Új Szó, 1970-1971 (42. évfolyam, 1-50. szám)

1971-04-10 / 31. szám

1971 április 10 Kicsi rajkók óvodája Hóna alá csapta a hegedűt, amely már kopott és barna volt, mint egy használt bőrszíj. A vonat kicsit lassított, és a férfi leugrott a töltésre. Széles karimája sötét kalapot viselt, világosbarna, erősen használt, kopottas téli kabátot. Dús, fekete haja majdnem egybeolvadt a férfi sötét arcbőrével. Ez a cigány ember, aki késő délután leugrott a bicskei vonatról, a helyi cigányság egyik jellegzetes képviselője. A hegedűs, aki esténként a kocsmában játszik, de napközben még aprópénzért hegedül a vonaton. A vasútvonal, amely mellett a bicskei cigánytelep, a péró fekszik, éltetője a cigányságnak. A vasút a mozgást, az utazást, a keresetet jelenti. A péró szélén földszintes épület áll, a régi cigányiskola. Ebben az épületben egy évvel ezelőtt — próbaképpen — először az országban cigányóvodát létesítettek. A község vezetői és pedagógusai, akik a cigánykérdés megoldásának lelkes támogatói, nagy figyelemmel kísérték a péróbeli óvoda sorsát. Hogyan reagálnak majd azok a cigánycsaládok, akik egész életükben alkalmi munkából éltek, akik gyermekeiket csak hébe-hóba küldik iskolába? Az eredmény minden várakozást felülmúlt. Az óvónő sötéthajú, erélyes fiatalasszony. A falakon játékokkal zsúfolt polcok futnak körbe, az ablak előtt pici asztalok, pici székek, a szőnyegeken kicsi rajkók hancúroznak. Birkóznak, fából épült teherautókon húzogatják egymást. Az óvónő az óvoda hétköznapjáról beszél. Naponta reggel nyolctól délután négyig itt vannak a kicsi rajkók. Ez alatt az idő alatt számtalan dologgal ismerkednek meg. Az óvónő munkáját megnehezíti, hogy ezeknél a gyermekeknél mindent az alapokról kell elkezdeni, még azt a játékos nevelést is, amit másutt hazulról hoznak magukkal. Hogyan kell fogni a ceruzát, és tulajdonképpen mi is az a ceruza. A szappan többnyire ismeretlen fogalom, a naponta többszöri kézmosás is az alapvető tisztasági igény beidegződését szolgálja. Legutóbb a test részeivel ismerkedtek a gyerekek. Az óvónő a babán mutogatta a végtagokat. A gyermekek közül egyetlen egy sem tudta nevén nevezni a lábakat. A láb sem mint fogalom, sem mint név nem szerepelt a kicsi rajkók szótárában. Az anyanyelvi és az ábrázoló foglalkozások már az iskolai írásra készítik elő őket. A számokkal sokkal jobban boldogulnak, mint bárhol eddigi pályafutásom alatt— mondja az óvónő — ha meg pénzt látnak, akkor valósággal kis matematikus lesz mindegyik. Előttünk fekete szemű, eleven mozgású kisfiú robog el, fából készült villamost vonszol maga után. Mögötte másik kis rajkó ugrándozik tánclépésben, szinte minden porcikája külön mozog. —Ő a román Pisti — mondja az óvónő — már hegedülni is tud. Jövőre iskolába megy. Az általános iskola földszintjén van a cigány osztály. Csupa elsős üldögél a padokban. Sokan közülük már az elmúlt évben létesített cigány óvodába jártak. Az iskola igazgatója maga is a cigánykérdés lelkes pártfogója. —Sajnos a gyerekek többsége az alapvető fogalomköri tudatlansággal jön el hazulról. Otthon még a minimális ismereteket sem kapják meg. A pedagógusokat néha megoldatlan probléma elé állítják. A legnagyobb baj a túlkorosokkal van. A cigány gyerekek legnagyobb része negyedik, ötödik osztályban reked meg teljesen. Már most is vannak a negyedikben 14-16 éves cigány tanulók. Jelenleg két cigány tanuló tanul a nyolcadik osztályban. ők csaknem száz hasonló korú tanló közül jutottak ide. És büszkék vagyunk erre a két diákra, mert évekig nem volt nyolcadikos diákunk. —Ezek a gyerekek — mutat az első osztályosokra — már a cigány óvodából jöttek. Nevelőjük szerint igen sok mindenben felülmúlják, azokat az iskolatársaikat, akik nem jártak óvodába. Nemcsak szellemi képességeikben múlják felül péróbeli társaikat ,hanem testi felépítésükben is erősebbek, egészségesebbek. A cigány óvodában naponta négyszer kapnak enni, míg odahaza rendszertelenül étkeznek. A bicskei péróban fizetési napokban nagy a dinom-dánom, a hónap vége felé pedig ínséges napok köszöntenek be, aminek eddig a kicsi rajkók látták a kárát. Ha ilyen eredménnyel dolgozik