Kapu, 2005. április (18. évfolyam, 4. szám)
GONDOLKODÓ - Gazdag László: A Bokros-csomag igazi eredménye: Orbánból Viktor
GONDOLkül el javasolta, hogy törjék le az inflációt, azt tekintsék egyes számú közellenségnek, és ha ezt megteszik, akkor a gazdaság magától visszatér az egészséges növekedés pályájára. A tábornokok elfogadták ezt, és ezután kezdődött meg Chile kilábalása a szörnyű gazdasági válságból. A Bokros-csomag nagyjából a Pinochet-junta első hat évének katasztrofális eredményeit ismételte Magyarországon: a nyomor példátlan fokozódását. Az alapvető problémákat nem oldotta meg Ugyanakkor a Horn-kormány nem nyúlt az alapvető gazdasági problémákhoz, hagyta tovább zülleni, tönkremenni az agrárszektort, lecsúszni ezáltal a vidéket. Nem nyúlt a nagy elosztórendszerek reformjához, és nem kezdte meg a gazdasági makroszerkezet átalakítását, vagyis a gyárkéményes ipar leépítését, és annak romjain a fehérköpenyes gazdaság fölépítését. Persze még az Antallkormány idején végbement egy spontán, anarchikus leépülés folyamat a nehéziparban, de ez nem érte el a kritikus tömeget, vagyis alapvetően nem változott a makroszerkezet: túlságosan magas maradt a mai napig a konzervatív energia-és nyersanyagfaló ágazatok (nehézgépipar, stb.) aránya, túlzottan importfüggő maradt a gazdaság, ami a nyersanyag-és energiaimportra, valamint alkatrész importra vonatkozik. A külföldi tőke sem változtatta meg az összképet: alkatrész összeszerelő tevékenység, olcsó bérekre alapozva, vagyis egy gyarmati jellegű munkamegosztás fönntartása! Székesfehérvár térségéről leírták, hogy a világ leggyorsabban fejlődő 10 régiója közé tartozik (1995, Financial Times). Nos, egy 2002-es dolgozatban olvasom, hogy Székesfehérvár eme sikertérségében a munkaerő 80 %-a (!) kétkezi fizikai munkás, ezen belül több mint 50 % a segéd- vagy betanított munkás! Ennyit a sikertörténetről. Fölhívom a figyelmet arra, hogy az olcsó bér sohasem versenyelőny, ellenkezőleg: az adott ország versenyképességét rontja, az elmaradottságot konzerválja. Ez abból az egyszerű tényből következik, hogy az olcsó bér a legfontosabb tényező, a humán tényező leértékeltségét jelenti, márpedig e tényező leértékeltsége bűnös pazarlást eredményez, és persze taszítja a technikai fejlődést eredményező beruházásokat! Hiszen túl olcsó a munkaerő ahhoz, hogy munkaerőt kiváltó beruházásokat eszközöljünk! A vidék elárulása A Horn-kormány egyik legnagyobb bűne az volt, hogy folytatta elődje bűnös agrár- és vidékpolitikáját! 1996-ban részt vettem egy szekszárdi politikai agrárfórumon. Döbbenten hallgattam, hogy az alapvetően baloldali gondolkodású agrárszakemberek elkeseredve dühöngenek, és kijelentik: ez a kormány elárult bennünket, ezt a kormányt le kell váltani! Íme, jól látható, hogy az agrárszektor rendszerváltás utáni visszaesése nagyobb volt, mint a II. világháború alatt. A jól működő, versenyképes, fejlődésképes nagyüzemi rendszer szétverése, szétaprózása, az élelmiszeripar és -kereskedelem elkótyavetyélése, az integrációs láncolat több ponton való szétszakítása tragikus eredménnyel járt, miközben versenytársaink (akik nagyon és féltek a mi mezőgazdaságunk versenyképességétől) a markukba röhögtek! Az életszínvonal drasztikus zuhanása is az agrártermelőket sújtotta leginkább, hiszen egyharmaddal zsugorodott a belső fogyasztás. Számtalan agrártermelő ment tönkre pár év alatt. Hatás a külkereskedelmi mérlegre A magyar gazdaság immár három évtizede van kitéve a „húzd meg - ereszd meg” hektikus rángatózásoknak. Látható, hogy a fiskális berántásokból következő rövidtávú tartalékok már régen kimerültek, a Bokros-csomag már külkereskedelmi aktívumot sem tudott kicsiholni! A magyar gazdaság egyensúlyi zavarai rögzültek, súlyos veszélyt hordozva a társadalomra: folytatódik a tragikus eladósodás! E zavarok oka az elavult gazdaságszerkezet, és nem a lakossági túlfogyasztás, nem a „túl magas” bérszínvonal, a „megalapozatlan” béremelések! Helyreállítási periódus Végbement ugyanakkor 1997 után egy helyreállítási periódus a magyar gazdaságban, vagyis az 1990-1996 közötti spontán, anarchikus leépülési, összeomlási folyamatot egy magára találási periódus követte, vagyis a gazdaság (önmagától, a Bokros-csomagtól függetlenül!) elkezdett regenerálódni, a lakosság elkeseredett, szívós munkájának az eredményeként. Jánossy Ferenc dolgozta ki a helyreállítási periódusok elméletét, az 1960- as években, főként a két világháború utáni fellendülés magyarázatára. Ennek lényege, hogy egy háború, vagy egy jó KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG 1975-2002 MILLIÁRD $ (forrás: KSH) (avagy hektikus rángatózások a gazdaságban) ... _______________ ___________________________________________ 0 0&m^0.4 ■0,3 -0 .7 —, ' ■ i,r \j ^_3_______________I \ -2.Vr \-2,7 •3.6 8 -4 mm ÜÜL« mm mm im* mm« mm mm mm mm mm mm mm mm mm« mm« mm mm mm mm mm mm mm mm mm tm Cá «•* f4 Eresad meg Hűid meg Ereszd maeg Húzd meg Ereszd meg Húzd meg Ereszd meg Húzd meg KAPU XVIII. ÉVFOLYAM