Kapu, 1991. július (4. évfolyam, 7. szám)

TALLÓZÓ

TALLÓZÓ Der Spiegel Az SZKP külügyi osztályának vezetője, Moszkva volt bonni nagykövete, Valentyin Falin és munkatársai me­morandumot készítettek, amelyben elemezték a kelet­európai volt szocialista országok kapcsolatait, s amely­ben ajánlásokat tettek e kapcsolatok további alakításá­ra. Az emlékiratban szereplő javaslatokat az idén janu­árban a Központi Bizottság titkársága elfogadta. Falvn és munkatársai a térség országainak vizsgála­ta során megállapítják, hogy volt szövetségeseik, a kommunista-szocialista pártok mindenütt a politikai élet peremére szorultak, másrészt ezen országok gaz­dasági-politikai helyzete mégis komoly akadályt jelent a nagy cél, „az Európához való felzárkózás és csatlako­zás” megvalósításában. (A felsorolt nehézségek között szerepel a külföldi adósságtömeg, az elmaradott in­frastruktúra, a versenyképtelen termelés és a nyugati beruházási kedv lanyhulása.) Mindez szükségessé teszi a Szovjetunió kelet-európai érdekeinek, céljainak és egész stratégiájának újragondolását. Elsősorban a bi­rodalom politikájától függ, sikerül-e a térségben olyan új kapcsolatokat kiépíteni, amelyek Moszkva számára szilárd és állandó pozíciókat biztosítanak. Jóllehet, a Kreml dolga ezekkel az államokkal kapcsolatban hihe­tetlenül nehézzé vált, a velük való kapcsolattartást azonban továbbra is a legfontosabb prioritások közé kell sorolni. A térségben, ahol korábban a szovjet peresztrojkát is felhasználták az egyes rezsimek demokratikus reform­ja - illetőleg leváltása - érdekében, egyes kormány­körök még a Szovjetunió belügyeibe való beavatko­zástól sem rettennek vissza; közösen lépnek föl azokkal, akik „nálunk a szocialista perspektívát és a Szovjetuniót mint egységes államot vitatják”. A kelet-európai államok vizsgálják szorosabb kap­csolatok létesítésének lehetőségét az „Európai Közös­ségekkel és más összeurópai intézményekkel, keresik az együttműködés módozatait a NATO-val és a Nyu­gat-európai Unióval. Nyilvánvaló törekvés, hogy bizto­sítsák a maguk számára Németország pártfogását, mindenekelőtt gazdasági területen. Nem kizárt az sem, hogy az események kedvezőtlen alakulása esetén e régió országai esetleg területi követelésekkel lépnek föl a Szovjetunióval szemben. A kelet-európai térség azonban semmi körülmé­nyek között sem szabad, hogy valóságos vagy poten­ciális veszélyt jelentsen a Szovjetunió katonai biz­tonsága számára. Bárhogy alakulnak is a dolgok a régió országaiban,­­ területükön nem jöhetnek létre külföldi támaszpontok, és nem állomásozhat külföl­di katonai erő.” Ilyen és ezen megállapítások nyomán Falin és team­je a következő lépéseket tartja célravezetőnek:­­ „Ellene hatni, hogy egykori szövetségeseink más katonai csoportosulásokba, mindenekelőtt a NATO-ba ( a jövőben esetleg a Nyugat-Európai Unióba) lépjenek, valamint hogy olyan egyezségeket kössenek, amelyek nyomán területükön külföldi katonai erő állomásoz­nék.­­ Tartós kapcsolatokat kiépíteni Kelet-Európa or­szágainak vezető politikai erőivel, úgy a jelenleg kor­mányon levőkkel, mint az ellenzékiekkel, azzal a cél­lal, hogy kétoldalú kapcsolataink folytonosságát az eb­ben az országokban bekövetkező esetleges változások nyomán is megőrizzük.­­ Semlegesíteni vagy legalábbis gyengíteni az ezek­ben az országokban jelentkező szovjetellenes törekvé­seket.” A tanulmány szerint az érdekegyensúlyon alapuló pragmatikus lépések megmutathatják a volt szövetsé­geseknek a Moszkvával való együttműködés előnyeit és hozzájárulnak, hogy olyan politikát folytassanak, amely tekintetbe veszi a szovjet igényeket és aggo­dalmakat is. „Az ilyen politika - írják a memorandum szerzői - a szovjet érdekek kemény védelmét igényli, ugyanakkor lemondást a dominancia megszerzésére tett kísérletekről, valamint hogy a szovjet külpolitika alakítói megértsék a különbséget beavatkozás (ame­lyet Falin szerint elutasítanak) és a befolyás gyakorlá­sának törvényes eszközei közt. A szovjet politika - írják az emlékeztető szerzői - lehetőségei beszűkülése ellenére még ma is rendel­kezik bizonyos mozgástérrel saját feladatai megvaló­sítására Kelet-Európában. Az itteni államok száma­ Valentyin Falin: „...területi követelésekkel léphetnek fel a Szovjetunióval szemben...” „Sohase mondd, hogy vége...” 56/KAPU

Next