Kapu, 2007. március (20. évfolyam, 3. szám)

GONDOLKODÓ - Gergely Attila: Vázlat 1848-49 utóéletéről

(iON DDL KOHÓ felmérését és az ellenállás megszerve­zésének irányítását. A külföldi kormá­nyokkal való diplomáciai érintkezést Br. Vay László végezte. Orbán Balázs itt ismerte meg azt a szereplőt, akit máig az ismeretlenség homálya fed. Amikor a kormány először Debre­cenben működött, Kossuth 10.000 Ft jutalmat tűzött ki annak, aki levelét az ostromlott komáromi várba viszi, és a választ visszahozza. Ebben a levélben a gyenge kezű parancsnokot leváltot­ta, és azt Guyonra ruházta át. Továbbá kitartó védelmet rendelt el. A feladat­ra egy Horváth nevű zsidó kereskedő jelentkezett. Kossuth megkérdezte tő­le, mi a biztosíték arra, hogy a levél a címzetthez jut? Horváth azt felelte, hogy családja és gyermekei itt marad­nak. Amikor a válasszal megérkezett, Kossuth a pénzesutalványt át akarta nyújtani, de Horváth azt visszautasí­totta, kijelentve, nem pénzért, hanem hazafiságból tesz szolgálatot. Guyon pedig megvédte a várat. Orbán Balázs Törökországban is­merte meg Horváthot, aki négyszer hozott és vitt leveleket Kossuth titkos futáraként a hazai szervezkedések ve­zetőinek. Még Londonban is találko­zott vele egyszer Kossuth környezeté­ben. Ezek a futárutak pedig életveszé­lyesek voltak. Br. Stürmer sztambuli osztrák követ mindent megpróbált, hogy Kossuthot elfogja, vagy meggyilkoltassa. Pribék­jei mérgezett élelmiszert vittek Kos­suth szálláskörzetébe, de abból előbb török katonák vásároltak, és meghal­tak. A gyors haláluk miatt indított vizs­gálat az osztrák követségre mutatott. Kossuth veszélyeztetett helyzete mi­att - Foote szenátor javaslatára - az USA elnöke Kossuthért küldte a Mis­sissippi hadihajót, hogy a kormányzót Londonba szállítsa. Egy Londonban lejátszódott ese­mény jellemzően kifejezte a nemzet­közi közvélemény megítélését a ma­gyar viszonyokról. 1851-ben Haynau nyugalmazott táborszernagy turista­utat tett Londonban. Egy sörgyár munkásai jellegzetes arcszőrzetéről felismerve megkergették, majd jól el­verték. Az osztrák kormány diplomáci­ai tiltakozására a brit miniszterelnök azt mondta, hogy elég lett volna a tá­bornokot pokrócra fektetni és több­ször feldobálni. A porig megalázott, elnyomott or­szágban nem hunyt ki a szabadságharc lángja. A nemzet nem adta meg magát, nem süllyedt letargiába, csakhogy túl­éljük, vigaszba. Az ellenállás, ha nem is látványosan, de fokozatosan kiter­jedt a fegyveres akciók előkészítésére, kódolva megjelent a sajtóban, az iro­dalomban, a gazdaságban és a művé­szeti élet számos területén. Az ellenállás legmagasabb szervező­je, irányítója Kossuth Lajos volt. Szin­te naprakészen ismerte nemcsak a ma­gyar helyzetet, de a csehországi, galíci­ai, és főleg az olasz ellenállás állapo­tát. Az irányításba bekapcsolódott 1857-től, szellemi állapotának helyre­állása után, Széchenyi István is, aki vé­leményét, javaslatait álnéven főleg an­gol újságokban adta közre. Az egyik első legjelentősebb ellenál­lási szervezkedés Mack ezredes, Klap­ka komáromi beosztottjához fűződik, aki 1850 októberében megszökött a marosvásárhelyi börtönből. Kalandos úton megérkezett Törökországba, 1851 júniusában jelentkezett Kossuth- nál, és tőle felhatalmazást kapott az el­lenállás megszervezésére. Mack éz- után Bukarestben Figyelmessy Fülöp volt honvédtiszttel kidolgozta a felke­lés terveit. Megyénként, járásonként és nagyobb településenként szervez­ték az egymástól különálló csoporto­kat, amelyekben