Kapu, 2015. október (27. évfolyam, 10. szám)

Brády Zoltán főszerkesztő Dénes András olvasószerkesztő és nyelvi lektor Bardon Barnabás grafikai kivitel gazdaság: Mándoki Andor biztonságpolitika: Magyar István nyugati szemmel: Hollai Heris Ottó magyar múlt: Bakay Kornél egyetemes talányok: Grandpierre Attila sakk / rejtvény: Solt Dezső / Zábó Gyula főmunkatársak: Borbély Zsolt Attila, Nádor István Aniszi Kálmán Krausz Tivadar nyomás: Korrekt Nyomda Kft. felelős vezető: Barkó Imre ügyvezető kiadó: Filmkapu Kft. kiadásért felel: Brády Zoltán A kiadó és szerkesztőség címe: 1084 Budapest, VIli. kerület, Víg u. 18. (bejárat a Bérkocsis utca felől) tel: 303 0710; fax: 303 0711 Bankszámlaszámunk: 14100440-66725049-01000008 Volksbank Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Központi Hírlap Iroda, Budapest 1932 Előfizetési szándékát a hirlapelofizetes@posta.hu címen jelezheti Zöldszám: 06 80 444 444 Terjeszti a Hírker Zrt., a LAPKER Zrt. és az alternatív terjesztők Külföldön árusításos úton terjeszti a COLOR Interpress Kft. 1039 Budapest, Hatvani L. utca 14. tel: +36 1 243 9232 ISSN 0238 888 x ...persze, hogy jött a hideg fagyos közönnyel. Október 23.-án még zöldek voltak a fák. Az állandó eső nem engedte sárgulni a leveleket, hogy megszűnjön e késői varázslat. De éjjel a fagy jégcsizmájával közönyösen beléjük rúgott, s a zöld hirtelen sárgává dermedt. Ilyen reggelre ébredtem, kibámultam az ablakon és néztem a lefe­lé keringő leveleket. Kimentem az udvarra, összehúztam magam a hideg árnyalatá­tól. Nem volt migráns a kertemben, de még Gyurcsányt se láttam a kovácsoltvas kerítésem mögött. Lemetszettem néhány rózsát és bemenekítettem őket a vázába, hogy lassan haldo­koljanak, ha már megmenekültek a fagyhaláltól. Vége a nyárnak, az esőnek, és berobbant helyére az ősz, így rohan az idő és múlandósággá alakul. Címlapunkon láthatják, hogy a 28. évfo­lyamba hágtunk. Mi voltunk az első független újság a rendszerváltás elején. 1988 szeptemberében jelent meg első számunk. Ki emlékszik már rá?! Egyből közöltem az 56 után kivégzettek névsorát. Még Kádár élt. Utólag érzem még ma is, hogy merész dolog volt, de a meglepődésen kívül semmi bajom nem lett. Persze a mai hatalom szinte titokban tartja ezt az akkori nagy eseményt. Mostanában zajlanak a rendszer­váltás emlékezései, de minket senki nem említi, meg se keresték szerkesztőségün­ket. A közszolgálati televíziók és a rádiók leszarnak minket. Utálják filmjeinket, rádiójátékaimat nem sugározzák. A hatalomnak sok­féle arca van. Pedig mi marad­tunk, amik voltunk. Jobboldali konzervatív orgánum, és becsüljük mai vezetőinket is. Még ha bíráljuk is néha őket. Szükség van erre, mert ettől újság egy újság, ha nem, akkor pártlappá silányul. Sokan nem fogják fel, hogy jobboldali gyűjtőlap vagyunk. Induláskor az MDF, Kisgazda Párt, a Keresztény Demokrata Párt szerző­gárdájával jelentünk meg. A jobb­oldal része manapság a Jobbik is. Tőlük is köz­lünk néhány anyagot. Na, tetszenek látni, ez nem fér bele sok bunkó fejébe! A demokráciát még nem tanulta meg ez az ország az elmúlt harminc év alatt. Ezért is toporog a Fidesz, bár a vezérkar ügyes-harcos társaság, de akik alattuk van­nak gyeplőbe fogva, nem húznak, csalingáznak a kocsirúd mellett jobbra-balra csámpázva. Pedig igazán száguldhatnának, ha lenne több eszük, hisz az ellenzék elhalt és gyenge, kivéve a Jobbikot. Hát ilyen ez a mai világ. Remélem, a kormány vezetői nem fáradnak, hogy megőrzik látszatra is a függetlenségünket, ami a mai világban már nincs is. Néha ez az érzésem. De sebaj, mi is folytatjuk amíg lehet. Tönkre talán nem megyünk, mert sok az olva­sónk, vannak, akik értenek minket. Persze egy kis műveltség is szükségeltetik hoz­zánk, ami manapság a mai tanult ifjaknak nem adatik meg. Azért is kínlódunk, hogy fennmaradjunk, mert arra gondolunk, hogy mi lenne azzal a száz körüli szer­zővel, akik nálunk publikálnak. Sajnos, már más magyar lap nem hoz le olyan írá­sokat, amik nálunk megjelennek. Nem siránkozunk, emlékezzünk a még élő Gyémánt László festő-grafikus barátomra is, aki kitalálta az újság nevét és megalkotta máig élő, kifejező emblémánkat. A kapu mindenkinek nyitva áll. Leginkább olvasóinknak köszönjük, hogy idáig is kitartottak mellettünk, reméljük, megszolgáljuk. E számunkat Legeza László- Szacsvay Péter ’Bácska és Bánság’ című könyvéből, Temesvár régi képeivel díszítjük. E LAPUNK KÖLTŐI: RÓZSA IVÁN, DeBRECZENI GYÖRGY, ROZSNYAI LÁSZLÓ (Kolozsvár), Buda, Kulcsár János, Sárándi József, Kertész Márton, H. Túri Klára, Vass Ferenc Zoltán,Pataki István, Kecskés Péter E LAPSZÁMUNKBÓL TECHNIKAI OKOK MIATT KIMARAD A Biztonságpolitika rovat. *kép: Beregszász katolikus temploma, 1418-ból KAPU XXVIII. évfolyam * 2015.10

Next