Kapu, 1992. november (5. évfolyam, 11. szám)

VILÁGSZERTE - AMOSZ hírek

1870- ben az erdélyi részek lakos­sága vallás szerint így oszlott meg: görögkeleti (ortodox görög nem egye­sült) 537.260; görög katolikus (görög egyesült) 459.488; református 229.968; ágostai evangélikus 210.334; római katolikus 207.476; unitárius 47.271; izraelita 2.403. 1871- ben Orbán Balázs adatai szerint az öt székely szék (Három­szék, Csík, Udvarhely, Maros, Ara­nyos) lakossága vallásfelekezetek szerint a következő képet mutatta: összlakosság 432.216; római katoli­kus 187.692; református 141.539; unitárius 39.629; görög egyesült (gö­rög katolikus) 36.626; görög nem egyesült (görögkeleti, ortodox) 22.599; zsidó 1.341; ágostai evangé­likus és lutheránus 571; egyéb 2.219. 1873-ban a szerb görögkeleti pátri­árka joghatósága szűkebb körre szo­rult, mert a monarchia másik álla­mában lévő (bukovinai és dalmáciai) görögkeleti püspökségeket kivették joghatósága alól és a bukovinai ér­sek alá helyezték. Még így is hat püspöksége maradt: a budai, bács­kai (püspöke Újvidéken lakott), te­mesvári, verseci, pakráci és károly­­városi (püspöke Plaskiban lakott). A horvát-szlavón társországok 1868-ban külön önkormányzatot nyertek a belügy, vallás- és közokta­tásügy, továbbá az igazságszolgálta­tás terén. Ennél fogva a magyar or­szággyűlés vallásügyi törvényei ez országokra nem vonatkoztak. Itt az 1873-ban létesített zágrábi egyete­men a katolikus vallás teológiai kart nyert, a görögkeletieknek pedig Kar­lócán van papnevelő intézetük. Ez országok lakosságának csaknem há­romnegyede (71%) római katolikus, egynegyede görögkeleti (ortodox). Csekély számban vannak görög ka­tolikusok (12.871), ágostai evangéli­kusok (30.082), reformátusok (13.970) és izraeliták (20.216). 1880-ban Tóth Miklós eperjesi gö­rög katolikus püspök buzgólkodása papnevelőházat eredményezett. 1900-ben a Magyar Szent Korona országainak lakossága vallás szerint így oszlott meg: összlakosság 19.254.559, római katolikus 9.919.913; görög katolikus 1.854.143 (ezek közül 1.029.336 ro­mán, 816.559 orosz és 8.198 szerb, a román és orosz görög katolikusok közül 293.973 magyar anyanyelvű); görögkeleti 2.815.713 (ezek közül 1.710.336 román és 1.045.377 szerb); református 2.441.142; ágos­tai evangélikus 1.288.942; unitárius 68.568; izraelita 851.378; egyéb 14.760. Ugyanekkor az erdélyi részeken élt 834.367 görög katolikus; 758.763 görögkeleti; 422.793 református; 344.984 római katolikus; 223.044 ágostai evangélikus; 64.577 unitári­us; 63.642 izraelita és 373 egyéb vallású. (Vége) 69 VILÁGSZERTE I­S­AMOSZ hírek A magyar nemzeti emigrációs vezetők közül számosan fontosnak tart­ják, hogy a magyarság mai nehéz helyzetében a magyar emigráció foko­zottabban koordinálja aktivitását és fokozza tevékenységét. A legmegfelelőbb első lépésnek ezzel kapcsolatban egy emigránsok al­kotta kerekasztal-értekezlet megtartása ígérkezett még 1992 augusztus elején. A Magyarok Világszövetségének közgyűlése alkalmával (augusztus má­sodik felében) Budapesten is az a vélemény alakult ki, hogy egy ilyen ke­­rekasztal-értekezletet elsősorban Amerikában kéne megtartani, ahol a nyugati magyarság kb. 80%-a és a nemzeti emigrációnak is körülbelül 3/4 része él. A kerekasztal-értekezleten való részvétel nagy összeget emészt fel