Kapu, 1997. június-július (10. évfolyam, 6-7. szám)
VILÁGSZERTE - Dr. Szalontai Éva: A határon túli szlovákok jogai - Ágoston András: Kettős állampolgárságot a vajdasági magyaroknak is
54 .VILÁGSZERTE A határon túli szlovákok jogai A szlovák országgyűlés a múlt hónapban törvényt hozott a határon túli szlovákokról. A törvény meghatározza, ki tekinthető a törvény értelmében határon túli szlováknak és milyen jogok járnak nekik. A törvény szerint határon túli szlováknak az a külföldi tekinthető, aki szlováknak vallja magát, vagy az egyenesági felmenői közül három generációra visszamenőleg valaki szlovák nemzetiségű volt. A határon túli szlovákságról szóló igazolványt a büntetlen előéletű és ragályos betegségben nem szenvedő kérvényezőnek a szlovák külügyminisztérium fogja kiállítani. Az igazolvány tulajdonosai huzamosabb szlovákiai tartózkodás esetén sem kötelesek engedélyt vagy vízumot kérni. Ezeknek a személyeknek lehetőségük lesz felvételt nyerni az ország bármely iskolájába, Szlovákiában tartózkodási engedély felmutatása nélkül munkát vállalni és indokolt esetben megszerezni a szlovák állampolgárságot. A határon túli szlovákoknak a törvény által meghatározott módon joguk lesz ingatlanszerzésre is. A nyugdíjas és rokkantnyugdíjas határon túli szlovákoknak 50%-os utazási kedvezményük lesz, a 70 éven felüliek pedig ingyen utazhatnak. A magyar törvényhozók példát vehetnének ebből a nemzet egységét elősegítő törvénykezésből. Kettős állampolgárságot a vajdasági magyaroknak is A VMDP levele Kovács Lászlóhoz Tisztelt Külügyminiszter úr! A VMDP Intéző Bizottsága 1997. március 21-én, Temerinben megtartott ülésén megállapította, hogy a jugoszláv rendezési folyamat új szakaszba érkezett. A nemzetközi közösség megkezdte a háború után kialakult államokban rekedt délszláv nemzetrészek helyzetének gyakorlati, méltányos rendezését. Ez egyben kezdete lehet a többi kisebbség nyílt és megoldatlan helyzete hasonló rendezésének is. A kettős állampolgárság intézménye, amelyet a nemzetközi közösség képviselőinek ajánlatára a jugoszláv és a horvát kormány, az ellenzék nagy részének támogatásával most a horvátországi szerbek, illet a szerbiai horvátok részére kétoldalú szerződésbe kíván foglalni, megfelelne a vajdasági magyarságnak is. Az amerikai és más nyugati politikai tényezők, a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatukat azzal indokolják, hogy bevezetése megalapozza a minap még háborúzó nemzetek közötti bizalmat, s döntően befolyásolhatja a horvátországi szerbek helyben maradását. A kettős állampolgárság bevezetésével összhangban Szerbia és Horvátország olyan határátkelési rend kidolgozásán fáradozik, amely nagyban hozzájárulhat a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséhez. Véleményünk szerint a kettős állampolgárság bevezetése magyar-szerb és magyar-horvát vonatkozásban is indokolt, s nagy lépés lenne a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja felé. Egyben hozzájárulhatna az országok közötti kapcsolatok elmélyítéséhez is. Tisztelt Külügyminiszter úr! A vajdasági magyarság a jugoszláv államtól a személyi elvű kisebbségi önkormányzatot, a magyar államtól pedig az új körülmények között, figyelembe véve, hogy ennek most már nincs sem elvi, sem politikai akadálya, a kettős állampolgárság intézményének bevezetését várja. Annak a több mint 46 ezer , vajdasági magyar szavazónak a nevében, aki támogatott bennünket s az autonómiára szavazott, valamint a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nevében arra kérem, járuljon hozzá, hogy a vajdasági magyarok a jugoszláv rendezés új szakaszában megkapják a személyi elvű kisebbségi önkormányzatot. A magyar kormány pedig vizsgálja meg egy magyar-jugoszláv kétoldalú szerződés megkötésének lehetőségét, melynek értelmében a vajdasági magyarok és a magyarországi szerbek jogot szereznének a kettős állampolgárságra. Abban a reményben, hogy mindez nem lehetetlen, tisztelettel: Ágoston András, elnök Temerin, 1997. március 28. De merre?