Kapu, 2003. november-december (16. évfolyam, 11-12. szám)
mint ahogy már kapható Melbourne-ben és Sydneyben is az újságárusoknál. Az a válasz a posta részéről, hogy „ha sürgős, küldjék Express borítékban”, cinikus és tisztességtelen. Nem keveset fizetünk a küldésért, és az első szortírozást is elvégezzük. Ennyit és következetesen késni csak szándékosan lehet. Most (újabb) ígéretet kaptunk, azután hogy a sok panaszra történt egy kivizsgálás. Ez is a magyar tájékoztatás problémája. A távolsággal elzártságunkat nagyban enyhíti az internet és most legújabban a Duna Televízió vételi lehetősége. De a könyvekhez hozzájutást - ami ugyancsak egyik ágazata a magyar tájékoztatásnak - nagymértékben korlátozza a postai díjak drágasága. Magyarországon is. Ott különösen kirívó az alacsony fizetések környezetében. Visszaérkezésem előtt feladtam Sydneybe a Budapesten kinyomtatott könyveim egy részét. Egy csomagban 25 könyvet, ennyi fért bele a 20 kg-os csomagba, ami a súlyhatár. Viteldíja 26 200 HUF, azaz 175 AUD. Egy könyvre esik 7 AUD. Kisebb csomagokat is adtam fel a könnyebb kezelhetőség miatt, 10 könyvvel, aminek a viteldíja 15 200 HUF, azaz 100 AUD. Egy könyvre jut 10 AUD. Az Amerikába Magyarországról elküldött könyv egymagában 15 ausztrál dollárba került. No, nem jobb a helyzet Ausztráliában sem, de most a magyar tájékoztatásról van szó, ilyen postai árak mellett valóban beszélhetünk elzártságról, amit csak nagy anyagi áldozattal lehet leküzdeni. Kár, mert nagyon sok jó könyv jelenik meg ma Magyarországon, olyan könyvek, amelyek nem jelenhettek meg korábban, évtizedeken át. Még nagyobb bajok vannak a magyar tájékoztatás terén Magyarországon. Erre utal az alábbi közlemény: A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség Ügyvezető Elnökségének Közleménye Az elmúlt hónapokban egymást követték hazánkban a sajtószabadságot veszélyeztető, nyugtalanító fejlemények. A kormányzó balliberális koalíció kíméletlenül elfojtani törekszik minden, az övétől eltérő véleményt. Ezt bizonyítja, hogy sorra szüntették meg azokat a műsorokat, szellemi műhelyeket a közpénzből fenntartott médiumokban, amelyek otthont adtak a nemzeti és polgári gondolatnak. Az a tény, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök magához kérette a Magyar Televízió és a Duna Televízió vezetőit, és előttük a műsorok szerkesztésére és politikai irányultságára vonatkozó véleményt fejtett ki, közvetlen és immár nyílt beavatkozási törekvéseket jelez a közmédiumok műsorpolitikájába. Ilyen előzmények után nem váratlan, de mégis elfogadhatatlan a Magyar Televízió Rt. vezetőségének mai döntése, amely egy tollvonással felszámolta az ,J Éjjeli menedék +7” című műsort. Úgy látszik, hogy már annyi hely sem jut az ország felének meggyőződésével egyező gondolatoknak a Magyar Televízióban, mint egykor Gorkij hőseinek... Felhívjuk parlamenti frakciónkat, hogy vesse latba befolyását a sajtószabadság védelmében. Budapest, 2003. október 29. A közleményhez Orbán Viktor támogató levelet mellékelt, amiben ez áll: „Felkérem Önöket, hogy nyilatkozatunkhöz csatlakozzanak, fejezzék ki tiltakozásukat, és minden törvényes eszközzel lépjenek fel Önök is a műsor, és annak kiváló főszerkesztője, Siklósi Beatrix mellett. Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!” A magyar tájékoztatás fogalomkörébe beletartozik a könyv, az újság és a folyóirat. Most e hármas tájékoztatórendszernek csak azt a részét érintjük, amely fél évszázadon keresztül nem létezhetett, és csak a rendszerváltoztatás politikai klímaváltozása után tudott létrejönni. Bátran nevezhetjük ellenzéki sajtónak, hiszen ellenzékisége állandó állapot az establishment sajtóval szemben. A sajtó (értve ezen a monopol tájékoztató ipart) olyan hatalmi ágazat, ami változatlan tud maradni a kormányváltásoktól, de Magyarországon látványosan változatlan maradt a rendszerváltoztatástól is. Nevezzük dinasztiamédiának, hiszen az uralkodó osztály hatalomágazata. Gondoljuk meg, ha létezne független sajtó, mármint ha ilyen a rendszerváltoztatáskor létrejöhetett volna, el is láthatná azt a szerepet, amit amúgy neki tulajdonítanak, hogy a köz véleményét, a közösség érdekeit képviselje, igen, pontosan a hatalommal szemben. Mindenféle hatalommal szemben, a pénzhatalommal szemben is. No persze, felnőttek körében bevallhatjuk, ilyen nincs a világon. Hát ezért jött létre a terepen diadalmasan elterpeszkedő dinasztiamédiával szemben néha ágrólszakadt vállalkozók, nagyreményű és kis jövőjű írók, szerkesztők lelkesedésével a toprongyos, szegényes, aggodalmas, fejfájós nemzeti sajtó. Hej, de hasonlatos ez az emigrációs sajtóhoz! Vannak köztük nagyon szívósak, mint a KAPU, amely most ünnepelte 15-ik születésnapját, főszerkesztője, bátor, kemény góbéivadék, nagyszerű folyóiratot koptak ki, függetlent és bátrat, hozzá hasonlóan kitartó kezdő, betanuló fiatalokkal. Utóbbi időben Áprilisi Ifjak néven külön betéttel jelent meg, amelynek nyolc oldalát huszonéves fiatalok írták tele érett gondolatokkal. Csak úgy belelapozva a szeptemberi számba, egyik fiatal, Kövesdi István a K&H-üggyel kapcsolatban veterán íróhoz illő bölcs rátekintéssel írja, hogy: „Magyarország általában véve is túl apró és szegény ehhez a falánk és kiterjedt elithez. Jobban belegondolva itt találjuk meg a hazai politikai váltógazdaság okait: a baloldal klientúrája van olyan erős, hogy megbuktasson bármely jobboldali kormányt, hatalomra jutva azonban oly mohónak bizonyul, hogy az ország nem bírja eltartásuk terhét, és rövidesen jön a gazdasági válság. Ebbe aztán a baloldali kormány bukik bele, de hátrahagyja jól kistafírozott klientúráját, amely négy év múlva újra hatalomra segíti, és az egész kezdődik elölről.” A Magyar Demokrata és a Magyar Fórum ugyancsak két jól megalapozott hetilap, ezekhez csatlakozott a Heti Válasz mérsékeltebb hangnemmel, nívósabb de gyakran unalmas cikkekkel — feltehetően támogatásra szorul. Van néhány újdonság, jeléül annak, hogy a közönség körében növekszik az érdeklődés a nemzeti szellemiségű lapok iránt. A polgári köri mozgalmak lelkes indulási idejében lépett színre a Nemzetőr és a Szövetség, a mozgalmak lapja igényével. A Nemzetőr (ha jobban megnézzük, Magyar Nemzetőr, nem azonos a Münchenben még megjelenő, sokáig Tollas Tibor által szerkesztett Nemzetőrrel) szerkesztője Dr. Dobos Attila, énekes, nóta- és zeneszerző, fogorvos, író, heti tévéműsora van, és most laptulajdonos. Emigrált, meggazdagodott és hazaköltözött, hogy szolgálatára legyen szeretett hazájának. Amikor meglátogattam, akkor készült el új lapvállalkozásának első száma: Családi Vasárnapi Újság. Külsőre és forgalomba hozása módjára bulvárlap. A magyar lapkiadás történetében az első bulvárlap, amely könnyed stt november-december ■ 12003.