Új Szó, 1973 (44. évfolyam, 1-49. szám)
1973-02-24 / 5. szám
4. oldal Ü J SZÓ A MAGYAR NYELVÉRT ÉS KULTÚRÁÉRT ! „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.. Ebben az egydülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolokerre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és megfutok.” (Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és lélekről) . PETŐFI SÁNDOR Petőfi elmondja életét (folytatás) Petőfi Sándornak szinte minden napjáról pontosan tudunk, megírhatnánk élete naplóját, napról-napra. Ennek ellenére lennének ebben a naplóban fehér foltok is. Az egyik folt kitöltéséről most kaptunk véglegesnek tűnő hírt a Kolozsváron megjelenő Utunk című irodalmi lapban. Több mint kuriózum, rendkívül fontos történelmi és irodalmi adalék. Petőfi tudvalevőleg egyetlen évfordulóját élte meg az 1848-as márciusi napoknak. Több mint 110 év óta nyitott kérdés azonban, hol volt Petőfi 1849. március 15-én? A korabeli sajtóból részletesen értesültünk róla, hogy Debrecen és Kolozsvár népe nagy lelkesedéssel ünnepelte a napot, de Petőfi nélkül. A helyi lapok részletes beszámolói sem említik a nevét, pedig bizonyos, hogy személye az érdeklődés központjában állott volna, mindkét város örömmel vette volna, ha ezen a napon együtt ünnepelhet vele. De hol volt Petőfi? Irodalomtörténeti monográfiák megállapítják, hogy március 16-án Petőfi Debrecenben volt, de még nem tudott Bem legragyogóbb győzelméről, Szeben bevételéről, ami március 15-én közismert volt Kolozsvárott, falragaszokon közölték az örömhírt a várossal. A román Akadémia bukaresti levéltárában most megtaláltak egy fontos dokumentumot az Aradról odakerült iratok között. Egy szürke kis füzetről van szó, amelynek címlapján ez a felirat áll: ,,Futárkönyv Csányi László kormánybiztos úr rendeletéről”. A füzetben a futárok neveinek sajátkezű bejegyzése 1849 február 4-én kezdődik és március 19-én ér véget. A füzet hetedik oldalán felülről a második sorban ott áll Petőfi kezeírása. A rovatolás szerinti bejegyzés értelme: a költő 1849. március 15-én indult el Kolozsvárról Debrecenbe, Csányi László küldetésében. A dokumentum fellelése után a következő hipotézis alakult ki: a költő nem a szokott járattal utazott, hanem külön futárkocsiban és jóval reggel 4 óra előtt indult el. Néhány percen múlhatott a dolog, hogy Petőfi nem értesült a diadal híréről, megismétlődött tehát rajta az, amiért egy későbbi levelében Szeben bevételével kapcsolatosan panaszkodott: „A sors úgy akarta, hogy részt vegyek e hadsereg annyi fáradalmaiban, veszélyeiben és szerencsétlenségében, s hogy diadalánál ne legyek jelen.” Diadalának hírénél sem lehetett jelen Kolozsváron és Debrecenben sem, ahonnan másnap korán reggel tovább utazott Szalontára és csak a lapokból értesülhetett a hírről, amely nyomában járt. Petőfi tehát minden bizonnyal 1848. március 15-nek első évfordulóját — számára az utolsót — gyorskocsin töltötte hosszú úton döcögve áz „igen hűvösen fúvó szélben” Kolozsvár és Debrecen között. (Folytatjuk) 1973. február 24. MEGJELENT MAGYAR NAPTÁR 160 OLDALAS, KÉPEKKEL DÍSZÍTETT SZÉPIRODALMI, MŰVÉSZETI, TÖRTÉNELMI FÖLDRAJZI ÉS ISMERETTERJESZTŐ CIKKEKKEL Ára: S 3.00 MEGRENDELHETŐ: Amerikai Magyar Szó Kiadóhivatalánál 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 ÜL (» TECHNOIMPEX«) 1390 Budapest Dorottya u. 6. Telex: 224171 A TECHNOIMPEX Magyar Gépipari Külkereskedelmi Vállalat 60 országba szállítja a 100 éves múlttal rendelkező magyar szerszámgépipar kiváló és korszerű termékeit A cég exportlistáján szerepelnek számjegy vezérléses esztergapadok, fúró és marógépek, köszörű és gyalupadok. Képünk a Csepeli Szerszámgépgyár számjegyvezérlésű rövidesztergáját ábrázolja.