Állami Gimnázium, Kaposvár, 1886

I. NÉHÁNY ÉSZREVÉTEL A NÉMET NYELVI OKTATÁSRÓL A GYMNASIUM III. OSZTÁLYÁBAN. A német nyelvnek a gymnasiumi tantervben — az Utasítások szerint — főleg a gyakorlati fontossága adott helyet, de nem szenved kétséget, hogy tanulóink formális képzésére is fölhasználhatjuk, ha mindjárt nem is oly mér­tékben, mint a classicus nyelveket. A nevelő tanításban okvetlenül szükséges egyöntetűség, valamint más tantárgyakkal való összefüggése megköveteli, hogy használjuk fel e tárgyat is úgy, mint a többit, tanulóink pozitív ismere­teinek gyarapítására. A felsőbb osztályok számára kijelölt irodalmi remek­művek olvasásakor nem kerülhetjük el, hogy az újabb német irodalom főbb irányairól ne közöljünk néhány adatot s így az irodalmi műveltség alapve­tése karöltve jár némi irodalomtörténeti ismeretek elsajátításával. A német nyelv tanításának czélját az Utasítások magasra szabják; a tanuló ismerje és értse meg biztos nyelvtani ismeretei alapján az újabb iroda­lom műveit és tudjon a tanítás köréből vett magyar szöveget helyes és sza­batos , németséggel lefordítani. E czél elérése bizonyosan nem jár nagyobb nehézséggel hazánk oly vidékén, hol a tanulók német nyelvi előismeretekkel jönnek a gymnasiumba s hol a tanárra csak az a feladat vár, hogy küszö­bölje ki a tanulók német beszédjéből a laza, hanyag, hibás kifejezéseket, ébresz­­sze fel tanulóiban a műveit kifejezés iránti érzéket. Minél nagyobb százalékkal vannak valamely gymnasiumban a tisztán magyar ajkú tanulók, annál nehe­­hezebb a tanárnak a feladata s ha sikerül ily tanulókkal némikép megközelí­teni a kitűzött czélt, jele annak, hogy a tanár és a tanulók derekasan dolgoztak, annál is inkább, mert a német nyelv tanítására szánt órák száma az elérendő czélhoz képest szerfölött csekély. Minthogy a német nyelv tanárának kettős czélt kell elérnie, t. i. tanít­ványait a nyelv gyakorlati használatára megtanítani és általános ismereteik bővítésével nekik különös irodalmi műveltséget is adni, elejétől fogva ügyelnie kell, hogy a midőn az egyik czél elérése a közvetlen szándéka, elősegítse közvetve a másikat és mig az egyik mint főczél előtérben áll, addig a másik mint mellékes támogassa azt. A nyelvtanítás alapvető munkája a gymnasium III. és IV. osztályának jutott, de már itt is tekintettel leszünk arra, hogy előkészítsük a felsőbb osz­tályok tananyagát, a­mennyiben ajánlatos olvasmány és oly darabokat válasz­tanunk, melyek könnyű német meséket, mondákat, szokásokat tárgyalnak, vagy nevezetes események és helyek leírását tartalmazzák. Hogy ilynemű da­rabokhoz is lehet czélszerű beszédgyakorlatokat fűzni s hogy a tanítást nem !*

Next