Kapu, 1996. május (9. évfolyam, 5. szám)
KULTÚRA - N. Szabó József: Magyarország kulturális-tudományos kapcsolatai a II. világháború után II. rész
54 KULTÚRA hozzájárult a különböző főiskolákon és intézetekben a nyári szemeszterek megnyitásához. A Magyar Intézet legnagyobb értéke, a több mint 20 000 kötetes könyvtára úgyszólván teljesen ép és sértetlen maradt. Miskolczy professzor mellett Paulinyi Oszkár levéltáros ugyancsak céltudatosan képviselte a magyar érdekeket. Paulinyi közreműködésének köszönhető, hogy az állami levéltár igen értékes "Hungarica" sorozata sértetlenül került vissza vidéki rejtekhelyéről, ahová a bombázások elől menekítették. Dr. Miskolczy Gyula már 1945. június 1-jén úgy látta, hogy a közeli hónapokban esedékessé válik Magyarország kulturális kapcsolatainak a felvétele Ausztriával. A főigazgató nem tudta, hogy milyen formában kerülhet erre sor, nem volt bizonyos abban sem, hogy az új osztrák kormány adaptálja-e a régi, a két világháború között kötött osztrák-magyar kulturális egyezményeket, avagy új szerződések megkötésére lesz szükség. Tekintettel arra a rokonszenvre, amelyet a demokratikus Ausztria a győztes nagyhatalmaknál élvez, Miskolczy szerint Magyarország részéről kívánatos lenne Ausztriával a kulturális kapcsolatokat lehetőleg szorosra fűzni, és a magyar kulturális intézeteket a kulturális csere minden ágazatában (tudomány, irodalom, könyvkiadás, zene stb.) központtá tenni és helyzetüket erősíteni. A főigazgató ugyancsak fontosnak tartotta, hogy Magyarország kulturális pozícióit az egyetemeken, a levéltáraknál minden eszközzel fenntartsa. Felfogása szerint a bécsi Magyar Intézet a magyar kultúrának páratlan előjogokat és kisugárzási lehetőségeket nyújthat. A magyar kormányzat is tisztában volt Bécs új szerepével, ezért a vallás és közoktatási miniszter 1945. október 31-én megbízta Miskolczy Gyulát, hogy a hivatalos kapcsolatokat tartsa fenn az osztrák szervekkel. A magyar kormány látta, hogy Magyarország és Ausztria között fennálló sokévszázados kapcsolatok, valamint a Duna-völgye békéjét szolgáló baráti viszony ápolására, a két ország között alig van hathatósabb eszköz, mint egymás szellemi értékeinek a megismerése és a kulturális összeköttetések ápolása. Magyarország érvényben akarta tartani azokat a szerződéseket, amelyeket a két ország korábban megkötött. A magyar kormány különös súlyt helyezett a Bécsi Magyar Kulturális Intézetek zavartalan működésére, a bécsi egyetem, az ottani főiskolákon és közgyűjteményeknél betöltött magyar helyek fenntartásának biztosítása, ezen kívül kívánatosnak tartotta a minél behatóbb érintkezés kiépítését a tudomány és a művészet széles területén. Mivel a magyar kormány 1945-ben még nem tartott fenn diplomáciai képviseletet, ezért felhatalmazták a bécsi Magyar Kulturális Intézetek főigazgatóját, Miskolczy Gyulát, hogy a kulturális élet síkján magyar kérdésekben a normális diplomáciai kapcsolatok helyreállításáig az osztrák hatóságokkal hivatalosan is érintkezzen. Miskolczy Gyula tevékenysége Miskolczy Gyula 1945 telén a VKM felhatalmazásával tárgyalásokat folytatott Magyarország és Ausztria között 1926-ban és 1934-ben létrejött szerződésekre vonatkozóan. Ezek a szerződések — amelyek előkészítő tárgyalásában az 1925-ben a Bécsben működő magyar levéltári delegáció tagjaként Miskolczy is részt vett — fontos kiindulópontot jelentettek a háború utáni osztrák-magyar kapcsolatokra vonatkozóan, amely az állami levéltárakban a közös szellemi tulajdonnak nyilvánított anyagban Magyarország számára olyan előnyöket biztosított, amelyeket Ausztria egyetlen már az OMM-ből kiszakadt utódállamnak sem adott meg. 1934-ben pedig megállapodás jött létre a bécsi múzeumok és könyvtárak anyagára vonatkozóan. Ennek a megállapodásnak alapján jelentős műkincsek Magyarországra kerültek és Magyarország minden egyéb további igényéről a fent említett anyagra lemondott ugyan, de fenntartotta magának a jogot egy kormánymegbízott tartására, akinek a szerződés jelentékeny jogkört és betekintési jogot biztosított az intézetek adminisztratív irataiba. Hosszas tárgyalások után Miskolczy és az osztrák fél arra a megállapodásra jutottak, hogy Ausztria kormánya hallgatólagosan érvényesnek ismeri el az 1926-os és 1934-es szerződéseket és a magyar hivatalos kiküldöttek működését nem gátolja. A magyar küldöttség vezetője a megbeszéléseken kilátásba helyezte, hogy a politikai kapcsolatok helyreállításával Magyarország és Ausztria minden szerződését újra átnézik, mivel több pont elvesztette aktualitását a megváltozott körülmények miatt, más rendelkezések pedig revízióra szorulnak. A választások után létrejött Tildy kormány és Nagy Ferenc kabinet kultúrdiplomáciai orientációja nagy súlyt helyezett a Szovjetunióval és a szomszéd