Kapu, 1995. február (8. évfolyam, 2. szám)
Kedves Olvadó
KAPU Főszerkesztő: Brády Zoltán Olvasószerkesztő: Erki Edit Gazdaság: Mándoki Andor Közélet-stádium Kiss Endre Biztonságpolitika: Major László Világszerte kisebbségben: Dr. Ernyes-Tóth Zoltán Olvasó a KAPU-ban: Soós Mária lll/3/három Krausz Tivadar 5 Kultúra: Tóth Péter Pál Magyar múlt: Rőczei György Kiadja a Forma-2 Kft. A kiadásért felel a Kft. igazgatója A szerkesztőség címe: 1083 Budapest, Tömő u. 32-38. XVII. em. Tel ./fax: 133-4180, 114-9902 Csekkszámlaszám: OKHB: 216-11708 Terjeszti a Magyar Posta, a Hírker Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., és az alternatív terjesztők Magánterjesztés: Medvecz Elemér Tel./Fax: 270-0207 Közlöny és Lapkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomda Felelős vezető: Burján Róbert ISSN 0238 888 X KEDVES OLVASÓ *Pfelgyorsult az élet szerkeszpítőségünk házatáján. Annak is köszönhetően, hogy kiadónk óvatos szűkmarkúsága (hát milyen legyen egy kiadó?!) levette vállunkról e - még ráfizetéses - lap nyomasztó anyagi terhét. Persze még így is szegények vagyunk, pénzt, támogatást kell szereznünk - de legalább megjelenünk. Elterjedt rólunk a hír, hogy megszűntünk. Meg az is, hogy fogunk szűnni, hisz akadozva jelentek meg elképesztően összevont számaink. A terjesztők már lemondtak rólunk, így fordulhatott elő, hogy januárban még a nagyvárosok sem kaptak az újságból. Most ez az „újrakezdés” talán lehetővé teszi, hogy visszanyerjük sok régi olvasónkat, sőt új előfizetőket is üdvözölhetünk. Már üdvözölhettünk. Mégpedig Ausztriában és Szlovákia nyugati részén élő magyarul olvasókat. Ugyanis, már ez a szám, osztrák és szlovák terjesztő cégek segítségével - nagyobb tételben - kint lesz a magyarok lakta területek újságárus pavilonjaiban. Három hét múlva indul az első lapszállítás Németország 32 városába, s erről értesítjük a helyi magyar szervezeteket is. Következő számunkban közöljük azon külföldi árusítóhelyek listáját, ahol az általunk terjesztett magyar lapok megvásárolhatók. Remélem, észrevették folyóiratunkban a tartalmi változásokat is. Már nemcsak „hozott” anyagokból válogatunk, megrendelünk tisztes szerzőktől is. Tizenhat oldallal bővült a KAPU, hogy többet olvashassanak (persze magasabb árért). A mai magyar valóság publicisztikus ábrázolása egyre nagyobb teret kap lapunkban. Ehhez olvasóink segítségét is kérjük, írják meg, mit kívánnak, miről szeretnének többet tudni. Kaptunk is több ilyen olvasói kérést. Beszéltem néhány parlamenti képviselővel, akik vállalták, hogy akár interpelláció formájában is továbbítják az ország szempontjából közérdekű kíváncsiskodásainkat. Ezzel jelzem is, hogy új rovatot indítunk Interpelláció címmel. Várjuk olvasóink kérdéseit, amire az illetékes politikusok, vagy gazdasági szakemberek választ adnak, vagy az ülésteremben, vagy lapunk hasábjain. Garantáljuk, hogy ezek megjelennek lapunkban. Már többször jeleztem, hogy dokumentumfilmet forgattunk Szlovákiában, a Dobsinán és környékén élő magyar és cipszer (német) polgárok tragédiájáról. A háború után több száz civil nőt és gyermeket mészároltak le a szlovák különítmények. Ötven évig hallgatott róla mindenki, ötven évig nem mert erről beszélni senki. Most először közöljük a Prerovban kivégzett polgárok névsorát, akiknek egy bűnük volt: hogy nem voltak szlovákok. 40 percesre tervezett filmünk sajnos kibővült és 90 perces lett. Egyre több tömegsírt találtunk... egyre több magyar áldozatról tudunk, akiket büntetlenül gyilkoltak le a különítményesek. Nemcsak szemtanúk és véletlenül megmenkültek, hanem szlovák ügyész, történész, osztrák kutató, sőt a tömeggyilkosságban való részvétellel alaposan gyanúsítható személy is nyilatkozik kameránk előtt. Reméljük a Magyar Televízió megvásárolja ezt a filmünket, amire egyébként a német ARD előzetesen igényt tart. Nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy ne bolygassuk a múltat. A film alapmondanivalója az, hogy tanuljunk meg egymás mellett élni békésen, egymás iránti tisztelettel. De előtte töltsünk tiszta vizet a pohárba! Nézzünk szembe múltunkkal, volt bűneinkkel, volt tévedéseinkkel! Ne cipeljünk semmiféle kölöncöt a hátunkon! Semmilyen volt sérelmet. Mindent tisztázni kell, s így új alapokon (tanulva a közös múltból) tényleg illeszkedjünk be az új Európába, hisz a szlovákoknak és a magyaroknak akárhol élnek is, ott a helyük.