úti­költségekben, még az Amerikából vagy Kanadából érkezők esetében is. Azonban a magyarországi, egyre feszültebbé váló belpolitikai helyzet, az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyarság egyre súlyosbodó veszélyezte­tettsége miatt számos emigrációs vezető úgy érezte, hogy az emigrációs összefogás kiépítését tovább elhalasztani nem szabad, s úgy döntöttek, hogy Magyar Nemzeti Emigrációs Vezetők kerekasztal-értekezlete címen 1992. november 21-én és 22-én megtartják az értekezletet a floridai Alta Monte Springs-ben. A napirenden eddig a következők szerepelnek: Az értekezlet előtti közös ebéden Tollas Tibor beszél. - Megnyitó: Wass Albert. -A nemzeti emigráció és a Magyarok Világszövetsége. Pásztor László. - Új magyar alkotmányt. Dr. Balogh Sándor és Dr. Sasváry László (Svájc) - Kiket támogassunk Magyarországon? Bánkuti Géza, Heltz Tibor és Tollas Tibor. - Magyar nemzeti sajtóra szükség van. Stirling György javaslata. - Mit együnk Erdély magyarságáért? Söte Lajos előterjesztése. - Mit tegyünk a felvidéki magyarságért? Chászár Ede professzor javas­lata. - Mit várnak el tőlünk a délvidéki magyarok? Dr. Schiff Imre. - Hogyan dolgozzanak a nemzeti emigrációs szervek együtt? Szabad­ságharcos, MHBK, Volt Politikai Foglyok Szövetsége, Szabad Magyar Új­ságírók Szövetsége és amerikai, kanadai, európai és ausztráliai emigráns vezetők és szervezetek javaslatai.* Az RMOSZ hírszolgálata jelenti: Az Országos Republikánus Nemzeti­ségi Tanács kérésére a Fehér Ház 1992. október 23-án közel két órás tá­jékoztatót adott a tanács vezetői és a Bush/Quail választási kampány­ban résztvevő nemzetiségi vezetők részére. A fehér­ házi tájékoztatón közel száz nemzetiségi vezető vett részt. Először Charles Kolb, az elnök belpolitikai beosztottja, majd az­ elnök asszisztense, David Damarest, aki a Liaison Osztály vezetője, majd Doug­las Paul és Beth Sanner, a Nemzetbiztonsági Tanács két kulcstagja tar­tott beszámolót az európai és ázsiai fejleményekről. Magyar részről az RMOSZ elnökén Pásztor Lászlón kívül, ciki az Orszá­gos Republikánus Nemzetiségi Tanács örökös tiszteletbeli elnöke is. De Balogh Ferenc, az Országos Magyar Republikánus Szövetség és választá­si szervezetének elnöke, Polgár Albert, a Massachusetts­ Republikánus Nemzetiségi Tanács elnöke és Győrik Ilona vettek részt. Az RMDSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Közép- és Kelet Euró­pa nemzeti kisebbségei autonómiájának visszaállítása vagy megadása az Egyesült Államoknak is érdeke lenne. Az új demokráciák területén stabilitást csak úgy lehet megvalósítani, ha ott a nemzeti kisebbségek emberi és kollektív jogait is biztosítják. Az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSZ) az elmúlt év so­rán tiszteletbeli elnökén, Dr. Nádas Jánoson kívül három igazgatóját is elvesztette. A véletlen úgy hozta, hogy mindhárman református lelkészek voltak: Csordás Gábor esperes, az egyik new-yorki magyar református egyház lelkésze volt, míg Szőke István a lakelandi, floridai presbiteriánus egyhá­zé, és Kun Gyula pedig a safety-harbouri, szintén Floridában lévő ma­gyar protestáns egyház és a környékbeli magyarok lelkésze volt. Mindhárman kiváló magyarok voltak. Elhunytak nem csak a templo­maik és híveik számára, de az RMOSZ számára is nagy veszteséget je­lent.

Next