Új Szó, 1973 (44. évfolyam, 1-49. szám)

1973-02-24 / 5. szám

4. oldal Ü J SZÓ ­ A MAGYAR NYELVÉRT ÉS KULTÚRÁÉRT ! „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul­ beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.. Ebben az egydülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok­­erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és megfutok.”­­ (Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és lélekről) . PETŐFI SÁNDOR Petőfi elmondja életét (folytatás) Petőfi Sándornak szinte minden napjáról pontosan tudunk, megírhatnánk élete naplóját, napról-napra. Ennek ellenére lennének ebben a naplóban fehér foltok is. Az egyik folt kitölté­séről most kaptunk véglegesnek tűnő hírt a Ko­lozsváron megjelenő Utunk című irodalmi lap­ban. Több mint kuriózum,­­ rendkívül fontos történelmi és irodalmi adalék. Petőfi tudvalevő­leg egyetlen évfordulóját élte meg az 1848-as márciusi napoknak. Több mint 110 év óta nyi­tott kérdés azonban, hol volt Petőfi 1849. már­cius 15-én? A korabeli sajtóból részletesen értesültünk róla, hogy Debrecen és Kolozsvár népe nagy lelkesedéssel ünnepelte a napot,­­ de Petőfi nélkül. A helyi lapok részletes beszámolói sem emlí­tik a nevét, pedig bizonyos, hogy személye az érdeklődés központjában állott volna, mindkét város örömmel vette volna, ha ezen a napon együtt ünnepelhet vele. De hol volt Petőfi? Irodalomtörténeti monográfiák megállapít­ják, hogy március 16-án Petőfi Debrecenben volt, de még nem tudott Bem legragyogóbb győzelméről, Szeben bevételéről, ami március 15-én közismert volt Kolozsvárott, falragaszo­kon közölték az örömhírt a várossal. A román Akadémia bukaresti levéltárában most megta­láltak egy fontos dokumentumot az Aradról odakerült iratok között. Egy szürke kis füzet­ről van szó, amelynek címlapján ez a felirat áll: ,,Futárkönyv Csányi László kormánybiztos úr rendeletéről”. A füzetben a futárok neveinek sajátkezű be­jegyzése 1849 február 4-én kezdődik és márci­us 19-én ér véget. A füzet hetedik oldalán felül­ről a második sorban ott áll Petőfi kezeírása. A rovatolás szerinti bejegyzés értelme: a költő 1849. március 15-én indult el Kolozsvárról Deb­recenbe, Csányi László küldetésében. A doku­mentum fellelése után a következő hipotézis alakult ki: a költő nem a szokott járattal uta­zott, hanem külön futárkocsiban és jóval reggel 4 óra előtt indult el. Néhány percen múlhatott a dolog, hogy Petőfi nem értesült a diadal hí­réről, megismétlődött tehát rajta az, amiért e­gy későbbi levelében Szeben bevételével kapcsola­tosan panaszkodott: „A sors úgy akarta, hogy részt vegyek e hadsereg annyi fáradalmaiban, veszélyeiben és szerencsétlenségében, s hogy diadalánál ne legyek jelen.” Diadalának híré­nél sem lehetett jelen Kolozsváron és Debrecen­ben sem, ahonnan másnap korán reggel tovább utazott Szalontára és csak a lapokból értesülhe­tett a hírről, amely nyomában járt. Petőfi tehát minden bizonnyal 1848. március 15-nek első évfordulóját — számára az utolsót — gyorsko­csin töltötte hosszú úton döcögve áz „igen hű­vösen fúvó szélben” Kolozsvár és Debrecen kö­zött. (Folytatjuk) 1973. február 24. MEGJELENT MAGYAR NAPTÁR 160 OLDALAS, KÉPEKKEL DÍSZÍTETT SZÉPIRODALMI, MŰVÉSZETI, TÖRTÉNELMI FÖLDRAJZI ÉS ISMERETTERJESZTŐ CIKKEKKEL Ára: S 3.00 MEGRENDELHETŐ: Amerikai Magyar Szó Kiadóhivatalánál 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 ÜL (» TECHNOIMPEX«) 1390 Budapest Dorottya u. 6. Telex: 224171 A TECHNOIMPEX Magyar Gépipari Külkereskedelmi Vállalat 60 országba szállítja a 100 éves múlttal rendelkező magyar szerszámgépipar kiváló és korszerű termékeit A cég exportlistáján szerepelnek szám­jegy vezérléses esztergapadok, fúró és marógépek, köszörű és gyalupadok. Képünk a Csepeli Szerszámgépgyár számjegyvezérlésű rövidesztergáját ábrázolja.

Next