Állami Gimnázium, Kaposvár, 1880

6 E kis országban csodásan egyesül észak déllel, melyeket a a mérsékelt légáramlat mesterileg egyenlít ki. Északon az Oeta 2053 met. (6495’), Parnassus 2394 ш. (7576’) és Helikon 1770 m. (5600’) magas, hólepte csúcsai feltűnő ellentétet képeznek Görög­hon déli vidékeivel, hol a forró földöv növényei is tenyésznek, azért mondja Guthe, a müncheni műegyetem tanára. . .A görög fél­szigettel, megragadó szépség tekintetében, még csak megközelítő­leg sem hasonlítható össze Európának egy országa sem. Először is a felséges éghajlatról emlékezünk meg, melyet a régiek, mint Gö­rögország legszebb nászajándékát dicsérnek, mely szerencsés kö­zépet foglal el a közép- és északi Európa évszakainak merev el­lentéte s a szomszéd Afrika forró éghajlata között.“ „Kék ege alatt a levegő tisztaságánál fogva, a legtávolabbi hegyvonalak is igen élénken ismerhetők fel; a körrajznak világos­tiszta­ és határozottsága uralkodik a görög tartomány képeiben úgy, mint a gör. művészet alkotásaiban ... de azért egyátalában nem mindenütt egyenlő az éghajlat ... A Haemuson innen még minden Közép-Európára figyelmeztet, a 39 ik foktól (dél felé) a növényzet változata gyorsabb és feltűnőbb. A lapályokon rizs és gyapot te­rem, a halmokon és romok körül myrtus és borostyán, a folyók mentében pedig cleander. Attikában az olajfa tűrhető éghajlatra talál. Itt-ott datolyapálma is akad, de csak Messeniában és a szi­geteken képez védtelenül a szabadban is nagyobb csoportokat s kedvező évben gyümölcsét is megérleli stb.“ (Lehrbuch der Geo­graphie. Hannover 1874. 288. 1.) Csoda-e tehát, h­­ ily kedvező éghajlatú országnak oly ne­vezetes fiai voltak, kiknek emléke nincs a kis ország határai közé szorítva, hanem h­irök s dicsőségük túléli birodalmukat s a köz­enyészetet. A művelődés, a tudomány csillagaként kiolthatlan fénynyel ragyognak a híres törvényhozók L­i­t­u­r­g­u­s Spartában (Thuky­­dides (I. 18) szerint 817. K. e. Cicero (г. p. II. 10) szerint pedig 854 vagy 884.) és Solon Athénben, (szül. 640. vagy 630), ki a teher lerázás (sisaclitia) által könnyített az eladósodott sze­gényeken, mint 594. megválasztott archon a népet vagyon sze­rint négy osztályba sorozta. Mint államférfin kitűnt Perikies, ki 40 évig működött az állam élén (469—429) s ki Athént szép épü­letekkel diszité s a tudomány és művészetek központjává tette. A tudomány csillagaiként ragyogtak : Pithagoras Sámosból (580 v. 568), ki leginkább a számtanban és zenében tűnt ki, Sokrat­es, (469 —339), kinek jellemszilárd életét méregpohárral oltották ki az athéniek.

Next