Kapu, 1996. május (9. évfolyam, 5. szám)

KULTÚRA - N. Szabó József: Magyarország kulturális-tudományos kapcsolatai a II. világháború után II. rész

54 KULTÚRA hozzájárult a különböző főiskolákon és intézetekben a nyári szemeszterek megnyitásához. A Magyar Intézet legnagyobb értéke, a több mint 20 000 kötetes könyv­tára úgyszólván teljesen ép és sértetlen maradt. Miskolczy professzor mellett Paulinyi Oszkár levél­táros ugyancsak céltudatosan képviselte a magyar ér­dekeket. Paulinyi közreműködésének köszönhető, hogy az állami levéltár igen értékes "Hungarica" soro­zata sértetlenül került vissza vidéki rejtekhelyéről, aho­vá a bombázások elől menekítették. Dr. Miskolczy Gyula már 1945. június 1-jén úgy lát­ta, hogy a közeli hónapokban esedékessé válik Ma­gyarország kulturális kapcsolatainak a felvétele Auszt­riával. A főigazgató nem tudta, hogy milyen formában kerülhet erre sor, nem volt bizonyos abban sem, hogy az új osztrák kormány adaptálja-e a régi, a két világ­háború között kötött osztrák-magyar kulturális egyez­ményeket, avagy új szerződések megkötésére lesz szükség. Tekintettel arra a rokonszenvre, amelyet a demokratikus Ausztria a győztes nagyhatalmaknál él­vez, Miskolczy szerint Magyarország részéről kívána­tos lenne Ausztriával a kulturális kapcsolatokat lehető­leg szorosra fűzni, és a magyar kulturális intézeteket a kulturális csere minden ágazatában (tudomány, iro­dalom, könyvkiadás, zene stb.) központtá tenni és hely­zetüket erősíteni. A főigazgató ugyancsak fontosnak tartotta, hogy Magyarország kulturális pozícióit az egye­temeken, a levéltáraknál minden eszközzel fenntart­sa. Felfogása szerint a bécsi Magyar Intézet a magyar kultúrának páratlan előjogokat és kisugárzási lehető­ségeket nyújthat. A magyar kormányzat is tisztában volt Bécs új sze­repével, ezért a vallás és közoktatási miniszter 1945. október 31-én megbízta Miskolczy Gyulát, hogy a hi­vatalos kapcsolatokat tartsa fenn az osztrák szer­vekkel. A magyar kormány látta, hogy Magyarország és Ausztria között fennálló sokévszázados kapcsola­tok, valamint a Duna-völgye békéjét szolgáló baráti viszony ápolására, a két ország között alig van hat­hatósabb eszköz, mint egymás szellemi értékeinek a megismerése és a kulturális összeköttetések ápolása. Magyarország érvényben akarta tartani azokat a szer­ződéseket, amelyeket a két ország korábban meg­kötött. A magyar kormány különös súlyt helyezett a Bécsi Magyar Kulturális Intézetek zavartalan működésére, a bécsi egyetem, az ottani főiskolákon és közgyűjtemé­nyeknél betöltött magyar helyek fenntartásának bizto­sítása, ezen kívül kívánatosnak tartotta a minél beha­tóbb érintkezés kiépítését a tudomány és a művészet széles területén. Mivel a magyar kormány 1945-ben még nem tartott fenn diplomáciai képviseletet, ezért felhatalmazták a bécsi Magyar Kulturális Intézetek fő­igazgatóját, Miskolczy Gyulát, hogy a kulturális élet síkján magyar kérdésekben a normális diplomáciai kapcsolatok helyreállításáig az osztrák hatóságokkal hivatalosan is érintkezzen. Miskolczy Gyula tevékenysége Miskolczy Gyula 1945 telén a VKM felhatalmazá­sával tárgyalásokat folytatott Magyarország és Auszt­ria között 1926-ban és 1934-ben létrejött szerződések­re vonatkozóan. Ezek a szerződések — amelyek előkészítő tárgyalásában az 1925-ben a Bécsben mű­ködő magyar levéltári delegáció tagjaként Miskolczy is részt vett — fontos kiindulópontot jelentettek a háború utáni osztrák-magyar kapcsolatokra vonatkozóan, amely az állami levéltárakban a közös szellemi tulaj­donnak nyilvánított anyagban Magyarország számára olyan előnyöket biztosított, amelyeket Ausztria egyetlen már az OMM-ből kiszakadt utódállamnak sem adott meg. 1934-ben pedig megállapodás jött létre a bécsi múzeumok és könyvtárak an­yagára vonatkozóan. Ennek a megál­lapodásnak alapján jelentős műkincsek Magyarországra kerültek és Ma­gyarország minden egyéb további igé­nyéről a fent említett anyagra lemondott ugyan, de fenntartotta magának a jogot egy kormánymegbízott tartására, aki­nek a szerződés jelentékeny jogkört és betekintési jogot biztosított az intéze­tek adminisztratív irataiba. Hosszas tárgyalások után Miskolczy és az osztrák fél arra a megállapodásra jutottak, hogy Ausztria kormánya hall­gatólagosan érvényesnek ismeri el az 1926-os és 1934-es szerződéseket és a magyar hivatalos kiküldöttek mű­ködését nem gátolja. A magyar küldött­ség vezetője a megbeszéléseken ki­látásba helyezte, hogy a politikai kap­csolatok helyreállításával Magyarország és Ausztria minden szerződését újra át­nézik, mivel több pont elvesztette aktua­litását a megváltozott körülmények mi­att, más rendelkezések pedig revízióra szorulnak. A választások után létrejött Tildy kor­mány és Nagy Ferenc kabinet kultúr­­diplomáciai orientációja nagy súlyt he­lyezett a Szovjetunióval és a szomszéd

Next