Új Szó, 1972 (43. évfolyam, 2-53. szám)

1972-12-09 / 50. szám

1972. december 9. ÚJ SZÓ SZÉP MAGYARNAK LENNI A Rajkó-esten egy fejjel nagyobbak voltunk Hogy azt, amit a címbe foglaltunk leír­hattuk, ahhoz természetesen annak kellett t­örténnie, hogy a RAJKÓK, a már világhí­res „magyar” cigány rajkó zenekar, tánco­sok és nótások, végre Torontóban is megje­lentek. Amikor a torontói O’Keefe Centre modern koncerttermében fellépni láttuk őket, mint másokkal máshol, velünk is csak az történt: mi is pirosra tapsoltuk tenye­rünket, örvendeztünk, hangosabban vert a szívünk, repdesett a lelkünk. Azon az estén (ki-ki melyiken jelent meg, nov. 11-12-én), a büszkeségtől feszült mellel sétálgattunk az előadás szünetében a tágas csarnokban és szinte önteltséggel lépegettünk kifelé az előadás végeztével. Ha így hirtelen nem magyar ismerősünkkel, barátunkkal talál­koztunk szembe (akikből voltak ott szép számmal), úgy éreztük magunkat, hogy mi ma este egy fejjel nagyobbak vagyunk. Az arcunk azt fejezte ki, tekintetünk azt sugá­rozta (s ők egy visszamosollyal, fejbiccen­téssel el is értették), hogy mi azonosnak érezzük magunkat azokkal, akik a színpa­don remekeltek; hogy na, látjátok, ezek vagyunk mi, magyarok, ilyen a mi fajtánk. Ez a magyar cigány, aki ilyen csodásan tud muzsikálni — s bár cigány —, de a magyar ősi népművészetet mily remekül tudja élet­­rekelteni, érzékeltetni, (kinek, hogy a meg­értés foka szerint), így van e két fogalomban némi különb­ség. Körülöttem, ahol ültem, mondhatnám, a nézőközönség keresztmetszete foglalt he­lyet. Nagyjából három rétegre oszthatók (közbeeső árnyalatokkal természetesen). A legközelebb állók, a még gyökér által oda­­köttöttek, ott született és kivándorolt réteg (régebbi és újabb) , majd e kivándorlók el­ső, másod és további kanadai nemzedéke; s a harmadik, a nem magyar kanadai réteg (ez is lehet angol-szász és más nemzetség fiai), de mind külön jól felismerhető a nyel­véről, s részben arról, hogy miként hat rá és miként reagál az általa látott, hallott művészi produkció. Ez a megfigyelés talán azért lehet figye­lemreméltó, mert sokszor kutatjuk, hogy egy ilyen Kanadában, ahol a nemzetek tu­catjainak előadó művészetét láthatjuk (ma már mind gyakrabban vendégművészeknek a hazai forrásból hozott előadásában), mi­lyen nyomokat hagynak itt maguk után, mi­lyen mértékben lesznek maradandók, ...s hogyan hasznosíthatjuk — a mi esetünk­ben — a kanadai magyar társadalom kul­túrájának tovább­fejlesztésére, s az általá­nos kulturélet, annak színvonala gyarapítá­sához ? Életre kel a Duna-Tisza tája írás vagy elmondás útján soha nem lehet a muzsika, dal, tánc szépségét úgy tolmá­csolni, ami a személyi élményt helyettesíte­ni tudná. Szokás-mondás szerint egy ilyen előadást látni, hallani kell, hogy igazán él­vezhető legyen. S a nézők részére, az emlí­tett rétegek szerint, van, akinek „életre kel” valami, mások esetleg csak érzékelik, mi is rejlik az egyes művészi számokban. Az olyan magyarnak, akinek magának is szülőföldje az, ahol ez a nóta, muzsika és tánc terem, az ilyen alkalommal rendsze­rint „visszaéli” magát oda a Duna-Tisza tá­jára, a Bakonyba vagy a hortobágyra, a jó­korú Tokaj-Hegyaljára, esetleg a bugaci pusztára vagy a Nyírség szelíd tájaira, s megannyi más ismert, szeretett, emlékeze­tes tájára vagy tett színhelyére. De ezeknek is igazán megérteni, ahhoz is valamikor lát­ni kellett valójában, az életben azt, amit a remek művészek a színpadon remekelve tol­mácsolnak. Látni kellett a