Kapu, 1998. június-július (11. évfolyam, 6-7. szám)
MAGAZIN - Paksi József: Ha nem (vers)
6- ból, aminek a spanyolok megérkezésekor úgy 150.000 lakosa lehetett, néhány, napjainkban megtalált falmaradvány látható Mexikóváros belterületén. A szakirodalom szerint, a közép-amerikai Nap-, Kígyó-és Phallus-műveltségben a Quetzalcoatl nem istent, hanem a mesterfokot jelentette. Mind a Coatl, mind a Kán Kígyót jelentett és így a Mestert gyakran Kígyónak nevezték (akárcsak az ázsiai lovasműveltségben; vö. Sárkánfehér kígyó, Lásd Thuróczy Krónika). A Quetzalcoatl, vagy Quetzalcan egy Alah Uirik, egy Igaz Ember — egy igen nagyképességű ember — volt, aki a próbákat kiállta és így népe vezetésére méltóvá vált — akárcsak az ázsiai lovasműveltségben. Minden jel arra mutat, hogy a kiképzési központ — feltehetőleg az egész amerikai világrészre kiterjedőleg — Ica városa volt. A Nap, jelképe az életet adó tűznek, ami minden anyagot átalakít. A kígyó, a nemi energiát jelképezi, a Phallus pedig az emberi újjáteremtést, az egészséges emberi élet ajándékozási képességét. A Quetzal egy Közép-Amerikából származó szépség; az egyetlen olyan madár, amely inkább elpusztul, de nem hagyja magát bezárni. A szabadság csodálatos megjelenítése! Ezek az emberek hittek az ember és a világegyetem egységében, és ez a hitük meghatározta egész életfilozófiájukat, művészetüket a metafizikáig. A társadalom csúcsán állt az Alah Uirik, alatta következtek a nemesek és a katonák, majd a művészek, az iparosok és a kereskedők, végül pedig a többi lakos. A mai mexikói erőszakot kerülő, barátságos, vidám nép. Ha a maják egymás közt beszélnek, úgy hallatszik, mint tavasszal a fecskemadár és az enyhe szellő. A csángók beszélnek így. Nevemet ha hallották, majának mondták. Mexikó történelme az elmúlt négyszáz évben a szabadságharcok sorozata spanyolok, angolok, franciák és észak-amerikaiak ellen. Ez utóbbiak elvették hazájuk felét. Nem az idegenek voltak sokan, vagy erősek, hanem az őslakók egyenetlenek. A Tollaskígyó — az alvilág és az ég ura — siratja Mexikót. Lehet, hogy a második világháborút nem a németek robbantották ki, de elpusztult általa húszmillió ember — többek között a koncentrációs táborokban. Ezt se ők találták ki, hanem az indoeurópaiak asszír ősei, akik rémuralmának szittya elődeink vetettek véget. Nekünk a kereszténység védőbástyája szerep jutott. Hunyadi János vitézeivel azért veszített csatát Várnánál 1444- ben, mert a római pápa által fizetett génuai gályák — ahelyett, hogy a török útját elállták volna — fejenként egy aranyért az ellenséget szállították seregünk házába. A mongolok követeit IV. Béla királyunk lefejeztette és nyugati unszolásra a mongolok ellen ment. Mikor csatát veszített, Babemberg szomszédja — aki trónját a magyar fegyvereknek köszönhette— elfogta és megzsarolta. Illik tudni, hogy a török volt az, aki — a kommunisták előtt — bennünket elvéreztetett, de arról hallgatni illik, hogy pl. a török tüzéreket francia tisztek irányították, hogy Szulejmán szultán, mielőtt Mohácsra indult, II. Lajos királyunknak két ízben is ajánlott békét és szövetséget. Királyságunknál Európában csak Szent Péter széke régebbi és állandóbb, de a két világháborúban egyedül bennünket tettek tönkre. Most mi ebbe az Európába igyekszünk. Derék magyarjaimat arról kérdezve, hogy mit remélnek, azt válaszolják, hogy majd a NATO, a Nyugat megvéd bennünket — noha ilyesmire, egyetlen példára sem emlékeznek egész történelmünkben. Ennek már persze semmi köze a Tollaskígyó Országához. Esőisten ma már a Boldogasszony Országát is sirathatja. Kankun, 1998. január 4. Négy alacsony hely, fia 12 baktunk Hl» 19 katunk la 5 tun BO 10 ben -If 11 kankin (kutya) Főbb irodalom Marcia Castro Leal: Archäologie in Mexico. Casa Editorice Bonechi. 1995. ISBN 968 6434 03-8 Alberto Rivera A.: Die Geheimnisse von Chichen itza. Universal Image Enterprise Inc. Rome. 1995. Michael D. Coe: Das Geheimnis derMay- Schrift. Ein Code wird entschlüsselt. Rowohlt Verlag, 1995. Museo National de Antropoiogia in Mexico. Mexico City, 1998. William Brito Sansores: Maya writing. University of Missouri, Columbia Mo. USA, 1987. Élet és Tudomány, 1979. 09. 21., 1119- 1202. old. Die Maya. Illustrierte Geschichte. Universal Image Enterprise INC. Cancún, Mexico, 1996. Paksi József Hiányzol újra jöttem erre fényben eső hull és a felhő dombokon ne félj várok rád újra lebben érzem egyedül újra árnyék lombokon fáj még most szélben szédülsz fázol éppé ha csillag álom szép éjjeleken ha felsz ölelj magadhoz álmos éjben lehunyt szemmel éjfél hull és nekem Ha nem szerető életünk rád ragyogásból újból ő álmosan is szép szemed rám néz napra-árnyakat akarom éjből ha hullna holdfény hajnali újra mából újra-álmod hozzám ér két kezed hazug és ébredt most újra a fényből MAGAZIN