Állami Gimnázium, Kaposvár, 1869

—^ 3 ^ A nap és annak mozgása, összefüggésben azon befolyással, melyet a nap futása az árnyak mozgására gyakorol. Azon világtest, mely a földnek a nélkülözhetlen meleget és az annyira szükséges világosságot kölcsönzi, méltán foglalja el az első helyet naprendszerünkben. Ez azon központi test, mely a vonzerőnél fogva, a hozzá tartozó bolygók felett uralt. A búvárkodó kérdezhetné: minő körülménynek köszöni a nap ezen előnyt? A természet örök­ké változhatlan törvényének , melynek kutatása és felderítése a természettudománynak magasztos feladata, hogy ne csak segédkezet nyújtson, hanem megc­áfolhatlan bizonyosságra is vezessen. A túlsúlyt, melyet a nap, a többi bolygókra gy­akorol, roppant tömegének köszöni. Jóllehet ugyan, hogy látszöge csak 32 percznyire megy, de a földtőli távolságát tekintve, egy anyagi tartalom tűnik fel, mely a földet 1409725 szer felülmúlja. Az anyag azonban, melyből a nap áll , a földénél négyszer ritkább A kutató észnek sikerült ezen égi­test mennyiségtani viszonyát felfedezni , de kevesek előtt ismeretes termé­­szettani tulajdonsága. A nap meleget és világosságot terjeszt , mi természetesebb tehát, mint hogy a mélyebb természeti is­mereteket nélkülöző ember azt égő állapotban képzeli ? A görög bölcsek közül Anaxagoras és Demokrit izzó kőhöz hasonlítják; Thales és Epikur pedig az olvasztó kemenczében felolvasztott érczhez Az újabb tudomány azonban, mely az igazságot nagyban megközelítő, alapos kételyt emel ezen hétköznapi vélemény fölött. A tapasztalás tanítja, hogy az égő állapotban levő test elhamvad. Miért ne érné ugyan ezen sors a napot is? és meg is világít az egyenlő erővel évezredek óta. Ezen elmélet barátai, szorultságukban a következő eszközhöz nyúlnak : Igen valószínű, hogy üstökösök, kisebb égi­testek, úgyszinte bujdosók vonzása által, élőny járul hozzá, s ez által folytonosan eszközölte­tik a tűzanyag. De minthogy e feltevés a magasabb tájakon uralgó hideg miatt, de nem bizonyítható: kény­­szerítve vagyunk más után keresni a talány megfejtését. Az óhajtott megoldást a napfoltok adják. A fénygáttal ellátott távcső, mint pompás gömböt, állítja elénk a napot, mely majd folt nélkül, majd ho­mályos pontokkal és ismét igen világos vonalakkal tűnik fel Az elsőket napfoltoknak , az utóbbiakat napfáklyák­nak nevezzük. E tünemények a nap felületén , a bel­erő, nagyság és helyzet tekintetében, különbözők. A búvárok e ta­pasztalata az óhajtott megoldásra s a nap tulajdonainak megfejtésére segit. Ezen foltokat, melyeket 1611. Fabricius János és Galilaei fedözött fel, a nap körül forgó kisebb égitesteknek tartották, vagy a napi tíz tengerében úszó (csapadékok) salakoknak. A következő fontos okok kimutatják ezen feltevések valószínűtlenségét. A nap körül for­gó égi­testeknek egy látközt kellene adniok, és ennél fogva nem követhetnék hasonló gyorsasággal a földnek ten­gelye körüli forgását. A salak­anyagoknak a fényesebb rész színvonalán kellene feküdni, és nem a széleken, mint ez az úgynevezett főfoltoknál van. Kénytelenek vagyunk e foltokat bizonyos üregek hézagául tekinteni és igy Cas­sini és Herschel nézetei előtt meghajolni, kik állítják, hogy a föld két párakör által boritott homályos test, mely kö­röknek másodika, a külső világosságot szétárasztván, képezi a tulajdonképeni világosság-kört. Igen könnyen lehetséges, hogy az áramlatok következtében, némely helyeken a külső, másokon mindkét burok szét­szakad, s ez­által részint az első szürke pára­ kör, részint a sötét-feketés égitest lesz láthatóvá. A nap, mint fő­ forrása a világosságnak és melegnek , tagadhatlanul megmérhetlen befolyást gyakorol a földre. Ez okozója a légtüneteknek; befolyása alatt jő létre és tenyészik az egész szerves világ. Kérdi talán valaki: honnan erednek e meleget és világosságot hintő sugarak? Minthogy a nap égő testnek nem tekinthető, s így a világosság és melegség sem tartható égés következményének : egy más eszközhöz kénytelenítetünk fordulni, melyet a földhöz tartozó testeken nyert tapasztalás nyújt. Ez tanítja, hogy az erősen megsürített közönséges lég meleget és világosságot fejt ki. Minthogy már a napnak vonzereje, úgyszintén annak felületén a súlyerő, a napnak roppant tömege következtében, igen nagy: igen természetesnek tűnik fel, hogy a légalakú testek ilyetén megsűrűsödése által, a napnál melegség, és a vele össze­kötött villanyos haladás által, a légkör mozgásba hozatván, minden irányban kiterjedő fényhullámok jönek létre. Megtagadtatott a búvárkodó emberi észtől, hogy csak valószínű tudomással is bírhasson ezen égitest lakhatóságá­ról. A nap körül forgó bolygókat illetőleg, meglehetős bizonyossággal állíthatjuk, hogy lakhatók. Mert bátran állít­hatni, hogy az egész világ­épület számtalan milliónyi élő­lény befog­adására van alkotva , minthogy maga a szentírás is az Atya házában létező sok lakhelyről szól (sz Jámos 14, r. 2. v) és h­alhatlanságra teremtett lelkünk sem gon­dolhat magának más czélt. A bolygók, mind megannyi világok, melyek világosságot és meleget a naptól nyernek. ..

Next