Kapu, 2014. április (26. évfolyam, 4. szám)
GONDOLKODÓ - Gazdag László: Orbán korszak?
Gazdag László ORBÁN KORSZAK? 1. Akinek olyan ellenzéke van, mint Orbánnak, annak már szövetségesekre sincs szüksége. 2. Orbán legjobb szövetségese a saját ellenzéke. Balliba lezüllés: a Bokros csomaggal kezdődött Mottó: Ez nem baloldal, ez álbaloldal. Álballiba oldal... Volt a Horthy-korszak, volt a Kádár-korszak, most jön az Orbán korszak? Nem tudom, csak azt tudom, hogy megvan az esélye. Lumpen álballiba oldalon nem vesznek észre egy-két mozzanatot! Miből gondolták, hogy Gyurcsánnyal, Bajnaival, Mesterházyval Orbánt le lehet váltani? Volt valami bájos naivitás, ahogy a választási finisben Mesterházy 2/3-ot jósolt. Maguknak... „Ezek tényleg ennyire hülyék?” - kérdezte tőlem idős „balos” barátom. Aki közölte: Mesterházyra még csak elment volna szavazni, bár nem sokra tartja, de Bajnaira, Gyurcsányra soha, ezért most távolmaradásával tüntet. Megint csak bájos naivitás, ahogy a lumpen álballibák összeadták a potenciális szavazatokat a nagy álballiba összeborulás után: DK + Együtt PM + MSZP. És nem vették észre, hogy kivonni kellett volna! Sokszázezer potenciális szavazót veszítettek a szocialisták Gyurcsány és Bajnai „buliba vételével”. Hangosan gurultam a nevetéstől, amikor Bajnai - azokkal a buta szemeivel - belenézett a kamerába: „Fájni fog”. Gyurcsány is bejelentette: „Ha hatalomra kerülünk, nehéz időszak jön”. Na, ebből nem kért megint a plebs. A kendermagos Juhász Péter a választások után kesereg: Mesterházy helyett Bajnait kellett volna indítani. Még hogy a marihuána rontja az észbeli teljesítményt! Ugyan kérem! Orvost, aki észtúltengés ellen tud valami ellenszert, ugyanis a jóból is megárt a sokk. Itt, álballiba oldalon nagyon megártott... Vegyük tudomásul, hogy a hazai baloldal és liberális oldal teljes erkölcsi, szakmai lezüllése, lezüllesztése, lumpenizálódása, prostitualizálódása a Bokros- Surányi csomaggal kezdődött 1995-97 között. A hírhedt Tovares-vitában Orbán Viktor baloldali támadást vélt fölfedezni Brüsszelben. Bokros Lajos, nyilván a magyar érdekek elszánt védelmezőjeként, közölte Orbánnal, hogy téved, hiszen ő, mint konzervatív-jobboldali, bírálja Orbán diktatórikus hajlamait. (Erről még később pár szót.). Hogy is van ez Bokros úr: hát akkor maga mit is keresett a „baloldali” Horn-kormány legfőbb posztján, 1995-96-ban? Érdekes, hogy lumpen álballibáéknál senki nem tette föl ugyanezt a kérdést. Vajon miért? Valójában a Bokros-Surányi csomagnak elkeresztelt hajmeresztő közgazdasági dilettantizmus a szélsőjobboldali Pinochet rezsim vegytiszta gazdaságpolitikája volt Magyarországon húsz évvel később. Egy, állítólag baloldali kormány által megvalósítva. Közgazdasági szempontból a gazdaságpolitikák orvosi lova: minden belezsúfolva, amit a gazdaságpolitikában tilos elkövetni. 1995. március 12-én meghirdetve, március 13-án kilenc százalékos forintleértékelés, majd folyamatos csúszó leértékelés. Milton Friedman első számú közgazdasági axiómája a nemzeti valuta stabilitása: nem leértékelődő, nem inflálódó pénz. Ez a kiinduló pont a nyugati közgazdaságtanban, senki nem kérdőjelezi meg! Senki. Sem jobboldali, sem konzervatív, sem szociáldemokrata gazdaságpolitikus. Ez a tánciskola kályhája, innen kell elindulni! Ha nincs pénzstabilitás, akkor minden eredmény pillanatok alatt semmivé foszlik. Ha van pénzstabilitás, lehet rá építeni. Megelőzi a növekedés, az egyensúly, a foglalkoztatás követelményét! Mit csinált Bokros? Leértékelt! Miért? El akarta inflálni az úgymond „fedezet nélkül kiáramlott jövedelmeket”. Természetesen szó sem volt ilyesmiről, ez a magyar gazdaságpolitika és közgazda gondolkodás standard rögeszméje, szamársága. A magyar munkavállaló itt mindig is alulértékelt, alulfizetett volt. Egyben ez az aluértékeltség a