Kapu, 2015. május (27. évfolyam, 5. szám)
VILÁGSZERTE - Borbély Zsolt Attila: Orbán Viktor, Tőkés László és a nemzetpolitika
2015.05 . KAPU XVII. évfolyam Rodrigueznek, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége brazil elnökének egy előadását. Ez a szervezet a világ legnagyobb civil szerveződése nyolcszázmillió taggal! Rodriguez úr elmondta, hogy amikor ő az USA-ban járt, Ronald Reagan azonnal fogadta, sőt megfogadta tanácsát is, hogy ne függessze föl a CoBank hálózat, a Szövetségi Szövetkezeti Bankhálózat állami támogatását. 100 milliárd dollár évi kiadásról van szó! Nem területalapú támogatást ad a CoBank az amerikai farmereknek, hanem kizárólag fejlesztési támogatást: gépvásárlás, ültetvénytelepítés, állattenyésztési telep rekonstrukciója, stb. De jó lenne, ha Európában ezt is megtanulnánk, átvennénk tőlük: fejlesztésre és nem „területre” kell adni a támogatást kizárólag. Mellesleg az USA-ban nincs ilyen-olyan elbírálás: a fölvett hitel kamattámogatása automatikus. Nincs bürokrácia, nincs korrupció! Rodriguez urat Indiában azonnal fogadta a köztársasági elnök, amikor New Yorkban járt, az ENSZ főtitkára is rögtön tárgyalt vele. Amikor 1992-ben Magyarországra jött, hogy lebeszélje Antall Józsefet a szövetkezeti nagyüzemi rendszer szétveréséről, Antall József nem volt hajlandó vele találkozni. Kérdezem én, miféle „Antallos” gőgös magatartás volt ez? De még 1990-ben a magyar Agrárkamara közgyűlésén volt alkalmam meghallgatni P. Otzen úrnak, a Schleswig-Holsteini Agrárkamara elnökének előadását, amelyben azt javasolta nekünk, hogy ne verjük szét a jól működő szövetkezeteket, ígérve, hogy ők sem fogják majd szétverni az NDK LPG-it. Ők nem is tették... A rendszerváltás után minden téren szembementünk a világtendenciákkal, a gazdasági-társadalmi racionalitással, szétaprózás koncentráció helyett, a vertikális integrációs láncolatok szétszakítása „privatizáció” címén. Ez utóbbi dandárja az állítólag baloldali Horn kormány alatt, a gyalázatos Bokros- Surányi csomag idején zajlott mellesleg. Sikerült elkótyavetyélni a világszínvonalú élelmiszeripar színe-virágát. Summa summárum: ne Orbán Viktor döntse már el, mekkora legyen a hazai mezőgazdaságban a nagyüzem és kisüzem aránya! Döntse el ezt a szakma, illetve a vidék, az agrártermelő ember maga! (Gazdag) „Papírszagú tudás” hallhattuk az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának valamelyik ülésén két évtizeddel ezelőtt, midőn a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének budapesti társadalomtudományi képzésre kiküldött tagjai már felvértezve a köznapon túli ismeretekkel államról és társadalomról, demokráciáról és parlamentről, az államhatalmi ágak szétválasztásáról és a bírói függetlenségről, elmondták első beszédeiket e magas fórumon. Benne volt ebben a lekicsinylés szándéka, a saját ismerethiány leplezése és legitimálása, s persze az ellenszenv az autonomista fiatalok iránt, akik nem akarnak belenyugodni a kisstílű, bukaresti „két kezet mos” játékba. Akik a „papírszagú tudást” emlegették, nem is sejtették, hogy nem kis mértékben igazuk van. Mert bizony, amit politológia, jog, vagy szociológia címszó alatt az egyetemeken tanítanak, az bizony nagy részben a tényleges folyamatok elfedését szolgálja vagy csak egyszerűen valóságot le nem író sémákat sulykol a diákokba. „Gazdasági alrend ” Borbély Zsolt Attila [Arad] Orbán Viktor, Tőkés László ás a nemzetpolitika i kép: Magyar hiszekegy