Egyesületi Leány Gimnázium, Kaposvár, 1941

1. A Legnagyobb Magyar, Dr Bic­zó Ferenc leánygimnáziumi tanár Somogy vármegye törvényhatósága által 1941. évi november hó 23. napján tartott díszközgyűlésen elmondott ünnepi beszéde. Méltóságos Főispán Ur! Méltóságos Alispán u­r! Tekintetes Törvényhatósági bizottság! A nemes és tekintetes Somogy vármegye mai ünnepélyes köz­gyűlésére egy mágnes vonzott bennünket. Egy nagy mágnes, akit a történettudósok a legnagyobb magyarnak neveznek, egy varázslatos erő, akit az irodalomtörténet ro­mantikus lángelmének ünnepel, egy csodálatos vonzás, akit baráti köre István grófnak becézett. 1 1 i 1 : i . i 1 ^ - i Az idei jubileumi évben belekerültünk Széchenyi István áram­körébe és oly jó élezés­be val­­­amni­nk és tudnunk azt, hogy m­i az ő gondolatai áramkörének vagyunk vezetékei. A jubile­umi év­­bеk ép abban van az emberformáló ereje, hogy mi­­ elszakadva, a huszadik század mindennapjaitól, belekapcsolódunk a nagyi alkotó magyar évszázadba. Egy magyar sem lehet henye, amikor Széchenyi István hív bennünket emberesedény útra. Mert ő hív most bennünket: ő a boltozatos homlokával, amelynek kupolájából ma is szálldosnak felénk a gondolat-galambok, ő a bozontos szemöldökével, amely annyiszor remegett meg a magyar hibák döbbenetére,, ő elhervadt ajkával, amely ann­yit jósolta a magyar jövő igéit. Idézzük őt az életretámadás évében, hisz Arany szavai szerint »lerázva magáról mindazt, ami földi,, egy éltető,, eszmévé finomult Mikor ferde vajákosok és kancsal boncok akarnak a magyarság tanítómesterévé felmagasztosulni, mi a nemes és tekintetes­ Somiogy­­vármegye kiművelt emberfői, Széchenyi éltető eszméinek legyünk szolgái, hitvallói. Csak azt akarjuk alázatos szívvel, hogy befogad­hassuk szívünkbe az ő szívét, lelkünket pirosítsa át az ő kicsordult vére, mint a Veronika-kendőt megfestette a Megváltóé. Széchenyi sorsának, akaratának, lelkének legyünk Veronika kendői. Széchenyi István jubileumának évében ezzel a vággyal for­duljunk a nagy embermá­gnes felé, mi Somogy megye magyarjai­. Mi különös büszkeséggel ünnepelhetjük a legnagyobb magyart: egész ország felé felmutathatjuk azokat a szeretet­láncokat, emlékű­­bilincseket,­­ amelyek bennünket hozzáfűznek, hozzákötnek. Ám az ország fővárosa, Budapest, hirdesse, hogy Széchenyi­­akaratának köszönheti díszes épületeit, s hogy az ő szava hívta életre azt a hidat, ami az ifjú Pestről, Corvin agg várának nyújt

Next