Állami Gimnázium, Kaposvár, 1888

— agere, — G. ? — Cselekvő. —■ A hetedik adiuvamur, — H.? — Szen­vedő.­­— A nyolcadik — vivite, — I. ? — Cselekvő. — A kilencedik — dedi, — A. ? - Cselekvő. — Még melyik igét nem kérdeztem, L. ? — A hatodikat: conabitur. — Tartalmát vagy értelmét tekintve milyen ez az ige: conabitur, M. ? — Szenvedő. — Figyelj! Ne az alakját, hanem értelmét tekintsd! — Cselekvő. — Úgy van! E szerint vannak a latin nyelvben olyan igék is, me­lyeknek értelmök cselekvő, alakjuk pedig, szenvedő, N. ? — Igen, vannak.— Hogyan nevezzük ezeket az igéket ? — Álszenvedő — deponens — igéknek nevezzük. •— E szerint ha az értelmet tekintjük, hányféle igét találtunk az aláhúzott kilenc igében, O. ? — Hármat. —Tudnillik ? — Cselekvő, szenvedő és álszenvedő igét. — Van-e még más fajta ige is a latin nyelvben, P. ? — Nincsen. — Tehát hányféle a latin ige értelmét tekintve, S. ? — A latin ige értelmét tekintve háromféle, u. m.: cselekvő, szenvedő és elszenvedő.* —­ Még egyszer, R. !­­— Hát a magyar igék értelem szerint hogyan osztatnak fel, Г. ? — A magyar igék értelmek szerint cselekvő, szenvedő és közép igékre osztatnak. Figyeljetek ! — . Egy magyar nyelvi órában, azt mondtuk, hogy nem minden cselekvő igének van egyszersmind tárgya is. Hogyan nevezzük az ilyen igét, B. ? — Cselekvő tárgyatlan igének. — És azt a cselekvő igét, mely­nek tárgya is van ? — Cselekvő tárgyas igének. — Nézzük, igy van-e a la­tinban is! — A már aláhúzott igék közt jelöljétek ki a cselekvő tárgyias igé­ket ! — — Melyek azok, E. ? — Amemus, facis, agere, donavi. — S most jelöljétek meg a cselekvő tárgyatlan igéket! — Hányat jelöltél, Cs. ? — Egyet. Melyik az? — Vivite. — E szerint megegyezik-e a magyar nyelvvel a latin a cselekvő igék két csoportjára nézve is, L. ? — Igen. — Miért ? — Mert a latin cselekvő igéket is két csoportra oszthatjuk, t. i. cselekvő tárgyas és cselekvő tárgyatlan igékre. — Hogyan nevezzük latinul ? — Verbum activum transitivum és verbum activum intransitivum.** Az első ige minő alakot, számot és személyt mutat, A. ?*** — Cse­lekvő alakot, többes számot, első személyt. — A második ige, D. ? — Cse­lekvő alakot, egyes számot, második személyt. — A negyedik, G. ?­­ Szen­vedő alakot, egyes számot, harmadik személyt. — A hetedik, H.? Szenvedő alakot, többes számot, első személyt. — S a kilencedik, I. ? — Cselekvő alakot, egyes számot, első személyt. — Ha most a kérdezett öt igét alakra nézve összehasonlítjuk, mit kell észrevennünk, K. ? — Azt, hogy ezek az igék vagy cselekvő, vagy szenvedő alakban vannak. — Van-e e kettőn kívül más alak is a latinban, L. ? — Nincs. — E szerint mit mondhatunk ki a latin igék alakjára nézve? — Azt, hogy a latin igének két alakja van, u. m.: cselekvő (form­a activa) és szenvedő (forma passiva). — Még egyszeri O.! — — Ha a kérdezett öt igét számra nézve hasonlítjuk össze, mit tapasztalunk, M. ? — Azt, hogy ezek az igék vagy egyes, vagy többes számban állanak. — A deponens igéket célszerűség szempontjából nem az alaki felosztás, hanem az értelmi meghatározás alapján osztályoztuk. ** Igen jó alkalom kínálkozik itt arra, hogy a főbb nyelvi dolgokban növendékeinktől a latin műszavakat követeljük. Nem említve a casusokat, a két alak, a módok, idők s a főbb mondat­részek is latin névvel neveztessenek meg. Annál is inkább tegyük ezt, mert a magyar műszavak al­kalmazásában még jobb tankönyveink is eltérnek egymástól, a­mi csak zavart és bizalmatlanságot szül a kezdő tanulóban. ***) Közönséges gyakorlatban időnyerés céljából a »Hol áll?« vagy Minő alak ?«-féle rövid kérdező formát alkalmazhatjuk.

Next