mindenki csak a saját szervezetét ismerhette meg, nehogy lebukás esetén nagyobb kárt okozzon. Az erdélyi szervező Rózsait Mátyás volt újságíró lett (később ezredesként har­colt az USA-ban az északiak oldalán). Az erdélyi szervezetek közvetlen irá­nyítását Török János marosvásárhelyi református tanár végezte. Székelyföl­dön az ellenállási csoportokat me­gyénként vezették: Csíkban Veress Ig­nác Ferences-rendi szerzetes, Három­székben Horváth Károly földbirtokos, Udvarhelyen Gálfi Mihály ügyvéd, Ma­rosban Bíró Mihály földbirtokos, Ko­lozsváron Lugosi József újságíró. A szervezetek tevékenységében sok nő is részt vállalt. A székelyföldi mozgal­mat Bíró Mihály titkos ügynök buktat­ta le. Ő már 1849-ben szabadult a bör­tönből. Mivel ő sem ismert mindenkit, csupán 60 személyt állítottak katonai bíróság elé. Az ellenállási mozgalom egyik ki­emelkedő szervezője Teleki Blanka volt. 1848 tavaszáig a pesti leányneve­lő intézet tanára volt. Kászoni Dániel (a honvéd titkosszolgálat egykori tiszt­je) szerint Gr. Teleki Blanka a honvéd hírszerzés állományában kimagasló eredményességgel működött. Levele­zési kapcsolatban állt Mazzini olasz forradalmárral is. Egy ideig ő fejteget­te és menekítette a megszökött Mackót. Rejtjeles levelezést folytatott az emigrációval és az olasz forradalmá­rokkal. 1851. május 13-án tartóztatták le, semmit nem vallott be, rejtjelezett levelezését nem tudták megfejteni. Titkát haláláig megtartotta. Illegális szervezetet hozott létre a műszaki főiskola tanára, Jubál Károly, Kossuth gyermekeinek egykori neve­lője. Kossuth és az ellenállási szervezetek közötti összeköttetésben fontos szere­pet töltöttek be Kossuth nővérei: Meszlényi Rudolfné (Kossuth Zsu­zsanna), a pesti honvédkórház volt fő­ápolónője és Zsulavszky Zsigmondné (Kossuth Emília). Az ellenállási mozgalom pesti orszá­gos szervezője Figyelmessy Fülöp volt, mellette tevékenykedett Bátori Bódog volt ezredes, Csongrádi Miklós és Skrezulsky Kázmér lengyel hazafi. A vi­déki szervezeteket Kosztka Tibor fe­rences, Damaszkin István földbirto­kos, Vörös Antal szerzetes, Dobozy Károly ceglédi plébános és Szabó Kár­oly ceglédi református lelkész irányí­totta. Hatvani Imre szervezőt csak 1856-ban tudták elfogni. A bécsi ellen­állókkal Andrásffy Károly volt százados tartotta a kapcsolatot. Bécsben az osztrák Johann May volt honvédtiszt, Krivátsy József volt ezredes és Bezárd Cézár műegyetemi tanár voltak a kap­csolatok. Ezekben a csoportokban is akadt besúgó, a köztiszteletben álló Sekulits István volt ezredes, egykori dandárpa­rancsnok, aki 80 Ft havi díjazásért folytatta a hazaárulást. A szervezetek vezetői, szervezői nem vették észre időben, hogy soraik­ba bekerültek olyanok is, akik nagyon gyorsan, vagy bírósági ítélet nélkül szabadultak. Ezek többsége titkos ügy­nök volt, hiszen ennek fejében szaba­dulhattak. Ezek az ügynökök tették le­hetővé egyes szervezetek felszámolá­sát, tagjaik kivégzését vagy súlyos bör­tönbüntetését. Szerencsére mivel a sejtek egymást nem ismerték, legtöbb­jüket nem tudták azonosítani. így ke­rülte el a lebukást Madách Imre föld- birtokos is. Nevét Az ember tragédiá­ja tette közismertté. Ismeretes kártevő ügynökök voltak: Warga István egykori forradalmár, mi­nisztériumi tisztviselő, Bíró Mihály és Asbóth Lajos volt ezredes, aki élete vé­géig köztiszteletben állt, mert csak a 20. században vált ismertté szerepe. A nagyszámú lebukások miatt elma­www.kapu.ee

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék