Kapu, 1996. október (9. évfolyam, 10. szám)

VILÁGSZERTE - Várdy Béla (USA, Pittsburgh): Magyarok az Újvilágban

60 A világháború utáni könyvkiadók megszületése és működése Ugyanez áll a második világháború utáni politikai emigránsok által alapított clevelandi Kossuth (1951- 63), Kárpát (1951/59-80), valamint Árpád (1955-) könyvkiadókra is. A Kossuth Kiadó főleg magyar tan­könyvek és néhány korabeli konzervatív-nemzeti író munkáinak kiadását vállalta olyan szerzők tollából, mint Ferdinandy Mihály, Gallus Sándor, Kisjókai Erzsébet, Miskolczy Gyula, Nyírő József, Pohárnok Jenő, Szász Béla, Tóth Veremund és Wass Albert. Tíz éves műkö­dése alatt azonban legfeljebb egy tucatnyi könyvet je­lentetett meg mindössze. A helyzet lényegében ugyanez volt az eredetileg Ar­gentínában alapított, majd 1959-ben az észak-ameri­kai Cleveland-be költözött Kárpát Könyvkiadóval is. A különbség a Kossuth és a Kárpát között csupán ab­ban nyilvánult meg, hogy az utóbbi csaknem három­száz munkát jelentetett meg. Tette ezt pedig a már fent említett újságszerkesztő, Kótai Zoltán vezetése alatt, aki a jelzett újságokon kívül egy jó évtizeden ke­resztül (1958-69) szerkesztette a Kárpát című szépi­rodalmi képes családi folyóiratot is. Olyan magyar klasszikusok mellett mint Arany János, Gárdonyi Gé­za, Kosztolányi Dezső, Mécs László, Móra Ferenc, Mik­száth Kálmán és Reményik Sándor, a Kárpát Könyv­kiadó is elsősorban korabeli konzervatív-nemzeti szép­írók, történészek, politikai írók és költők munkáit adta ki. Ezek között szerepelt Eszterhás István, Illés Lajos, Jaszovszky József, D. Kenese Erzsébet, Király Kele­men, Kisbarnaki Farkas Ferenc, Könnyű László, Kő­vári Károly, Kutasi Kovács Lajos, Sári Gál Imre, Wass Albert, valamint a jeles clevelandi közíró, kultúrtörté­­nész és egyetemi tanár, Somogyi Ferenc. Ezeknek a műveknek a kiadását Kótai részben a szerzők szub­vencióiból, részben pedig a kiadott könyvek jövedel­méből fedezte. Ha elsősorban saját maga erejéből je­lentette meg a könyveket, a szerzőknek meg kellett elégedniük munkáik egy-két száz példányával, mely­nek egy részét eladták, más részét pedig elajándékoz­ták. A többit a kiadó tartotta meg, aki aztán azok kiáru­sításából igyekezett a befektetett összeget visszasze­rezni. Az árusítás különben magyar újsághirdetéseken, magyar könyvesboltokon, valamint különböző magyar kulturális és társadalmi rendezvényeken keresztül tör­tént. A clevelandi Árpád Könyvkiadó Vállalat szintén a fent jelzett konzervatív-nemzeti vonalat követte. Az előbbiektől csupán annyiban különbözött, hogy el­sősorban a clevelandi Magyar Találkozók (később Magyar Kongresszusok), valamint az Árpád Akadé­mia üléseinek az anyagát adta ki. Ezeken kívül mind­össze néhány revizionista szellemű politikai művet publikált. Ideológiailag hasonló jellegű volt az 1963-ban ala­kult és még mindig létező Vörösváry Kiadó (Weller Publishing Company), mely azonban kapacitásában mindig messze fölülmúlta az említett clevelandi kiadó­kat. Habár a kanadai Torontóban székel, ennek elle­nére alapítása óta az egész észak-amerikai magyar­ság kiadójának számított. Alapítója a Kanadai Magyar­ság 1993-ban elhalt főszerkesztője, Vörösváry István, ki nyomdájában számos magyar és idegen nyelvű új­ságot nyomott. Ugyanakkor sok magyar nyelvű köny­vet jelentetett meg, méghozzá igen szép kiadásban. A közel ötszáz megjelent könyv szerzői között szerepel Habsburg Ottó, Horthy Miklós, Kovács Imre, Márai