Állami Polgári Fiú és Leányiskola, Karánsebes, 1908
magát leendő hivatásának megfelelően kiképezhesse, még mint gyermekifjú kénytelen volt nélkülözni és a napközben végzett fárasztó magánoktatási munkája után az erőt adó álmot is magától megvonni, csakhogy célját elérhesse. Fáradhatatlanul, kitartóan küzdött és célt ért. Gimnáziumi tanulmányait részint Budapesten, részint Kecskeméten, paedagogiai tanulmányait pedig Budapesten végezte. 1878-ban Jánosházán az izr. felekezeti iskolánál állásba jutott és itt családot is alapított, melynek szerető körében kipihente napi fáradalmait és merített új életerőt nehéz munkájához, amelynek pontos teljesítésére kötelességérzete folyton ösztökélte. 1890-ben a nagy Vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr iskolánkhoz nevezte ki és itt feladatának sikeresen megfelelt. De nemcsak az iskolában élt hivatásának, hanem tevékeny részt vett a társadalmi és közügyekben is és bárhol működött, mindenütt elismeréssel és közbecsüléssel találkozott. A nagyközönség egyáltalában tisztelte és szerette. Drága hamvait azért nemcsak kortársai, tanítványai, hanem városunk színe-java kisérte a bánat könnyeivel oda, ahol örökös béke és csend honol. Elhantoltuk... de ügyszeretettel és becsülettel itt végzett verejtékes munkája ércnél, márványnál is maradandóbb emléket biztosít számára. Emléke élni fog a hála és elismerés hervadatlan repkényével szerető kartársai, hálás tanítványai és jó ismerősei szivében mindenkoron! » Térjen be békességben, pihenjen nyugton fekhelyén, aki járt egyenességbe/T. Fzsájás 57 f. 2 V. Pfeiffer Mihály