Új Szó, 1974 (45. évfolyam, 3-47. szám)
1974-10-26 / 39. szám
8. OLDAL A KELET-NYUGATI KERESKEDELEM NAGY ELŐNYEI ÉS BONYODALMAI ÍRTA: VICTOR PERLO (Folytatás az előző számból.) A szocialista országok között jelenleg csupán Románia és Jugoszlávia enged meg kisebbségi közvetlen befektetést USA és más kapitalista vállalatok részéről. Jugoszláviában például 1968. április és 1974 január között 97 szerződést írtak alá közös vállalkozásokra külföldi cégekkel. Ehéhez a több, mint 13 milliárd dináros teljes befektetéshez Jugoszlávia majdnem 11 milliárd dinárral, vagyis a befektetés 83 százalékával járult hozzá. A külföldi társak eszerint a tőkének csak 17 százalékát fektették be. (Austria Press Agentur, 7, 19, 74.) Egyes vállalatok az USA-ban hasonló megegyezéseket említenek Magyarországgal és Lengyelországgal, de a körülmények nem ugyanazok. Vannak közös magyar kapitalista vállalatok termelési együttműködésre, vagy Magyarországon, vagy kapitalista országokban való termelésre és közös árusításra a világ különböző részein. De „a közös vállalat, — és ezt fontos megjegyezni —, önmaga nem végzi a gyártást, hanem a magyar gyárakkal jut megegyezésre, amelyek a termelést végzik.” (Mr. Akar, a Magyar Pénzügyminisztérium munkatársa jelentése a londoni Trade and Industry 1974. február 21-i számában.) HOGYAN MŰKÖDIK A CHASE MANHATTAN ÉS A BANK OF AMERIKA MOSZKVÁBAN? A japán és nyugateurópai vállalatok nyomán már több USA nagyvállalatnak van állandó irodája Moszkvában. Ezek egyáltalán nem hasonlítanak a Chase Manhattan Bank new yorki felhőkarcolójára. A Bank of America például három kis szobát bérel az egyik moszkvai hotel 22. emeletén. Most éppen azttárgyalják USA vállalatokkal, hogyan működjenek közre egy új moszkvai konvenciós központ megépítésében, amelyben külföldi cégek számára irodaépület üzletemberek számára hotel és kulturális intézmények is lennének. Banknyelven kifejezve a Chase Manhattan-nek Moszkvában nincs fiókja, csak képviselete. Nem fogad el betéteket, nem ad ki részlet-kölcsönöket és más ,szokásos bank-üzleteket sem bonyolít le. Csupán a sok USA nagyvállalatnak és bank-üzletfélnek az ügyeit irányítja és intézi el. Megkeresi számukra a moszkvai üzletfeleket és az üzletkötések finanszírozásából próbál profitot szerezni. A Szovjetunió megengedheti nagyvállalatoknak, hogy állandó képviseletet tartsanak, különösen azoknak, amelyek nagy üzleti-pénzügyi csoportoknak központjai. De azoknak is megengedi, hogy Moszkvában irodát nyissanak, amelyek aluljárnak a Szovjetunió számára való ipari felszerelés és technológia eladásában. Hogyan húznak hasznot az USA vállalatok a Szovjetunióval való kereskedelemből? Megengedi a szovjet kormány, hogy kizsákmányoljanak szovjet munkásokat? A két ország gazdasági kapcsolatának a kereskedelem az alapvető tényezője, ez a hosszúlejáratú kétoldali bonyolult, fejlesztési, kutatási, pénzügyi megegyezésekre is vonatkozik. Az USA vállalatok profitjuknak fő részét az USA munkások kizsákmányolásából szerzik, amikor az itt, gyártott termékeket a Szovjetuniónak eladják. Az ideszállított szovjet áru terjesztéséért kereskedelmi hasznot húznak, egy bizonyos részt abból az értéktöbbletből, ami a vodka vagy más áru gyártásából ered. A kapitalistaországokkal ellentétben, a Szovjetunió dolgozói által teremtett értéktöbblet nem a munka kizsákmányolásából ered, mivel a termelési eszközök a dolgozók közös tulajdonát képezik és az értéktöbbletet saját hasznukra, kultúrházak, üdülők építésére és további fejlesztésre használják fel. A Szovjetunió számára nagyon előnyös a kapitalista országokkal való kereskedelemből eredő munkamegosztás és ez a Szovjetunió dolgozóinak hasznát szolgálja, annak ellenére, hogy az általuk teremtett többletnek egy részét a külföldi kapitalistáknak, akik a terméket terjesztik, kell átengedni. Kapitalista megfigyelések szerint isa szovjet dolgozók számára busásan megtérül mindez a kapitalista országokkal eszközölt nagyon előnyös bevásárlásokból. A külföldi