Kapu, 2006. március (19. évfolyam, 3. szám)
GONDOLKODÓ - Gergely Attila: Még egyszer a turulról és másokról
iítmulkülj áramlatok fújnak amonnan. Megsértett egy nagyon derék népet, amelynek úgy látszik, mostantól kezdve nehezebb lesz az élete a nyakló nélkül bevándoroltatott, beilleszthethetetlen elemekkel. Ajánlom a Magyar Nemzet felelős vezetőinek, hogy külföldi híreket, akár neves hírirodáktól érkezetteket is, ellenőrzötten közöljenek, a forrásra hivatkozva, és ne otthoni valakivel írassák meg úgy, mintha innét tudósítana. A félretájékoztatás divatjának idején erre nagy szükség van. A konzervatív Die Welt (welt.de) napilap „Az évszázad végére Európa muzulmán lesz” címmel Bernard Lewis iszlámkutatóval készült terjedelmes interjút jelentetett meg. A riporter kérdésére, miszerint az Európai Unió az Egyesült Államok globális ellensúlyát fogja képezni, Lewis nemmel válaszol. Az USA mellett Kína, India és egy esetlegesen gyógyult Oroszország lesznek a globális szereplők. Meg is indokolta: „Európa az arab világ, a Maghreb nyugati része lesz, ezt támasztják alá migrációs és a demográfiai adatok. Az európaiak későn házasodnak és nincs vagy kevés gyermekük van. Igen erős a törökök németországi, az arabok franciaországi, a pakisztániak angliai bevándorlása. Ők korán nősülnek, és sok a gyerekük. A jelenlegi folyamatok szerint legkésőbb a XXI. század végére Európában a lakosság többsége muzulmán lesz.” Befejezésül még egy idézet, Michel Wievierka szociológus, a párizsi Ecole des Hautes Etudes professzorától. „Ez év júliusában, a londoni terrortámadásokat követően számos francia gondolkodó és politikus jutott arra a következtetésre, hogy a véres merényletek egyértelműen az úgynevezett brit integrációs modell bukását jelzik. Nagy- Britannia sokáig Európa kulturálisan legszínesebb és legnyitottabb országának tűnt, sajátos politikája révén azonban a különféle bevándorló, főként iszlám közösségek olyannyira meggyöke ■ Gergely Attila Még egyszer a turulról és másokról A Kapu 2005. évi 11-12. számában már védelmére keltem a magyar mondavilág legendás totemállatának, a turulmadárnak. Ez része nemzeti hagyományainknak, kultúránknak. Mondhatni közkincs, amelyet egyetlen társadalmi csoportnak sincs joga kisajátítani. Sanda és hamis az a beállítás, hogy a nyilasok jelképe volt. Az igazság az, hogy a Trianon után megalakult Turul Szövetség irredenta volt. Ebben vallás és felekezeti különbségek nélkül egységes volt a magyar társadalom. A turul-legendát összemosni az akkori Turul Szövetséggel ugyanolyan megtévesztő, mintha napjaink rongyos öltözetű koldusaira azt fogná rá, hogy ők az egykori - a Kárpátalja visszafoglalása során bevetett — félkatonai alakulat a Rongyos Gárda utódai lennének. A turulról, mint a nemzeti szimbólumok egyikéről, álljon itt egy meghatározó erejű példa. A XVIII. században Morvaországból Pestre települt egy Weiss Baruch nevű zsidó pipakészítő. Fia Weiss Adolf 1807-ben már Pesten született. Ennek hat gyermeke közül Weiss Manfréd (1857-1922) és Bertold 15 évre 50 hold rossz minőségű földet béreltek ki Csepelen, és 1892-ben kérelmezték egy lőszergyár felépítését. (Tehát ráéreztek a közelgő világháborúval járó termelési fellendülésre.) 1893. április 28-án 40 férfi és 100 nő munkással megkezdődött a termelés a Monarchia leendő legnagyobb fegyver- és lőszergyárában. A termelés rohamosan fejlődött, a gyáróriás alkalmazottainak létszáma 1918-ban már 28 000 fő volt. 1896-ban Weiss Bertold kilépett a vállalatból, mert parlamenti képviselő lett. Az összeférhetetlenséget akkoriban komolyan vették. Ettől kezdve Weiss Manfréd haláláig egyedül vezette az ország legnagyobb ipari üzemét és egyben a legnagyobb adófizető lett. I. Ferenc József Weiss Manfrédot és utódait csepeli előnével nemesi rangra emelte. Majd 1915-ben a főrendi ház tagja lett és történelmünk utolsó bárói címének osztásakor, 1918. szeptember 16-án főnemesi rangot kapott. Mint mindegyik főnemes, báró Weiss Manfréd is nemesi címert készíttetett magának, családjának, gyárának és termékeinek. A címer főalakvettek, hogy a fővárost ma már gyakran csak, mint „Londonisztán” emlegetik. Ellentétben a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekkel, az elkövetők nem is távoli szegény országokból, hanem éppen a brit társadalomból érkeztek. Franciaországban három hónappal a merényletek után robbantak ki a három héten át tartó elővárosi zavargások, amelyekből szintén nem nehéz arra következtetni, hogy a szociális és bevándorlási rendszer Európa másik nagyhatalmában is csődöt mondott.” Ezen is túlmenően nagy valószínűséggel a világ átalakításának erőszakos kísérletei mondtak csődöt. Ha az amerikai katonák otthon maradtak volna, ha az orosz katonák otthon maradtak volna, az arab terroristák is otthon maradtak volna. Apropó, a színes világ menekültjei miért nem Amerikába mennek, miért nem Oroszorszába mennek, miért Európát özönlik el? Foglalkozik ezzel a kérdéssel valaki? Esetleg a szép Európa Parlament palotájában? Ma a kiterjesztett szárnyú turulmadár és körülötte gépek. A címer felső pajzsában monogramja WM. látható. Ha valaki a turul miatt azt találja mondani, hogy Weiss Alfréd is nyilas volt, mert a náci légierő részére Messerschmidteket is gyártott, akkor nyugodt lelkiismerettel azt kell neki ajánlani, hogy saját érdekében azonnal önként jelentkezzen felvételre a legközelebbi elmegyógyintézetbe. A véleményformálás és a szólás szabadsága nem jelenti a hazudozás és a rágalmazás szabadságát. Mindezt a turul elleni politikai támadás kivédésére mondom. Nem tisztem ugyanakkor az ügyben folyamatban lévő engedélyeztetési-lebontási eljárásba beavatkozni. Nem a tárgyhoz tartozik, csupán a fiataloknak jegyzem meg, hogy a csepeli mamutüzem fokozatosan több lábra állt. A lábasoktól a repülőgépekig mindent gyártott. A gyártmányfejlesztés épületénél 1949-ben magam is láttam a későbbi Trabant formájú személygépkocsit, amelyeket Pentele fantázianévvel láttak el. Gyártását Rákosiék nem engedélyezték, mondván, személyautóra a magyar dolgozónak nincs szüksége. A gyár szociális érzékenysége fejlett volt: bölcsőde, óvoda, tanműhely, könyvtár, sportklub, üdülő, üzemorvos, kórház, kultúrház stb. létesült a nagytőkés pénzén. Ma ezt a multik megteszik? A sáros, fejletlen sváb Csepel faluból a gyárnak köszönhetően város lett. A háborús károk helyreállítása után KAPU XIX. ÉVFOLYAM