagyság sorrendjében a Szocia­lista Párt, a Radikális Párt, a Szociáldemokrata Párt és két kisebb párt, a MAPU és az API. Chile történelmében sohasem volt példa ily nagy baloldali szo­lidaritásra. Világnézeti, elméleti kérdéseket félretettek, hogy megszervezhessék a népi egység­frontot, amely — jóval a válasz­tás előtt — megállapodott a je­lölésekben. Sok gyűlés ,sok ta­nácskozás eredménye a népi egy­ségfront politikai győzelme. SZOCIALISTA PROGRAM A chilei népi egységfront programja alapjában véve szo­cialista. Célja a nemzet termé­szeti anyagforrásainak államosí­tása, az amerikai imperialisták rézbányáinak, a nagy monopo­lista bankoknak köztulajdonba vétele, a földbirtokok kiparcellá­zása a parasztok között, a lati­fundiumok felszámolása. Amíg csaknem minden latin­amerikai országban katonai dik­tatúra uralkodik, Chile a demo­kratikus küzdelmek hosszú múlt­jára tekint vissza, sok választási harcokra, így az 1938. évi vá­lasztásokra, amikor a nép balol­dali elnököt és kormányt válasz­tott, amely noha csak évig gya­korolta a hatalmat, számos ha­ladó intézkedést hajtott végre. A mostani választások hihető­leg új korszak kezdetét fogják jelenteni nemcsak Chilében, ha­nem egész Latin-Amerikában. Megtörténhet, hogy Chile lesz Latin-Amerikában a második szocialista állam Kuba hősi min­tájára. Hogy számít erre az átalaku­lásra az Egyesült Államok kor­mánya, jelzi ezt az a tény, hogy katonai személyek legtöbbjének tilos az Egyesült Államokból chilei túrára menni. Salvador Allende szenátor most harmadik esetben pályá­zott elnökségre. A két előbbiben nem állt mögötte széles népi összefogás, egy baloldali párt­közi program. Elősegítette Al­­lende választási győzelmét az is, hogy igen sokan kiábrándultak a kereszténydemokrata kormány­ból, melynek elnökét most meg­buktatták. CASTRO NYILATKOZATA A latin-amerikai politika ta­nulmányozói szerint a kubai ha­ladás jelentős mértékben befo­lyásolta a chilei nép gondolkodá­sát. A kubai forradalom eredmé­nyei kívánatosnak tűnnek sok chilei szavazó előtt. Elismerte ugyan Castro, hogy a kubai forradalom befolyásolja a latin-amerikai dolgozó nép gondolkodását, s elutasítja a “szennyes és undorító” vádakat. “A jelenben — mondotta Dr. Fidel Castro — a mostani chilei körülmények azt hiszem lehetővé teszik a szocializmus megvalósí­tását választások útján”. Dr. Castro nézete szerint a chilei körülmények és a többi latin-amerikai államok körülmé­nyei között nincs hasonlóság. Ami lehetséges Chilében, nem le­hetséges az minden latin-ameri­kai országban. “A fegyveres küz­delem nem dogma”, mondotta. “Nem gondolom, hogy más latin­amerikai országokban észlelhe­tők azok a körülmények, ame­lyek a jelenben léteznek Chilé­ben.” Castro nézete, hogy az Egye­sült Államok a hazai és a nem­zetközi viszonyok napjainkban látható jelenségeinek hatása alatt sokkal nehezebbnek tarta­na egy chilei beavatkozást, mint tartott egy kubai beavatkozást. Hivatkozott Castro arra, hogy a Chilével szomszédos Peru kato­nai kormánya a maga módján forradalmi átalakulást fejleszt, amely azonban nem azonos a kubai átalakulással, de kihatás­sal lehet a chilei átalakulásra. Kontinentális forradalmat pro­vokálna ki Castro megítélése szerint az Egyesült Államok fegyveres chilei beavatkozással. JOBBOLDALI PÁNIK A chilei fővárosból (Santiago) jelentette William Montalbano, a Toronto Daily Star tudósítója, hogy a felső vagyonos osztály kétségbeesett kapkodása ország­szerte nyilvánvaló, mivel alkot­mányos úton nem lehet meghiú­sítani Dr. Salvador Allende sze­nátor székfoglalását november 4-én. Montalben szerint a jobboldal katonai diktatúra kikiáltását óhajtja. A gazdag uralkodó osztály gazdasági zűrzavar előidézésén fáradozik. A tőke kimenekítésé­vel fenyegetőzik. Az amerikai konzulátus előtt a vízumkérők hosszú sora látható. Régi chilei lakos amerikai üzletemberek