kereskedelem állami monopólium jellegénél fogva, a Szovjetuniónak rendkívül kifinomult üzleti tájékozódási szervei vannak és képes a sok külföldi, egymással versenyző fél között kikeresni azt, amelyik a legelőnyösebb feltételeket adja. Azért adnak ezek kedvezőbb feltételeket, mert a Szovjetuniót, mint feltétlenül megbízható, további jó, nagy üzletekkel kecsegtető, jól fizető üzletfelet ismerik. Milyen hatása van a kelet-nyugati kereskedelemnek az USA munkaviszonyokra? A legellenségesebb propaganda szerint USA vállalatok elveszik a munkát az amerikai munkásoktól, amikor a Szovjetunióban gyárakat állítanak fel. Ezt a propagandát többnyire régi szovjetgyűlölők terjesztik, közöttük olyan jobboldali szakszervezeti vezetők, akik mélyen hallgattak, amikor a munkaadók külföldi országokban 10 millió munkást alkalmazó gyárakat nyitottak és ebből negyedmiliárd dollár értékű árut adtak el. Sokan ezek közül, mint pl. a hírhedt dél-koreai, heti 72 órás, havi 10 dolláros munkásnyúzó műhelyek, az amerikai munkásoktólazonnal és valóságosan elvették a munkát. (Folytatjuk.) ÚJ SZÓ MAGYARORSZÁGRÓL ADOTT BEMUTATÓT A JAPÁN TV A japán televízió félórás műsort sugárzott Magyarországról szept. 30-án. Ennek keretében bemutatták azt a filmet is, amelyet a japán televízió operatőrei júliusban készítettek Magyarországon. A Szovjetunió arenburgi körzetétől a térképen látható útvonalon 2750 kilométer hosszú csővezetéket építenek majd a KGST-országok a földgáz szállítására. A Harkov környéki középső szakaszt Magyarország építi. Magyarország és a többi európai szocialista ország a Szovjetunió kivételével — jövőre már 60 milliárd köbméter földgázt használ fel. Ennek azonban csak a kétharmadát termelik ki, míg a Szovjetunióban mintegy 220 milliárd köbméter a kitermelt mennyiség. A földgáziránt egyre növekvő igény kielégítéséhez csupán a Szovjetunió rendelkezik számottevő lelőhelyekkel: új kutakat létesítenek Nyugat-Szibériában, Türkméniában, a Komi Autonóm SZSZK területén, és Orenburg körzetében. Aszovjet tervek szerint a földgázmezőket csővezetékekkel kötik össze s ez lehetővé teszi, hogy létrejöjjön a KGST-országok egységes gázellátó rendszere. A KGST szófiai tanácskozásán Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió kormányfői egyezményt írtak alá az Orenburg körzetében található földgázkészletek közös kiaknázásáról, s a Szovjetunió nyugati határáig haladó 2750 kilométer hosszú gázvezeték együttes kiépítéséről. A szerződés szerint a Szovjetunió évente 15,5 milliárd köbméter földgázt bocsát partnerei rendelkezésére, illetve a KGST- országok részvételét a beruházásban ugyancsak földgázzal elégíti. Az érdekelt országok öt szakaszra osztották fel a tervezett csővezeték építését. Magyarország a Harkov környéki középső , a harmadik szakaszt építi meg, körülbelül 600 kilométer hosszúságban. Előreláthatólag három évig tart az építkezés, s a magyarszakasz munkálataiban mintegy négyezer szakmunkás, mérnök és technikus vesz részt. A magyar vezetékrészen négy kompresszorállomás, s jó néhány nyomásfokozó- és alállomás működik majd. A vezetékek lefektetését 1976-ban kezdik meg, s a csőrendszer egészét 1978-ban adják át rendeltetésének. 1974. október 26. Intézzen mindent egy helyen A fPJKözponti utazási szolgálat Kedvezményes utazások TORONTO — BÉCS — TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST — TORONTO — BUDAPEST Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron ■ Repülő- és hajójegyek részletre is ■ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancia levelek I K K A Pénz-, csomagküldemények TUZEX vámmentes csomagok Csehszlovákiába COMTURIST vámmentes csomagok Romániába PÉNZ és GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára. KÖZJEGYZŐSÉG ordítások, válóperek, vég ujj rendeletek, hitelesítések, stb. fl|V !|«*_ 'wa }• oldok KMpvMir •ggJ UONAOTOM HIVATALOS MAOYAJI UTAZÁSI KOCA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 51» BLOOR ST. W. TORONTO 4, CANADA Telephone: 5 3 7* SI SI I