Kapu, 2016. május (28. évfolyam, 5. szám)

KULTÚRA - Kéri Edit: Csak a bizarr "Petőfi - bazár" zárt be

MTA-tól független „magányos farka-­­­sok” végezték. A kutatási eredményeket ennek következtében a tudós társada­­­­lom egy része nem fogadja el.­­ Elsősorban ezért szükséges az MTA és a­­ Kazak Tudományos Akadémia közös­­ kutatásaként több szakterület (antropo­lógia, néprajz, történész, archeogenetika stb.) tudósai által végzett összehangolt vizsgálat. Benkő Mihály Közép- és Belső Ázsiában készített fényképei, a keleti magyarok­kal kapcsolatos legfontosabb publiká­ciói, továbbá dr. Tóth Tibor legfonto­sabb publikációi megtalálhatók a web­lapon. Válogatott bibliográfia: Benkő Mihály: Új törvény Spártában, Móra Kiadó,Budapest,1983.­ Benkő Mihály: Csata Nikápolynál, Móra Kiadó, Budapest 1986. Benkő Mihály: Halotti maszk és sírobulus. A hon­foglaló magyarok halotti álarcának eredetéről, Antik Tanulmányok 33:2(1987-1988) pp. 169- 200. Benkő, Mihály: Burial masks of Eurasian mounted nomad peoples in the migration period, list millen­nium A. D.l = Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 46. (1992/93.) 2-3. 113-131. 1 térk.ót. Benkő Mihály: A halotti arctakaró történetéhez. = Antik Tanulmányok, 36. 1992. 1-2. 106-108. Benkő Mihály: Aranymaszkos ősmagyar vezérsír (a koropcsinói leletről a Dnyeper középső folyásá­nál) Antik tanulmányok 57. (2003.) 111-125. Benkő Mihály: Az ottári katasztrófa. In: História, ISSN 0139-2409, 1985. (7. évf.), 4. sz., 4-6. p. Benkő Mihály: Állam és hadsereg, Dzsingisz kán állama. In: História, ISSN 0139-2409, 1984. (6. évf.), 5-6. sz., 61-63. p. Benkő Mihály: Julianus nyomdokain Ázsiában. (Harmatta János előszavával.) Budapest 2001. Benkő Mihály: A torgaji mad­arok. Erdélyi István előszavával. Budapest 2003. Babakumar Khinayat-Benkő Mihály: A keleti magyarok írásos emlékei. Budapest, 2007. Benkő Mihály: A magyar kipcsakok. Budapest, 2009. BenkőMihály-Erdélyi István.The Sargatka culture and the Huns. In: Global Turcic (az asztanai International Turcic Institute folyóirata), 2015/3/4. Bazárnak, azaz utcai zsibvásár­nak nevezte Kovács László régész a Magyar Idők október 10-i számában a Petőfi szibériai halálának problémáját, annak kutatását, és az egész 1989-es - és nem 1990-es, ahogy Kovács írja tévesen - expedíciót és eredményeit. Ezáltal ZSIBVÁSÁRI ÁRU­CIKKNEK TARTJA A CSONTVÁ­ZAT, melyet akkor Barguzinban meg­találtunk! Azt, amelyet négy antropo­lógus - két amerikai, B. Latimer és C. Simpson, egy burját, A. Burajev és Kiszely István - nemcsak 30-35 év közötti európai férfinak, hanem a kor­társ irodalomban leírt 24 ponton egyező testi jel és a fotó, daguerrotypia alapján egyértelműen Petőfiének azo­nosított! Ezt ott mind a négyen jegyzőkönyvben aláírták! Négy szakem­ber! Ezt Kovács mindig elhallgatja. A rendőrség öt jel alapján már azonosít egy áldozatot! Annak idején Fekete Sándor felesége, Háry Márta újságírónő egy cikkében Bargi-babának nevezte. Moldova György pedig egy kis komédi­át írt az öreg zsidó Rebekka néniről, aki véletlenül beverte a bal sípcsontját a hokedliba. Ti. a száműzöttek sírjai a zsidó temető kerítése mellett voltak, és köztudomású volt, hogy Petőfinek beteg volt a bal lába, hegyre fel­menve sántított, utána hosszan masszírozta. OKHIEit CSAK A BIZARR .PETŐFI - BAZAR­ ZÁRT BE (Válasz Kovács László régész okf. UH cikkére: Gézáit a bazár - Magyar Idők] *kép: A képen Dr. Cseng Tao-Li, Hong (tolmács) és Kéri Edit látható, ahol Kéri megmutatja nekik Ferenc József aláírását a bécsi deportálási határozaton. Budapest, 2015.03.13 KAPU XXVIII. évfolyam * 2016.5.

Next