ér­vényesítik útleveleiket, hogy szükség esetén azonnal távozhas­sanak. A bankbetéteiket sokan kiürítik, dollárokért kapkodnak a gazdag csileiek. Dr. Allende elnökjelölt rádiószózatában a nyugalom megőrzésére kérte a népet és “gazdasági terror” al­kalmazásával vádolta a jobbol­dalt, amelynek a háza, a nemzet csak akkor jelent valamit, ha ki­zsákmányolhatja. A Kereszténydemokrata Párt, választási veresége után figyel­meztette a lakosságot, hogy Dr. Allende marxista uralma veszé­lyeztetni fogja a demokráciát, proletár diktatúrát fog bevezet­ni. Ennek ellenére támogatást ígért Allende elnökjelöltnek az­zal a feltétellel, hogy Allende kormányzata védelmezni fogja az egyéni szabadságot. A Kereszténydemokrata Párt 75 kongresszusi mandátumával megakadályozhatja Allende szék­foglalását. A kongresszus októ­ber 24-én konfirmálja a megbuk­tatott elnök, Eudardo Frei távo­zását és az új elnök székfogla­lását. Ha a kongresszus megta­gadja Allende választási győzel­mének elismerését és Alessandit választja, aki Allende után a leg­több szavazatot kapta, új válasz­tás lesz, mivel Alessandi kijelen­tette, hogy le fog mondani, mely esetben, a jobboldali jóslások szerint, Allende megbuktatása lehetővé válik. GM-sztrájk A General Motors három gyá­rában szüntettek munkát a szer­vezett dolgozók szeptember hó 14-én nem hivatalosan és más­napra előkészítették a hivatalos sztrájkot úgy az amerikai, mint a kanadai gyárakban. Sem a szakszervezet (United Auto Workers), sem az autógyá­rak igazgatóságai nem bíztak abban, hogy elkerülhető az egész Egyesült Államokra és Kanadá­ra kiterjedő autóipari sztrájk. Az autóipar az Egyesült Ál­lamokban 360,000 munkást fog­lalkoztat, Kanadában pedig 27,000 dolgozót. Milliárd dollár koreai katonáknak A Vietnamban harcoló koreai katonai alakulatok 1,000,000,000 dollárt emésztettek fel az ameri­kai adófizetők pénzéből. A Viet­namban szolgáló koreai katonák fizetése húszszorosa annak, amit otthoni szolgálatért kapnak. A koreai katonák szolgála­táért háromszor annyit fizetett ki Amerikai 1965 óta mint más szövetségesek katonáinak szol­gálatáért. Kodály dombormít Szegeden Szeged városa nemcsak a sza­badtéri játékokon minden évben színre kerülő egy-egy nemzeti operával népszerűsíti a magyar zenei irodalom legjelentősebb al­kotásait, hanem a Dóm - téri pantheonban emléket is állít a legnagyobb magyar zeneszerző­nek. Az idén újabb művészeti al­kotással gazdagokbb az egyetemi épületek árkádos emlékcsarnoka. A szabadtéri játékok idei meg­nyitása, Kodály: Háry János c. daljátékának bemutatója előtt, július 18-án este avatták fel a mű szerzője, Kodály Zoltán dom­borművét. A művészeti alkotást Vigy Tamás Munkácsy díjas szobrászművész készítette. A türelem és a kitartás le­gyűri a legnagyobb nehézségeket is.—( Clarissa) Tűrj és keverd a kártyákat.— ( Cervantes) A lángész szükséges alkatele­me a türelem.—(Disraeli) Kegyetlenné, kíméletlenné, döbbenetessé vált a sivatagba honta­­lanított palesztinai fegyveres alakulatok terrorja. Lélegzetvissza­fojtva látta a világ a múlt héten óriási személyszállító repülőgépek arab területre kényszerítését azokból az országokból, amelyek — a Palesztinai menekültek szerint a ludasok Izrael megsegítésében. Nevezhetik sokan a Palesztinai gerillák terrorját őrültségnek vagy vadállatiasságnak, a dolgok logikája szerint hallatlan eszközök alkalmazását választják azok, akik szörnyű sorsáért senki sem akar felelősséget vállalni. A palesztinai hontalanokkal szemben felelőtlen világnak tudomásul kellett vennie milliókat érő repülő­gépek felrobbantását. Ha a dolgokat végignézzük, sok mindent látunk érthetetlennek. Érthetetlen például az, hogy miért habozott Nyugat-Németország, Svájc és Anglia az elfogott arab terroristákat szabadon engedni, amikor a terroristák kezébe kerültek a repülőgépekkel együtt az utasok százai. Ennél is