Kapu, 1994. augusztus (7. évfolyam, 8. szám)

Kedves Olvasó

KAPU Főszerkesztő: Brády Zoltán Képszerkesztő: Bíró József Olvasószerkesztő: Erki Edit Közélet-Stádium: Kiss Endre Tőke és polgár: Ferenczi Sándor Olvasó a KAPU-ban: Soós Mária lll./3./három Krausz Tivadar 5 Kultúra: Tóth Péter Pál Magyar múlt: Rőczei György Kiadja a Magyar Kapu Alapítvány A szerkesztőség címe: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 12. Tel.: 11­87-677, Fax: 11­87-913 Magyar KAPU Alapítvány Csekkszámlaszáma: MHB Rt. Ft: 222-88882-10438 Deviza: Általános Értékforgalmi Bank (General Banking and Trust Co.) 48345-04-01-8 Terjeszti a Nemzeti Hírlap­kereskedelmi Rt., a Hírker Rt., NH Rt. és alternatív terjesztők Magánterjesztés: Medvecz Elemér Tel./Fax: 270-0207 VERSEGHY NYOMDA KFT. KEDVES OLVASÓ szeptemberben lesz hat éve, hogy megjelent a KAPU. Első független újság voltunk az össze­omló kommunizmusban. Milyen rég volt már! Mennyi minden tör­tént azóta országunk és lapunk történetében! Ahogy hazánk ne­héz gazdasági helyzetben él, ugyanúgy mi is, bár eddig mindig megjelentünk, úgy, mint ahogy hazánk is egyik napról a másikra él. Cinikusan leírhatom - szinte már hozzá lehet szokni. Már az is élteti az embert, hátha jobbra fordul sorsunk a következő he­tekben, hónapokban. Azért néhány dolog, ha néha hosszú ideig tart is, kedvezően fejeződhet be. Törzsolvasóink ta­lán emlékeznek, hogy három év­vel ezelőtt kezdtünk el lobbyzni László Károly baseli honfitársunk ügyében. Nagyértékű műkincs­gyűjteményét próbálta hazánk­nak ajándékozni. Kevés sikerrel. Pedig a háromkilós akta szerint négy miniszter, kilenc államtitkár, helyetteseik és megszámlálhatat­lan főosztályvezető, múzeum­igazgató ígérte meg segítségét. Végre tegnap,­­augusztus 24-én) megtörtént az első, kézzel fogha­tó megállapodás. Gyurkó János, volt környezetvédelmi miniszter komolyan vette László úr ajánla­tát, így sikerült méltó helyet talál­nunk a gyűjteménynek, s ezt szentesítettük tegnap Székely Gábor főpolgármester-helyettes úr irodájában... Jöhet a gyűjte­mény, fogadja a főváros! Baseli honfitársunk fellélegezhet, hogy esetleges halála esetén (hisz ez mindenkivel előfordulhat) nem Svájc, hanem szülőhazája bírja majd a nagyértékű gyűjteményt. Elöljáróban csak annyit, hogy László úr nagyon sok olyan mű­tárgyat vásárolt meg, amit kint élő és meghalt, nagyhírű magyar művészek alkottak, (pl. Moholy Nagy). Erről majd többet! Már régóta kínlódunk azon, hogy a határon kívüli magyarok újsághoz jussanak. Az utolsó fe­jezetnél tartunk. Most történnek a szerződéskötések. Egy-két hó­napon belül beindul akciónk. Csak sajnos belső akadályokkal kell megküzdenünk. Például az Axel Springer Budapest Kiadói Kft-vel. Nem kaphatunk közvet­lenül tőlük újságot, csak egy má­sik cégüktől, amely persze felárat tesz rá. Szlovákiában például nem tudják megfizetni azt az árat, amit itt adunk egy újságért. Egyébként is furcsa, hogy egy német érdekeltségű cég nem ad a határon kívül élő magyarság­nak újságot. Felháborodásunk mellett kénytelenek vagyunk per­rel élni, tisztességtelen piaci ma­gatartás miatt. Erről a jogi vitáról majd értesülnek a napi sajtóból. A határon kívüli magyar újsá­gok árusítása is elkezdődött a fő­városban. Legközelebbi szá­munkban felsoroljuk azokat a he­lyeket, ahol megvásárolhatók az erdélyi, szlovákiai, délvidéki és a tengerentúli magyar újságok. Úgy érezzük az Expo elmara­dása fontos esemény hazánk életében. Ezért egy nagyterjedel­mű rovatot biztosítottunk e témá­nak. Ennek következtében anyagtorlódás keletkezett, így két rovatunk - a Közélet-Stádium és a Business Central Europe - e számunkból kimaradt. Ugyan­csak következő számunkban folytatjuk Király Károly visszaem­lékezéseinek közlését. Szíves el­nézésüket kérjük. Lapunk megújulásra szánta el magát, külalakilag is, így viszony­lagos változások kezdődnek, amivel remélem egyetértenek. Most induló előfizetési és hirde­tésszervezési akciónk remélem - az Önök segítségével is - sikerrel jár, hogy továbbra is fennmarad­hassunk és szolgáljuk Önöket.

Next