Állami Gimnázium, Kaposvár, 1887
SOMSSICH PAL EMLÉKEZETE. Közéletünk legnagyobb alakjainakegyike, »a tett embere«, Somogynak büszkesége, a tudomány és közművelődés lelkes fenkölt bajnoka, Somssich Pál, nincs többé! Elköltözött örökre, nagy emlékét, géniuszát hagyva nekünk soha el nem enyészhető, soha el nem vesző örökségül. Elhunyténak gyásza az egész nemzeté volt; de a legmélyebben érezte azt Somogy vármegye, mert az övé volt a lelkével, nemes szivének minden dobbanásával. És ha valaki, a kaposvári főgimnázium érezte és érzi fájdalmasan a súlyos veszteséget, hiszen szerető, gondos Mecénását veszíté el benne, aki »Isten és az adakozók akaratával palotát emelt a tudománynak.« — Legyen e néhány sor az ő áldott emlékének szentelve! A dicső, tragikus véget ért szabadságharcunkat követő gyászos időben politikai életünk terén teljes némaság állott be. A nemzet nagyjai, a kik fenséges eszmékért küzdöttek volt nehéz harcot szóval és tettel, most megbénítva, hallgatásra kárhoztatva, más irányban és más küzdő téren kezdik érvényesíteni ragyogó tehetségüket, a közművelődés rögös talaján s körében. És Somssichunk itt is vezér s példakép gyanánt szerepel. Mindig elsőrendű s kedves gondjai közé tartozott a közoktatás nehéz, de magasztos ügyével foglalkozni; ama szomorú időkben pedig kétszeres gonddal, fokozódott figyelemmel s buzgósággal tehette azt. S tette is. Fényes csarnokot, palotát akart teremteni Somogy megye főhelyén, Kaposvárott, a humán neveléstanításnak, a régi fogyatékos és célszerűtlen iskola helyére, és szándékát nyomban követte a kivitel is. Ama nemes jellemek közé tartozott, akik nagyszerű példákon nemcsak lelkesedni, hanem hatásuk alatt cselekedni akartak, és tudtak is. Tudta, mit tett Festetich György gróf, midőn áldozatot nem kimélve egymaga alapította meg a keszthelyi Georgicont; tudta, hogy ugyanannak hatalmas pártfogásával nyilt meg a csurgói gimnázium is; de szomorúan tapasztalta egyszersmind, hogy a somogymegyei egyetlen nagyobb iskolának, az 1812-ben újra alapított kaposvári gimnáziumnak léte kockán forog. Nyír-