érthetetlenebb az, hogy milliárd dollár erejéig menő új fegyversegítséget nyújtott a washingtoni kormány Izraelnek, jutalmul azért, hogy szabotálja a béketárgyalást. Csoda-e, hogy ezek láttán felrobbantották az arabok az elrabolt repülőgépeket? *­ Húsz évig vesztegelték a hazátlanított palesztinaiak a sivatag­ban tengetve életüket. Másfél millió menekült él a sivatagban egy főre jutó napi 10 centből, mert a világ csak ennyit gondol velük, mióta létrehozták az izraeli államot, hogy legyen a zsidóknak hazájuk. Ugyan milyen jogcímen vár el a világ emberiességet a menekültektől, ha velük embertelenül bánik. Az arab embertelen­séget a nyugati világ provokálta ki. Izrael tény, melyet mindenkinek tudomásul kell vennie. Izrael szuverén állam, és mint ilyen, van létjogosultsága. De mivel járul hozzá a palesztinai menekültek rehabilitásához? Vagy azoknak nincs joguk az élethez? Ezekre a kérdésekre adnak barbárságig menő választ az arab terroristák. Kanadai postai munkások győzelmének jelentősége Lehetetlen lenne ésszerűen in­dokolni a Trudeau-kormány azon erőfeszítését, amely engedelmes­ségre akarta kényszeríteni a pos­tásokat. Okosságot nélkülöző magatartással fordult szembe a kormány a postások jogos köve­telésével. Jóhiszeműség helyett erőszakot tanúsított, s ezzel fel­háborította a postai munkások szakszervezetét, szükségtelenül megnehezítette és vontatta a tárgyalásokat, sok nehézséget okozva a postásoknak és sok kel­lemetlenséget a lakosságnak. A kormány erőnek erejével, fenyegető nekifeszüléssel 6 szá­zalékra akarta korlátozni a bér­javítást, holott nagyon jól tudta, hogy nem lesz sikere, mert a szervezett dolgozók országszerte figyelmen kívül hagyják a kor­mány bérpolitikáját. Hosszú hó­napok után persze kezdett már derengeni a valóság Trudeau és Drury úr, kincstári hivatal (Treasurt Board) elnöke előtt, de azért konokul ragaszkodtak meghirdetett bérpolitikájukhoz. Miután visszautasította a kor­mány Lippe bíró engesztelő in­dítványt tartalmazó jelentését, kerékkötője lett a közbenjárás­sal megbízott O'Connor igyeke­zetének, melyet rokonszenvesen fogadott a szakszervezet tárgya­ló bizottsága. Mr. O’Connort 15 napig szabotálta a kormány. Ami pedig a végre-valahára nyélbeütött bérjavítási és szer­­ződésújítási megállapodást illeti, e sorok írásakor a tagság még nem szavazta meg. Az összes té­nyek ismerete nélkül is megálla­pítható azonban, hogy a hosszú, kínos rotációs sztrájkot jelentős győzelemmel fejezték be a postai dolgozók. Az államhatalom ke­mény öklével álltak szemben. Dávid győzelme volt ez a Góliát fölött. Óriási jelentősége van a postá­sok győzelmének mindenek fö­lött azért, mert a monopóliumok államhatalmát rákényszerítették arra, hogy tudomásul vegyék a szervezkedés, kollektív bértár­gyalás és a sztrájk jogának léte­zését közalkalmazottak számára is. A postások felbecsülhetetlen értékű szolgálatot tettek az egész szakszervezeti mozgalom­nak. Gratuál nekik az ország dolgozó népe. A kalandor, piperkőc Trudeau törvényhozással fenyegette a postásokat. A gyárosok szerve­zete (Canadian Manufacturers Association) követelte közalkal­mazottak sztrájkjogának törlé­sét. Delegációt küldött ezzel a követeléssel a kormányhoz. Tévedés lenne azt hinni, hogy a postások mindenkorra nyertek csatát a közalkalmazottak javá­ra. A munkásnép ellensége nem fog lemondani a szakszervezetek megfúrásáról. Aknamunkájukat folytatni fogják. Új kémeket fognak beszivárogtatni a szak­­szervezetekbe és új nyomást fognak gyakorolni a kormányra. Soron van az állami tisztvise­lők, szövetségi, tartományi köz­hivatalnokok harca. Megindult a harc az autóipari fronton és a vasutakon. A soron lévő nagy harcok csak akkor végződhetnek a dolgozó emberek győzelmével, ha a szer­vezett munkások megbonthatat­lan szolidaritásának acélkemény falába fog ütközni a tőke és az állam hatalma.

Next