Kapu, 2007. február (20. évfolyam, 2. szám)

VILÁGSZERTE - Sass László: Életünket adjuk, Koszovót nem adjuk!

­ VILÁGSZERTE nőnek ilyenek - márpedig ezt politi­­kUS tarsainknak kell megtenni). A csattanó azonban csak most jön, bizonyítva az MKP ocsmányságát: a szlovák parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottsága üdvözölte a ko­szovói önállósodási folyamatot és a szerbek autonómiáját! Az autonómiát elfogadta a kormányzó Smer, vala­mint a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt is. Berényi József, volt külügyi ál­lamtitkár azonban az Új Szónak azt nyilatkozta, hogy ha még precedenst is teremt Koszovó, a szlovákiai ma­gyarokkal nem indokolt riogatni (Új Szó, 2007. február 7.). Ilyenkor a természet első számú törvénye jut eszembe: a gyengék menthetetlenül elpusztulnak... Lóránt (USA): NEM VÁRHATÓ Nem várható, hogy tett teremjen/ tenni is kell/ rúgni a renden/ gyomlálni kell/ hogy növény nőjön/ ekével vágni fagyott földön/ robbantani/ csiholni szikrát/ szemek hályogát tépni: ím­­át/ zászlókat vinni/ menni szemben/ ha ütnek ily vasfegyelemmel/ dönteni szobrot/ égetni pelyvát/ ha lőnek is, a halál megvált. ■ Sass László (Szabadka) Életünket adjuk, Koszovót nem adjuk! „Az emberek soha nem olyan veszedelmesek, mint mikor bosszút állnak a bűnökért, amelyeket ők maguk követtek el... ” (Márai Sándor) V­égiggondolva az elmúlt négy hónap eseményeit nyugodtan kijelenthetem, hogy irigylésre méltó helyen és időben élünk. Mive­­lünk - magyarokkal - mindig történik valami, ami miatt nem esünk apátiá­ba, nem lesz dögunalmas a hétközna­punk. A múltban is voltak idegborzo­ló események, de nem ilyen gyakori­sággal, mint napjainkban. Mielőtt a délvidéki magyarok gondjáról-bajáról szólnék, előbb az anyaországban re­kedt magyarok aktuális eseményeit is­mertetem. Az új jobboldal megalakulásának híre meghozta az első „eredményt”. Pénteken a Fidesz parlamenti képvi­selői, Orbán és Szájer úr vezényleté­vel lebontották a Parlament előtt, még az ősszel felállított korlátot. Való­színűleg a Fidesz vezetősége úgy mér­te fel a helyzetet, hogy ez az új párt - Gorka Sebestyén, Lovas István, Smith Mária - annyi szavazatot fog elvinni a következő választásokon, hogy ők ez­után csak akkor rúghatnak labdába, ha eladják magukat az MSZP-nek. Megijedtek ettől az új, határozott fel­lépést sürgető párttól, ezért dönthet­tek az akció mellett, meg belátták, hogy Gyurcsány jóindulatára, megér­tésére hiába várnak. Amit elterveztek, azt pénteken végre is hajtották: le­bontották a „vasfüggönyt”. Mentelmi jogukról is lemondtak, vállalva a kilá­tásba helyezett 110 ezer forintos bün­tetést. Szerintem akkor cselekedné­nek helyesen, ha a pénzbírságot nem fizetnék ki, hanem bevonulnának a börtönbe - eljátszva a mártíromság szerepét. Ez lenne az igazi jó húzás, és az, ha minden fideszes képviselő visszaadná a mandátumát. Elhagyva a Parlamentet megbénítanák annak munkáját, amivel kikényszerítenék az új választásokat. Akkor Sólyom úr sem hivatkozhatna a törvényre, arra, hogy a választáson félrevezetett, ha­zugsággal megetetett emberek dönté­sét csak négy év múlva lehet felülbí­rálni, addig el kell viselni a legna­gyobb csalás eredményét is. Péntek óta „új műsort” kreáltak a balga népnek. Mindenki nyilatkozik, mindenki (a Gyurcsányt védők közül) elítéli Orbánék törvénytelen cseleke­detét. Az egész ország ezzel van most elfoglalva, ez folyik minden csator­nán. Egy árva szót nem hallok a ke­nyér áráról, a hónap közepén életbe lépő vizitdíjról, az iskolák, kórházak bezárásáról stb. Most kísértetiesen olyan a helyzet Magyarországon, mint amilyen itt volt, Milosevics fénykorában. Akkor itt is minden az ő hatalmának a meg­szilárdítását, megerősítését segítette. Még az égiek is vele voltak, mert a leg­nagyobb harcok alatt gyenge, hó nél­küli telek voltak, olyanok, amilyene­ket a katonák kívántak. Most az enyhe tél miatt szinte senki sem veszi észre a gázáremelést, mert a fogyasztás a jó időjárás miatt lecsökkent. Szeren­csénkre, amikor Milosevics a legerő­sebbnek érezte magát, akkor olyan hi­bát követett el, ami később a bukásá­hoz vezetett. A napokban volt pont tíz éve, amikor kiadta a Lex speciált, azt a rendeletet, amivel elismerte a válasz­tási vereségét. Ezzel a választással még két évet várhatott volna, de a környezete (és természetesen maga is) úgy érezte, hogy az előrehozott új választás újabb négy évre megerősíti hatalmát. Mire lejár a mandátuma, ad­digra lesz új alkotmány, amelyben be­leszövik a neki tetsző új játékszabá­lyokat. Csalások, megfélemlítések és az egyoldalú propaganda ellenére, az ellenzék nyerte meg a választást, amit a külföldi megfigyelők is elismertek. Milosevics ennek ellenére még több 2007. 02.

Next