tovább a cigány óvoda, akkor jövőre megszüntetjük a cigány osztályt, és a cigány gyerekek szétszórva kezdenek tanulni, a többi első osztályossal. Dél van, kint a péróban, cigány óvodában rövidesen ebédhez készülnek. A kicsi rajkók szanaszét hancúroznak a szőnyegeken. Néha, amikor a hangzavar túlságosan felerősödik, az óvónő erős hangja teremt rendet. A kis fekete arcokon vidámság, derű látszik. Mintha tudnák, hogy az ő óvodai csoportjuk egy olyan új generáció a bicskei cigányság történetében, amelynek talán másként alakul az élete. KÍVÁNCSISÁG ÚJ SZÓ ANTALFY ISTVÁN: TARTS MEG TIÉDNEK Ha lemenőben van a nap, már szembe tudok nézni vele. Az ég alja ha pirosul, szemem erősebb, mint a fénye. Messzire dobom a követ, csak gondolatom száll utána. Nincsen iránta szeretet szívemben, se bánat, se hála. De minden napom a tiéd, vagy így, vagy úgy —épp mert szeretlek, hazám, a követ se dobom, hogy ne bántsalak. Tarts meg tiednek! ANTALFY ISTVÁN: Pillanatok I. Lehunyom a szemem. Olyan messze az ég. Szomorú értelem. Fárasztó messzeség. Sértetten indulok a hadba. Ez a perc teérted lett halott. És érted él e vers. II. Mit látsz, ha ablakodból a messzeségbe nézel? Mi van, ha, amit vársz, a nagy messzeségbe vész el? Ontasz-e könnyet akkor, —mit ma mindenki szégyel— összeroskadsz talán, vagy agyintesz, könnyű kézzel. Nagy magyar utazok LÓCZY LAJOS (1849-1920). Részt vett Széchenyi Bélának az 1877-ben indult, három évig tartó expedíciójában. Értékes megállapításokat tett a Himalája és a Jünnan hegység rendszeréről. Hazatérve a Balatonon végzett tudományos kutatásokat. Életét Antalffy Gyula irta meg a Himalájától a Balatonig c. könyvében. ★ TELEKI SÁMUEL (1845-1910): Afrikai utazó, felfedező. Elsőnek jutott fel a Kilimandzsárón az örök hó határáig és nevéhez fűződik Afrika két nagy sóstavának a felfedezése. Munkássága nemzetközi viszonylatban is nagy jelentőségű. ★ VÁMBÉRY ÁRMIN (1832- 1913): Világhírű orientalista. Hosszú időt töltött Törökországban, ahol keleti nyelveket tanult. Később mohamedán dervisnek öltözve több ázsiai országban megfordult. Kalandos vándorlását izgalmas útkeírásban örökítette meg. Sven Hedin, a világhírű svéd utazót mesterének és példaképének tekintette. * ZICHY JENŐ (1837-1906): Három nagy ázsiai expedíciót szervezett. Akárcsak Körösi Csoma Sándor és Reguly Antal, a magyarok őshazáját kereste. Hazatérése után nagy érdemeket szerzett a magyar ipar fejlesztésében TAVASZ HÍVOGATÓ Szikrázik a gyár, fénymázt kap Tengernyi kosz és olaj foltja, Kelet: palást -ez a nyútt ruha, Pedig egy hónapja nem volt mosva. A targoncán száguldók, s talán Luxus túrakocsin érzem magam, Hurkás lesz a szélben az ingerji, Szertezilálja a szél a hajam. Ez a sok kerék, tengely egyszeriben Mesés kincsként szikrázik a napon. Ha kimosdok estére a porból. Talán a daruslányt is megkapom. —Átányi Horváth László 5 oldal A nyugtalan ember A modern történelem egyik legellentmondásosabb egyénisége volt az angol arisztokrata apa és gazdag amerikai anya gyermekeként 1874-ben hét hónapra született Winston Churchill. Nem a Gallipoli-hadjárat idején vágták először a szemébe, hogy kalandor, 22 éves korában, a spanyol hadsereg tisztjeként, Kubában a felkelők ellen harcolt, néhány évvel később Indiában, már újra angol tisztként, a lázadó hegyi törzsek elleni büntető-expedíciók részese, nem sokkal ezután a szudáni hazafiak elleni angol fellépésben szerepel, majd az angol-búr háborúban bukkan fel. Katona és írón mindenünnen tudósítja a londoni lapokat, könyveket ír vállalkozásairól. Az első világháborúban egy nagy kudarc: a Dardanelláknál elszenvedett nagy angol vereség fűződik a nevéhez. Beatrice Webb angol szocialista írta 1903-ban: “Winston Churchill társaságában ebédeltem. Első benyomásaim: nyughatatlan, szinte elviselhetetlenül nyughatatlan, egoista, mértéktelen, felületes és reakciós. Ugyanakkor egyénisége bizonyos tekintetben vonzó, szívélyes és eredeti — nem szellemében, hanem karakterében. Sokkal több van benne egy amerikai spekulásból mint egy angol arisztokratából. Egyedül és kizárólag csak magáról tud beszélni . . .” Beatrice Webb a 29 éves Churchillről