Sán­dor, Mécs László, Mindszenty József, Nyisztor Zoltán, Wass Albert és sok más olyan szerző, akinek politikai és ideológiai felfogása nagyjából összeegyeztethető volt Vörösváry István tradicionális és a nemzeti ideo­lógiai elkötelezettségével. Ideológiailag hasonló kategóriába tartozott a St. Louis-ban működő Amerikai Magyar Szemle Kiadó (American Hungarian Review) (1963-92) is, illetve az azzal kapcsolatos Amerikai Magyar Írók Munkaközös­sége, Könnyű László (1914-92) vezetése alatt. Ez a kiadó azonban szinte kizárólag könnyű saját munkái­nak a kiadásával foglalkozott, melyek között voltak kü­lönböző szépirodalmi művek, valamint az amerikai ma­gyarság múltjával foglalkozó kisebb történelmi mun­kák. A fenti megállapítás részben vonatkozik a floridai Astor-ban működő, gróf Wass Albert (sz. 1908) által alapított Amerikai Magyar Szépmíves Céh-re (Amer­­ican Hungaryan Literary Guild-re) (1964­) is, mely a hatvanas évek óta, néhány kivételtől eltekintve, gya­korlatilag Wass Albert saját irodalmi munkáit adta ki. Az eredeti magyar nyelvű munkák a Szépmíves Céh, azok angol nyelvű változata pedig a Literary Guild égi­sze alatt jelentek meg. Wass Albert történelmi és po­litikai jellegű, főleg a trianoni békeszerződést meg­kérdőjelező műveket is megjelentetett, különböző szerzők tollából. Az utóbbiak azonban az ugyancsak általa alapított és vezetett Danubian Press kiadásá­ban kerültek a könyvpiacra — elsősorban angol nyel­ven. Kissé más jellegű volt a Csicsery-Rónay István (sz.1917) által 1954-ben Washington­ban alapított Occidental Press (1954­), mely modernebb magyar írókra, illetve haladóbb nyugati gondolkodók művei­nek magyar nyelven történő megjelentetésére speci­alizálódott. Ismertebb külföldi magyar szerzői között szerepelt Márai Sándor, Gombos Gyula és Juhász Vilmos. Az Occidental Press ugyancsak jelentetett meg magyar vonatkozású angol, francia és német nyelvű műveket. Anyagiak híján azonban évente mindössze egy-két kötetet adott ki. A nyolcvanas évek folyamán már alig-alig jelentkezett, az évtized végén pedig Csicsery-Rónay végleg hazaköltözött, ahol 1992-ben kiadóját — a régi angol neve alatt — újból megalapította. A hetvenes években új színt jelentett a New York-i Püski Kiadó (1975-), valamint a chicagói Framo Kia­­dó (1977-) jelentkezése. Az előbbi Püski Sándor (sz. 1911) emigrálásának volt az eredménye. A volt Ma­gyar Élet Könyvkiadó (1939-50) alapító-tulajdonosa ugyanis öt évvel megérkezése után ismét megindí­totta kiadóját és a hátralévő másfél évtizedes ameri­kai tartózkodása alatt mintegy negyven kötetet jelen­tetett meg. A szerzők között szerepeltek emigráns ma­gyar írók (Borbándi Gyula, Faludy György, Gombos Gyula, Györgyey Klára, Monoszlóy Dezső, Nagy Ká­roly, Ölvedi János, Sztáray Zoltán, Zilahi Lajos), ki­sebbségi sorsban élő magyar írók (Duray Miklós, Püs­pöki Nagy Péter, Sütő András), valamint hazai ma­gyar írók is (Csoóri Sándor, Csurka István, Für Lajos, Konrád György, László Gyula). Püski Sándor 1989- ben repatriált Budapestre, ahol kiadója azóta a leg­termékenyebb magyar könyvkiadók közé küzdötte fel magát. Amerikában kiadott munkák szerzőinek sora­iban találunk ugyan egypár “urbánus” beállítottságú írót, de nagy általánosságban a “népi” írók dominál­nak. A Püski Kiadó tehát 1975-ös New York-i, illetve 1989-es budapesti újraalakulása után is megtartotta a Magyar Élet Könyvkiadóra jellemző alapvető “népi" arculatát. VILÁGSZERTE

Next