Állami Gimnázium, Kaposvár, 1918

1. Az 1918—19. iskolai év története. Az 1918—19. isk. évnek pedagógiai értéke az előző háborús évekénél is kevesebb volt. Legjobb lenne az egész évet törölni, ha oly könnyen felejteni lehetne és ha ez év lefolyása nem lett volna annyira tanulságos. Ki lehetett ismerni az önző, számitó embereket, meg lehetett állapítani, mily nagy veszedelmet jelent az iskolai fék meglazítása, a fegyelem esz­közeinek kicsorbítása, a felnőttek tekintélyének aláásása és különösen a vallás­erkölcsi nevelés elhanyagolása. Okulhatott mindenki, nemcsak az igazi bűnös, hanem az is, aki kevésbbé vagy semmit sem pörkölődött meg a vörös lángoktól. De hadd beszéljenek a rideg tények. A tanártestület. A tanári személyzetben ez isk. év folyamán sokféle változás történt. Az isk. év elején nem volt német szakos tanárunk, mert Gerbner A. és Szlavicska J. tanárok az isk. év végéig szabadságot kaptak. Helyettük Molnár István dr megyei levéltáros, aki­ tanár vállalt német­­órákat, is. Majd Patkó József r. tanár ment betegség miatt márc végéig szabadságra, ugyanez okból Faragó Lajos r tanár januártól az év végéig kapott szabadságot. A katonai szolgálat alól egymás után nyertek felmen­tést: Hudra László, Májnnké József, Geszti Ágost, Róder Pál. A fővárosba áthelyezett ifj. Dörre Tivadar rajztanár helyébe dec. elején a Fehértemp­lomból menekült Szentes Béla rajztanár került.­ A II. félévben e menekült tanárok jöttek az intézethez: Pintér Lajos Beszterczebányáról, Kocsis Vince Szakolczáról, Merényi Oszkár Körmöcbányáról és Gulyás Sándor Saraje­vóból Márc. 17-étől Bebesi István r. tanár helyettesítése vált szükségessé, akit a ministérium behívott a budapesti szociális tanfolyamra. Fontosabb változás történt március 22-én, amikor a proletár diktatúra következtében a munkástanács Pongrácz Károly dr igazgatót állásától megfosztotta és helyébe Hudra László r. tanár, munkástanácsi tagot tette meg „politikai megbízott igazgatónak.“ Pongrácz igazgató május 13-án — a fenyegetőd­­zésnek engedve — igazgatói lakásából is kénytelen volt kiköltözködni 3 hónapra. Hudra május 5 én berendelte az intézethez az erős kommunista hírben álló Tóth József marcalii polg. isk. tanítót Ugyanakkor Pongrácz igazgatót „tanítói“ szolgálatra osztotta be, aki azonban 8 napi tanítás után háromhavi szabadságra ment és a proletárdiktatúra bukásáig nem szere­pelt az intézetben. Bécsy Márton r. hittanárt és a többi hitoktatót kitiltot­ták március végén a hitoktatás megszüntetésével. Mikor Hudra a „Művelő­dési osztály“ vezetője lett május elején, utódjává Szentes Béla rajztanárt tette meg. Az isk­­oa folyamán az intézetnek a szabadságunkkal és kitil­tottakkal együtt összesen 34 tagja volt, még­pedig: Szentes Béla „iskolavezető", Alleram Rezső, Antóni Rezső, Baló Gyula, Bebesi István, Bécsy Márton [kitilt.], Botár Imre, ifj. Dörre Tivadar [áthely.], Faragó Lajos [szabads.], dr Fehér Henrik, Gerbner Árpád [szabads.], Geszti Ágost, Gulyás Sándor, Hudra László, Kengyel­­Miklós, dr Kocsis János, Kocsis Vince, Májnnké József, Merényi Oszkár, dr Molnár István, dr Néveri János, Patkó József, Pintér Lajos, dr Pongrácz Károly [sza­bads.], Róder Pál, Sas Ferenc, Szabó Alajos, Szlavicska Jakab [szabads.], Tóth József, dr Vass Miklós „tanitók" és Cserfán Márton ref., Fábián Miksa izr., dr Herzog Manó izr., Takács Béla ág. h. ev. kitiltott hitoktatók. A tanulók. A tanulók számáról, előmeneteléről a statisztikai adatok adnak felvilágosítást. A 38 leánytanuló közül 23 kapott min. engedélyt a bejárásra. A jan. 30-án kezdődő 8 hetes katonatanfolyamnak tiz hallgatója

Next