Állami Gimnázium, Kaposvár, 1903
A római hódítás előtti korban vármegyénk legelőkelőbb lakója a kelta; e nép még többnyire nomád életet él, de egy része megerősített városokban lakik, ilyenek a még római korban is virágzó Valeum(Böhönye), Silaceni (Kencse), Limusa (Szigetvár), másrésze pedig telepeken, mint a mai Simonfa, Jád, Kaposfüred, Kaposvár, Orezi, Kér, Török-Koppány, Somogy-Szob, Somogyvár, Ságvár, Csepely puszta ('költse m.), Lukácsdomb, Buzsák (Lengyeltóti m.), Galambos puszta, Csallános stb., a Balaton mellett a mai Szólád táján s egyebütt. Még nem szokta meg a kelta a földmívesnek nyugodt foglalkozását, nem leli örömét a falusi életben, hanem vadászatból, halászatból él; csengő kolomppal nyakukon legelésznek a somogyi áldott föld üde halmain és berkeiben a kelta pásztorok nyájai. Legkedveltebb szórakozásuk a párviadal, éltető elemük a harc; szerteszét portyáznak, kalandoznak, hogy új lakhelyeket szerezzenek; vagy szomszéd népek ellen harcba indulnak e nyúlánk, szőke emberek, akik lovagias nemzet hírében állanak, de kóbor nép fiai, politikailag nem érett, rossz állampolgárok. A falusi keltától különbözik a városi, akinek fényűzéséről és jó életéről számos lelet tanúskodik; háztartását a kor igényeinek megfelelően rendezhette be; a szükséges nemesfémet részint termékeiért, részint portyázásai révén szerezte meg; a makedóni pénzutánzatokon kívül valószínűleg a somogyi keltának is volt váltópénze, az u. n. gyűrűpénz, azonkívül cserekereskedést is folytatott, különösen mióta harcivágyát lelohasztotta Augustus császár unokája, Tiberius, aki őket több ízben legyőzte és országukat a római kultúrának megnyitotta. Római kereskedők telepednek le cabanae-ben a legio II. adiutrix őrségei és őrtornyai oltalma alatt, római hivatalnokok parancsolnak Pannóniában. Még egyszer föltámnád az őslakó függetlenségének, szabadságának kivivására 7-ben Kr. u. és szembeszáll százötvenezer római harcossal; ekkor azonban a hatalmas ellenfél mellett megboszulja magát rajtuk a nomád élet; nem gondoskodtak a harcosok élelmezéséről; a rómainak hatalmas fegyvertársa támad az éhínségben, mely kicsavarja kezükből a kardot, a magyarországi kelta legékesebb fegyverét, legmeghittebb barátját. A kardokból olvasztó tégelyekben bronzrögök lesznek, és e bronzrögöket feldolgozzák a béke fegyvereivé: öntenek belőle sarlót, ásót, kapát. Gazdák lesznek a kelták, megművelik a földet, folytatják, de most már állandó tartózkodó helyükön, az állattenyésztést, a lacus Felső partján kivetik a csonkapiramis alakú agyag sulyokkal megnehezített hálót. S békés munkájuk meghozta nekik kenyerüket, melyet búzalisztből készítettek; egyik edényben fennmaradt néhány szem elszenesedett búza; kézi malmaik pedig hasonlók voltak a kaposfüredi és berki kézimalomhoz, mely ugyan már a Kr. u. II. századból