pásztor embert. A Rajkó­­est műsorában az egyik szám a „Pásztor tánc”-ot ismerteti angol szöveggel, misze­rint „... ez a tánc a nagy magyar puszták jellegzetes tánca” ... és hogy „e pásztorok legértékesebb tárgya a botja”. Bár egy pásztor bot nem valami nagy látványosság, mégis elmaradhatatlan kelléke a pásztor táncnak. S aki nem látott pásztort a botjá­val, nehezen is érti meg, miért lett színpadi szereplő ebből az egyszerű egyenes faág­ból?! De aki tudja, hogy a pásztor ezzel a bottal terelgeti nyáját, gulyáját a Pusztán és van hozzá kis képzelő ereje, az a mo­dern fényes színpadról „lelki szemeivel” el­kalandozhat elmúlt századok távlatába és távoli tájakra, ahol egykor, talán kétezer éve, Uralmenti pusztákon magyar őseink ugyan­olyan bottal terelgették nyájaikat, mint manapság a hortobágyi pusztán. A bot­ja a pásztor leghűségesebb társa, hogy is ne lett volna, hiszen a szűrén vagy subáján és botján kívül a pásztornak jóformán nem is volt semmi mása. Az a megélhetési esz­köze, az a „szeszmája”, az volt — különö­sen ősőbbi időkben — a védekező ( ha kel­lett bizonyára támadó) fegyvere is. Hogy ne lenne hát drága tárgya a botja? És maga a varázslatos Puszta, mely oly csábítóan hat minden fajta művészet mesterére, ugyancsak megjelenik ,s nem színpadot látunk, hanem képzeletben ott vágunk Petőfivel Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadult rab lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Ahol Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszú gémű kutnál Széles vályú kettős ága várja. A Pásztor tánc-jelenet nagyobb ékessé­ge aztán a pásztorok legnyalkább, legszila­­jabb fajtájának remeklése: a csikós tánc volt. Viharos táncot járva, a csikós karikás ostorát pattogtatja, s képzeletben újra ott vagyunk Petőfivel, lent a pusztán, ahol Méneseknek nyargaló futása Zug a szélben, körmeik dobognak. S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. A színpadon látott művészi alakítás mel­lett nyelvünk is mily varázslatos, mely ilyen zengzetes hangon, ily zamatos fogalmak­kal tudja a cselekményt és környezetét ki­fejezni. A hangos karikás ostor éppen olyan kincse csikós gazdájának, mint a bot a többi pásztoroknak. A cselekmény, a tárgyak, a környezet mind-mind azt bizonyítja, hogy ez a ma­gyar művészet mily mélységesen népi, hogy mennyire ősi eredetű, népünknek mennyire igazi életmódját, megőrzött hagyományait fejezik ki A műsor huszártáncai is erre emlékeztet­tek. Ezek a tüzes, szilaj táncok valóban azt árulják el, hogy őseink egykor tényleg azok a vad, félelmetes kalandozó lovasok vol­tak ? Mikor, honnan eredhettek ezek a tü­zes, szilaj táncok, mi volt az, ami ily örö­met, erőt, önbizalmat kifejező mutatvány­ra ösztökélte nomád elődeinket? — Talán ott jártak először vad ugrándozással a tá­bortűz körül egy győztes csata feletti örö­mükben? — vagy talán egy bő zsákmányú vadászat torát ülték meg valami erdei tisz­táson kezdetleges „tánc” lépéseikkel? — vagy amikor vezérüket választották, akkor, régen és messze így fejezték ki hódolatukat vezérük előtt? Ezt biztosan nem tudjuk de látjuk, halljuk ezt a művészetet ma, ki­­munkáltan, de az ősiséget mégis oly félreis­merhetetlenül magában hordozva, hogy aki először látja, azt is megragadja varázsa­­(Folytatás a 7. oldalon) 5. oldal A Marosvásárhelyei Nemzetközi Zenei Napok június 24 — július 4 között másodízben zajlottak le, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában — a Tükörteremben, a Hangversenyteremben és a Nagyteremben —, a Teleka­­lyai udvarban, a Vártemplomban, valamint a székelyud­varhelyi Művelődési Házban és a segesvári Eminescu-Te­­remben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Zenei Napok. Ennek keretén belül hangzottak el — a Fesztivál fény­pontjaként — Zoltán Aladár II. Szimfóniájának ősbemuta­tója, egy hangverseny, amelyen kizárólag marosvásárhe­lyi zeneszerzők — Zoltán A­ladár, Szabó Csaba, Csiky Boldizsár, Kozma Mátyás, Metz Albert, Trozner József, Chovan Richárd, Lámi Oszkár, László Árpád, Kozma Gé­za, Chilf Miklós, Végler Gyula, Zeno Vancea és Maximi­lian Costin­a művei szerepeltek, továbbá Joseph Haydn „Évszakok” című oratóriuma és Brahms „Koncertje”. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Zenei Napokon részt­­vettek a Marosvásárhelyi Filharmonikusok Zenekara, a Marosvásárhelyi Filharmonikusok Kamarazenekara, a Ko­lozsvári Állami Filharmónia Zenekara, a Bukaresti „Gorge Enescu” Filharmóniai Vonósnégyese, a Bukaresti „Ciprian Porumbescu” Konzervatórium „Madrigál” Kamaraének­kara, a külföldi vendégegyüttesek közül pedig a „Vocal the Purcell Con­cert of Voices” Angol Énekes Együttes és a Szófiai Szólóművészek Kamarazenekara. E Fesztiválon olyan neves művészek léptek fel, mint Ruha István Érdemes Művész, Hamza Gyula, Izsák Gabri­ella, Szalmán Lóránt, Emil Simon, Eckart Schlandt, Ion Voicea, Martin Constantin, Dan Grigore, Aurelia Diaconu, Valentin Teodorian, Gheorge Crasnaru, a világhírességek közül pedig a jugoszláv Dzsuro Jaksics karmerter és a francia Roger Pierrat gitárművész. A Második Marosvásárhelyi Nemzetközi Zenei Napok még a megelőző Fesztivál visszahangzó sikerét is jóval fe­lülmúlták, olyképpen hogy méltán tekinthetők Románia ezévi — eddig — legkiemelkedőbb zenei eseményének, élményének. Prof. Dunajecz László Latinamerika iránti szolidaritás ügyében Ankét volt Montreálban Latin-Amerika és Kanada szoli­daritásának megvalósulása ügyében. Quebecben széleskö­rű mozgalom bontakozik ki ezt illetően. Százával jöttek Montreálban az ankétra és hallgatták figyelmesen a latin­amerikai helyzetet ismertető beszédeket. Határozati javaslatokat szavazott meg a gyűlés, melyek bírálták a kanadai kormányt az amerikai kormány által eluralt Amerikai Államok Szervezete iránt tanúsított ba­rátságáért. Állást foglaltak a megszavazott határozatok az amerikai monopóliumok ellen, amelyek befektetések cí­mén kisajátítják más országok nemzeti vagyonait. Szolida­ritást vállalt az ankét a függetlenségükért, felségjogukért harcoló népekkel. V------------------------— ~ " Reménytelen a vietnami helyzet (Folytatás az 1. oldalról) deau-kormány követelni Nixontól a békeszerződés aláírá­sát. Ha az Újdemokrata Párt parlamenti csoportja a par­lamenten belül, a nép pedig kívül fogja megkövetelni a kormánytól, szakítson Nixon háborús politikájával, aláza­tos kiszolgálója marad a Trudeau-kormány a washingtoni kormánynak. Hogy a kanadai nép többsége nem híve az indokínai há­borúnak, az biztos. De ha a nép ezt nem érezteti a kor­mánnyal erősen, nem fog a kormány moccanni. Általános népi megmozdulások nélkül nem lesz béke Indokínában. VÉGRE MEGJÖTT A karácsonyi IKE­A árjegyzék Új áruk. Gáztűzhelyek, gázpalackok, építkezési anyag ismét kapható. Kitűnő összeállítású élelmiszer csomagok, italok, nagy választékban. Kérje részletes, bővített árjegy­zékünket. ROMÁN PÉNZKÜLDÉS: 1 héten belül, 1 US$ .... 16,40 LEI-t fizetünk ki KELEN TRAVEL SERVICE ALEX. A. KELEN LIMITED Tel: 042-9548 1467 Mansfield St. (5 vonal) Montreal

Next