Kapu, 2005. augusztus (18. évfolyam, 8. szám)
GONDOLKODÓ - Csapó Endre: Orkán követte Orbán beszédét!
2003. 08. GONDOLKODJ) ■ Csapó Endre (Ausztrália) Orbán követte Orbán beszédét! Július 22-én tartották meg a XVI. Bálványosi Szabadegyetemet. A Szent Anna tótól néhány kilométerre található Bálványosfürdő immár történelmi hely, a visszatérően megrendezett nemzeti zarándoklat színhelye. Korábban, a hetvenes-nyolcvanas években megrendezett bálványosi búcsúk a romániai magyarság Bukaresttel szembeni védekezése, ellenállása eseményei voltak. 1990 júliusában a Fidesz kisebbségi titkársága - néhány határon túli ifjúsági szervezettel - nemzetközi szabadegyetemet szervezett, amelynek azt a címet adta: Átmenet a diktatúrából a demokráciába. Ettől kezdve minden évben megrendezték a szabadegyetemet, egyre növekvő érdeklődést keltve. 1997-ben kicsinynek bizonyult a hely, át kellett költözzenek az alcsíki medencébe, Tusnádfürdőre, de a rendezvény nevét megtartották, illetve a két helység nevének összevonásával a Tusványos név is forgalomban van. Az idei szabadegyetemet július 17. és 24. között tartották meg Összetartozunk?! címen. A szabadegyetem-rendezvényeken magyar részről neves politikusok is rendszeresen megjelennek, főleg olyanok, akik a nemzet sorsát szívükön viselik. De gyakorta láttak ott román politikusokat is, abból a ritka fajtából, akik elképzelik az együttélést a magyarokkal békés egyetértésben. A téma már néhány év óta az erdélyi autonómia esélye. Orbán Viktor tavaly így fogalmazott: „Történelmi hibát vét, aki nem az autonómiát állítja az erdélyi magyar politika középpontjába”. Jelentős fejlemény, hogy ezúttal megjelent a rendezvényen Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, kijelentve: „Szeretném megtalálni a módját, hogy együtt legyünk, ezt az óhajt tusnádfürdői jelenlétem is bizonyítja”. Tőkés László, aki sok éven át követelte az RMDSZ vezetőségétől, hogy álljanak ki az autonómia-törekvéssel a szervezet megalakulásakor elfogadott határozat alapján, kételyét fejezte ki Markó kijelenése őszinteségét illetően. Tőkés püspök az autonómia-kérdés RMDSZ általi elsikkasztása miatt szervezte meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT). Úgy látja, az RMDSZ jelenlegi állapotában elképzelhetetlen az összefogás az utódkommunista Szociáldemokrata Párttal folytatott négyéves együttműködés után és a múlttal való szembenézés elmaradása miatt. A püspök hangsúlyozta, hogy számára időnként úgy tűnik, mintha az RMDSZ politikusai magyarul beszélő román politikusok lennének. A zárónapon jelent meg Orbán Viktor, akit Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke a nemzet miniszterelnökeként konferált be. A baloldali politikusokra utaló kijelentéseit orkánszerű tiltakozás és támadás követte. Egyetérthetünk a beszéd lényeges pontjaival: „... egyetlen jól működő gazdasági övezetté és hálózattá kell szervezni magunkat, amihez az egész Kárpát-medencében s különösen Magyarországon olyan szemléletváltásra van szükség, amely a nemzetegyesítést jelöli meg első számú célként... Magyarország jövője nem a tízmilliós Magyarországban, hanem a tizenötmilliós magyar nemzetben van... Mivégre is létezik az Európai Unió - az európai összefogás és erőegyesítés több munkalehetőséget, magasabb életszínvonalat és nagyobb biztonságot tud nyújtani az itt élőknek, mint ha mindezeket nemzetállami keretek között próbálnánk kielégíteni. Ha erre nem képes, akkor további kudarcokkal is szembe kell néznie... Magyar nemzeti érdek, hogy a szervezet megnyugtató válaszokat adjon a kérdésekre. A nemzetegyesítés kimenetele szorosan összefügg e kontinentális szövetség jövőjével... Itt, a Kárpát-medencében, összefogva a szomszédos országokkal, de elsősorban is az ott élő magyarokkal... A jövőben sokkal erőteljesebben kell képviselnünk azt a véleményt, hogy az Európai Unión belül alkalmazott kettős mérce elfogadhatatlan... A jövőben határozottabban kell fellépnie a magyar külpolitikának, ha nem akarjuk elhallgatni a határon túli magyarok politikai és személyes konfliktusait... ezért a státustörvényhez hasonló bátor, az Európai Unió számára is elfogadható kisebbségvédelmi lépésekre lesz szükség... ” Tekintsük az idézett mondatokat, mondatrészeket Orbán Viktor beszéde fontosabb tartalmi részeiként, hiszen a magyar nemzet egyesítéséről szólt, ami több mint nyolc évtized után Trianon ma is ártalmas hatásainak korlátozását célozza meg a megnyílt lehetőségek kihasználásával. Más szóval, a történelem adta lehetőségeket ki kell használni annak érdekében, hogy a Kárpát-medence természetes életrendje helyreálljon, aminek európai jelentőségéről nekünk kell meggyőzően hírt adni. Utalása a kettős mércére úgy is értelmezhető, hogy ha az egykori gyarmatosító országok állampolgárság megszerzésére jogosító jogviszonyt biztosítanak az egykori gyarmatok lakosságának, miféle alapon tagadható meg az egy tömbben élő magyar nemzet elhatárolt részeinek az állampolgárság megadása. Bőséges lehetősége lett volna a magyarországi médiának ilyen és hasonló elemzésekre, például a felvetett gondolatok értelmes megvitatásával. Nem, mindez nem volt érdekes a politika és a publicisztika számára. Csupán egy dologról szóltak: Orbán durván megtámadta a baloldalt, a baloldal becsületébe gázolt. Orbán Viktor meg merte mondani, hogy decemberben a magyar kormány mondott nemet a határon túli magyarokra, nem a magyarországi magyarok, és hogy a kormányt nem szabad összekevernünk az országgal, és a legkevésbé sem szabad összetévesztenünk a nemzettel... A XX. századi baloldal, amikor tehette, rárontott saját nemzetére, így tettek Kun Béláék, így Rákosiék és azok is, akik 1956-ban az oroszok oldalára álltak, december ötödike is tulajdonképpen rárontás volt saját nemzetünkre. Ez a néhány kitétel volt tehát, aminek cincálása és vesézése már két hete megtölti a baloldali újságok oldalait, erről nyilatkozik minden kormány- és pártpolitikus, ez foglalkoztatja a látványos médiát is. „Vihart kavart Orbán tusnádfürdői beszéde” - hirdeti a Népszabadság a beszéd napját követő hajnalban megjelent számában. Máris közölte az MSZP parlamenti frakcióvezetőjének, Lendvai Ildikónak közleményét, amiben az alábbiak olvashatók: „Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének megdöbbentő hangvétele túlmutat a napi aktualitásokon, túl ellenzék és kormányoldal szokásos vitáján: a balol-