írt; a “nyughatatlan ember” 94 éves korában hunyt el— halála évéig több mint száz kötetet írtak róla csak angolul, a más nyelveken megjelent 40-50 kötet is megismételte az 1903-as megállapításokat. Több mint 60 éven át tagja volt a parlamentnek, konzervatív, liberális, majd újra konzervatív színekben. A kubai és indiai felkelők ellen fegyverrel harcoló Churchill a parlamentben mindig a haladás, a dolgozó osztályok ellen lépett fel — a “birodalmi gondolat, a bevált angol életforma” védelmében. Az első világháború után a szovjetellenes intervenciók főszervezője. A nagy próbatétel a második világháború volt az akkor már 66 éves politikus számára. Amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót az egykori szovjetellenes intervenció szervezője rádióbeszédet mondott: “Mindenki aki a nácizmus ellen harcol, a mi szövetségesünk. Mindenki aki Hitlernek segít, a mi ellenségünk”—mondta és bejelentette: a Szovjetunióval szövetségben pusztítják el Hitlert és rendszerét. Telve volt humorral és gúnynyal. Abban a drámai rádióbeszédben (1940 júniusában, amikor már előrelátható volt Franciaország bukása), amelyben elmondta: ha kell, angol mezőkön, hegyeken, utcákon is folytatják a küzdelmet a nácik ellen—egy pillanatra befogta a kezével a mikrofont és hozzátette: “és sörösüvegekkel fogjuk őket fejbeverni, mert más fegyverünk nincs.” És aztán lendületesen, most már a mikrofonba beszélve folytatta: "De soha nem adjuk meg magunkat!” A kanadai parlamentben egy beszédében elmondta: Weygand francia tábornok azt jósolta neki a francia kapituláció napjaiban, hogy a nácik 14 napon belül kitekerik anglia nyakát, mint egy csirkéét. Itt megállt egy pillanatra, az ülésteremre pillantott és így szólt: “Szép csirke! Szép nyak!” A második világháború idején szövetségben állt ugyan a Szovjetunióval, de valódi természetét, szovjetellenességét nem tudta s nem akarta leküzdeni. Szüntelenül hangoztatta a második front létrehozását—azt szerette volna, ha a szovjet erők elvéreznek a nácik elleni csatákban és csak ekkor jelenik meg az angol-amerikai sereg Európában. A nyugat-európai partraszállás helyett balkáni inváziót javasolt, így a szovjet hadsereg előtt ékként állt volna a nyugati seregek tömbje. 1945-ben a választók megvonták bizalmukat Churchilltől, Attlee munkáspárti kormánya követte kabinetjét. Egyéves hallgatás után előbukkant a régi Churchill. Az amerikai Missouri államban lévő Fulton egyetemén beszédet mondott s abban meghirdette az “erő politikáját”, felhívta az USA-t, vegye át “a világ vezetését” és éles szovjetellenes modorban támadt a háborús szövetségesére. Ettől a naptól számítja a modern történelem a hidegháborút . . . Még ugyanabban az évben a zürchi egyetemen mondott beszédet, itt a szovjetellenes Európai Egyesült Államok megalakításának szükségességéről beszélt. Idős, a világot nehezen értő ember szavai voltak ezek — de Churchill második világháborús múltja sok emberrel elfeledtette nézeteinek avult, korszerűtlen voltát. Az öregúr hozzálátott hatkötetes háborús emlékiratai megírásához — Nobel-díjat adtak érte . . . 1951 és 1955 között újra miniszterelnök lett, de a régi Churchillnek már csak az árnyéka, ő, aki olyan öntelten mondta: “őfelsége nem azért bízott meg a miniszterelnökséggel, hogy a birodalom felszámolásánál elnököljek”—látta a gyarmati rendszer felbomlását, az egykori brit hatalom eltűnését. —G. M. Churchill kilencven éves korában HUMOR AZ ÖRDÖG a pokol bejáratánál így szólt az újonnan érkezettnek: “Maga úgy beszél, mintha a pokol a magáé lenne.” “Igen, úgy beszélek. A feleségem küldött ide.” k k k JELENTÉS a klub tevékenységéről : “Rendkívüli gyűlésünket megtartottuk a Virág-nővérek lakásában. Hózivataros este lévén, csak a bátrabb legények jöttek el megtekinteni a lányok csípőjét.” k k k “SÜRGŐSEN szükségünk van az ön segítségére, doktor úr” — mondta az új házasok egyike. — “Mindketten meddők, terméketlenek vagyunk. Nem fog ez átöröklődni a gyermekeinkre? k k k LÉLEKGYÓGYÁSZ a páciensnek: “Úgy gondolja, hogy magának alacsonyabb rendűségi érzelmei vannak? Ne aggódjék. Igaza van. Maga tényleg alacsonyabbrendű.