Kapu, 2005. április (18. évfolyam, 4. szám)

GONDOLKODÓ - Gazdag László: A Bokros-csomag igazi eredménye: Orbánból Viktor

GONDOLkül el­­ javasolta, hogy törjék le az inflációt, azt tekintsék egyes számú közellen­ségnek, és ha ezt megteszik, akkor a gazdaság magától visszatér az egészsé­ges növekedés pályájára. A táborno­kok elfogadták ezt, és ezután kezdő­dött meg Chile kilábalása a szörnyű gazdasági válságból. A Bokros-csomag nagyjából a Pinochet-junta első hat évének katasztrofális eredményeit is­mételte Magyarországon: a nyomor példátlan fokozódását. Az alapvető problémákat nem oldotta meg Ugyanakkor a Horn-kormány nem nyúlt az alapvető gazdasági problé­mákhoz, hagyta tovább zülleni, tönk­remenni az agrárszektort, lecsúszni ezáltal a vidéket. Nem nyúlt a nagy elosztórendszerek reformjához, és nem kezdte meg a gaz­dasági makroszerkezet átalakítását, va­gyis a gyárkéményes ipar leépítését, és annak romjain a fehérköpenyes gazda­ság fölépítését. Persze még az Antall­­kormány idején végbement egy spon­tán, anarchikus leépülés folyamat a ne­héziparban, de ez nem érte el a kritikus tömeget, vagyis alapvetően nem válto­zott a makroszerkezet: túlságosan ma­gas maradt a mai napig a konzervatív energia-és nyersanyagfaló ágazatok (nehézgépipar, stb.) aránya, túlzottan importfüggő maradt a gazdaság, ami a nyersanyag-és energiaimportra, vala­mint alkatrész importra vonatkozik. A külföldi tőke sem változtatta meg az összképet: alkatrész összeszerelő tevékenység, olcsó bérekre alapozva, vagyis egy gyarmati jellegű munka­­megosztás fönntartása! Székesfehérvár térségéről leírták, hogy a világ leggyorsabban fejlődő 10 régiója közé tartozik (1995, Financial Times). Nos, egy 2002-es dolgozatban olvasom, hogy Székesfehérvár eme si­kertérségében a munkaerő 80 %-a (!) kétkezi fizikai munkás, ezen belül több mint 50 % a segéd- vagy betanított munkás! Ennyit a sikertörténetről. Fölhívom a figyelmet arra, hogy az olcsó bér sohasem versenyelőny, ellen­kezőleg: az adott ország versenyké­pességét rontja, az elmaradottságot konzerválja. Ez abból az egyszerű tényből következik, hogy az olcsó bér a legfontosabb tényező, a hu­mán tényező leértékeltségét jelenti, márpedig e tényező leértékeltsége bűnös pazarlást eredményez, és per­sze taszítja a technikai fejlődést eredményező beruházásokat! Hiszen túl olcsó a munkaerő ahhoz, hogy munkaerőt kiváltó beruházásokat eszközöljünk! A vidék elárulása A Horn-kormány egyik legnagyobb bűne az volt, hogy folytatta elődje bűnös agrár- és vidékpolitikáját! 1996-ban részt vettem egy szekszárdi politikai agrárfórumon. Döbbenten hallgattam, hogy az alapvetően balol­dali gondolkodású agrárszakemberek elkeseredve dühöngenek, és kijelen­tik: ez a kormány elárult bennünket, ezt a kormányt le kell váltani! Íme, jól látható, hogy az agrárszek­tor rendszerváltás utáni visszaesése nagyobb volt, mint a II. világháború alatt. A jól működő, versenyképes, fejlődésképes nagyüzemi rendszer szétverése, szétaprózása, az élelmi­szeripar és -kereskedelem elkótyave­tyélése, az integrációs láncolat több ponton való szétszakítása tragikus eredménnyel járt, miközben verseny­társaink (akik nagyon és féltek a mi mezőgazdaságunk versenyképességé­től) a markukba röhögtek! Az életszínvonal drasztikus zuhanása is az agrártermelőket sújtotta legin­kább, hiszen egyharmaddal zsugoro­dott a belső fogyasztás. Számtalan agrártermelő ment tönkre pár év alatt. Hatás a külkereskedelmi mérlegre A magyar gazdaság immár három év­tizede van kitéve a „húzd meg - ereszd meg” hektikus rángatózásoknak. Látható, hogy a fiskális berántások­­ból következő rövidtávú tartalékok már régen kimerültek, a Bokros-cso­mag már külkereskedelmi aktívumot sem tudott kicsiholni! A magyar gazda­ság egyensúlyi zavarai rögzültek, sú­lyos veszélyt hordozva a társadalomra: folytatódik a tragikus eladósodás! E zavarok oka az elavult gazdaságszerke­zet, és nem a lakossági túlfogyasztás, nem a „túl magas” bérszínvonal, a „megalapozatlan” béremelések! Helyreállítási periódus Végbement ugyanakkor 1997 után egy helyreállítási periódus a magyar gazdaságban, vagyis az 1990-1996 közötti spontán, anar­chikus leépülési, összeomlási folya­matot egy magára találási periódus követte, vagyis a gazdaság (önma­gától, a Bokros-csomagtól függetle­nül!) elkezdett regenerálódni, a lakosság elkeseredett, szívós mun­kájának az eredményeként. Jánossy Ferenc dolgozta ki a helyre­­állítási periódusok elméletét, az 1960- as években, főként a két világháború utáni fellendülés magyarázatára. Ennek lényege, hogy egy háború, vagy egy jó­ KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG 1975-2002 MILLIÁRD $ (forrás: KSH) (avagy hektikus rángatózások a gazdaságban) ... _______________ ___________________________________________ 0 0&m^0.4 ■0,3 -0 .7 —, '­ ■ i,r \j ^_3_______________I \ -2.Vr \-2,7 •3.6 8 -4 mm ÜÜL« mm mm im* mm« mm mm mm mm mm mm mm mm mm« mm« mm mm mm mm mm mm mm mm mm tm Cá «•* f4 Eresad meg Hűid meg Ereszd maeg Húzd meg Ereszd meg Húzd meg Ereszd meg Húzd meg KAPU XVIII. ÉVFOLYAM

Next