Kapu, 1999. november-december (12. évfolyam, 11-12. szám)
TALLÓZÓ - Dabas Rezső dr.: A délvidéki magyarság önkormányzati státusa a világsajtóban - Paksi József: Zár (vers)
Tallózó Magyarság A délvidéki magyarság önkormányzati státusa a világsajtóban Habár kisebb mértékben, de még ma is politikai kihatása van a világsajtónak olyan békekonferenciákra, mint aminő a mostani szerbiai, koszovói, stb. rendezése. A lelki és fizikai szenvedésnek, a nyomornak kitett bácskabánáti magyarjaink megmentéséről van szó. A részletektől eltekintve, csupán a politikai és diplomáciai helyzetre szándékozom felhívni a figyelmet. Isteni és magyar állami segítséggel talán sikerül kiharcolni a szerb járom alatt sínylődő magyarság önkormányzatát, amelytől egy évtizede a belgrádi bolsevista diktátor megfosztotta ottani honfitársainkat. Haladásnak tekinthető, mégis szomorú, hogy mind hazai, mind külföldi viszonylatban az "autonómia" visszaállítása az a maximum, amit jelenleg követelni lehet. E sorok írója azonban eme "megoldást" csak minimumnak és átmenetinek tekinti. Akik sajtóban, interneten, stb. figyelemmel kísérik délvidéki követeléseink kérdését, azok észrevehetik, hogy nemcsak emigrációs magánszemélyek, és szervezetek, hanem (amint azt a Szülőföldünk rádióadásaiból is tudjuk), az Orbán-kormányzat is igyekszik a balkáni újjárendezésbe a délvidéki magyarságot bevonni. Talán soha vissza nem térő alkalmat mulasztanak el a hazai illetékesek, ha nem készítik elő ésszerűen a bácska-bánáti magyarság megmentését. Vigasztaló tudat, hogy végre a világsajtó is szót emelt a "vajdasági" magyarság mellett. A Jeffrey Thomas Kühler, Kanada egyik legrégibb és legnagyobb egyetemének történelem tanára által jegyzett cikk főcíme: The Distasteful truth és alcíme: Best Option for former Jugoslavia is to balkanize it into ethnic states, mindent megmond a The Gazette közismert monumentális napilap július 23-ai számában. Rendezési alapelvként ezeket szögezi le a kanadai történész: "Amíg nincs tartós béke a volt Jugoszláviában, addig bizonytalanság fészke marad a Balkán, etnikai veszekedésből és irredentalizmustól szaggatva". A mi ügyünket tekintve, döntő jelentőségű, hogy prof. Kühner a délvidéki magyar nemzetiségi jogsérelmeinek megszüntetését tartja legfontosabbnak, ezért így kezdi újjárendezési javaslatait: "Három lényeges kérdés fenyegeti aláaknázással az egész balkáni térség biztonságát. A legnyomasztóbb kérdés a jelentős számú vajdasági magyar kisebbség Észak-Szerbiában." A montreali történész elképzelése a budapesti hivatalosok esetleges tiltakozó lépéséről. "Amennyiben Milosevics jugoszláv elnök továbbra is a megkülönböztetés politikáját folytatná a magyarság ellen, akkor a magyar kormány esetleg a HATO-ból való kilépésre kényszerülne, hogy magára vállalja magyar sorsainak az ügyét."(A HATO kizárja azon tagországait, amelyeknek határproblémáik vannak.) A mostani balkán háborúkat követő világpolitikában szinte egyedülálló prof. Kühner történeti visszapillantása. Ő is - mint szakavatott történész - tárgyilagosan azt állítja, amivel mi is gyakran érvelünk Trianon ellen: "Emlékeztetnem kell arra, hogy Jugoszlávia 1918-as létrehozása nem különböző nemzetiségek önkéntes egyesülése, hanem mesterséges politikai létesítmény volt ama elsődleges feladattal, hogy védőbástyája legyen Németország és Ausztria ellen. Jugoszlávia kezdettől fogva nem volt egyéb, mint elégedetlen népeinek etnikai tákolmánya, egy szerb uralta sok nemzetiségű hatalom, amelyre a második világháborút követően Tito rákényszerítette önkényuralmát. Tito egy megalkuvó tömeggyilkos volt." Miután a montreali történész elveti az USA és a HATO multikulturális újrarendezési elvét, ugyancsak találóan így érvel: "Mindez nem más, mint örökös etnikai veszekedést okozó recept, mivel kölcsönösen ellenséges érzelmű népeket kényszerít közös határokon belül élni. Helyette a békét csakis Wilson elnök önrendelkezési elve biztosíthatja." Mivel vészfelhők tornyosulnak a bácskai magyarság egén, a szalmaszálba is kapaszkodnunk kell. Főként a hazai kormánykörök és a világközvélemény formálása és meggyőzése céljából most tekintsünk el egykori kudarcától, és írjuk prof. Kühner javára a nekünk is hasznos végcélt. A vajdasági magyarság jogait biztosítani (garantálni) kell. Dabas Rezső dr. Paksi József Zár Emlékszel élsz már fáj most estetekben éjszak ne félj a nap egeken nyújtóttál fény ont árnyat vele fenn holdfény estekben elég messze estben estefelé talán a táj egekben sötét ha hull te élsz te este lett naponta éjsötét kell esteket szeretem etét ott estekre estet vártam őt majd eljön messze te est elment tőlem hogy rössz szeretett engem az eső esett messze ment Két karodban és voltam este ég elalszol a napon élne te még álmodtam éjjel de még nem elég Kapu 99/11-12