Karcagi Napló, 1926 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1926-01-01 / 1. szám

KVII. évfolyam. előfizetési ár: Egy negyedévre 40000 K Megjelenik: szerdán és szombaton. Egyes szám ára Hétköznap 1500 korona, ‘Szombaton 2000 korona. ’ Egyes szám ára 2000 korona Karcag, 1926. január 1 Péntek 1. szám Karcagi Napló­ POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő: Dr. Szentesi Tóth Kálmán Főszerkesztő: Csorba Jenő Szerk. és Kiadóhivatal Kossuth­ tér 762 sz. alatt Fő-tér 762. Telefon 26 Kiadótulajdonos: Kertész József. NAPLÓ Lezajlott az első közgyűlés Steinbach Antal polgármester vezetése alatt. Lezajlott és öröm­mel és az elismerés hangján kell megemlékeznünk azokról a polgármesteri tapasztalatokról, amelyeket a közgyűlés utáni benyomásairól nekünk a polgár­­mester mondott. Mint ahogyan a közgyűlés befejezte előtt is ki­jelentette a polgármester a kép­­­viselőtestület tagjai előtt, hogy legnagyobb elismeréssel és köszönettel emlékezik meg arról a fegyelmezett komoly magatar­tásról, amelyet tanúsított a kép­viselőtestület a közgyűlés alatt, épen úgy előttünk is megismé­­telte ezt a kijelentését. Örömmel és a képviselői tstület iránt érzett tisztelettel hajtjuk meg mi is az elismerés lobogóját ez alkalom­ból, amidőn tanúbizonyságát ad­­ják városunk képviselői komoly magatartásuknak a közgyűlés alkalmából. legutóbbi Amidőn lehetőleg­­ kerülték a szószátyár­­kodást, amikor komoly tárgyi­lagossággal tanúbizonyságát ad­ták annak, hogy igenis hivatásuk magaslatán állva igyekeznek a város ügyeit előbbre vinni.­­ Mintha a megértés, megfontolt gondolkodás vonult volna be a képviselőtestület közgyűlésére a mai nappal. Kivánatos volna, ha­­ az objektivitás soha egy pil­­vatra sem hagyná el városunk özv­gyeit intéző nemes testüle­it, ha a személyeskedés, az­gymásra való agyarkodás végkép :átüzve volna e teremből. Ki se hallott volna arról a borzalmas katasztrófális árvízről, amelyet reáinditott a magyar Alföldre a bocskoros oláh, a rianoni határ. Ki ne tudná már 2t, hogy százezer hold föld áll ilenleg viz alatt, hogy Vésztőnél s Szeghalomnál alig tudják legállitani a viz rohamát, hogy többi földeket meg tudják menteni a borzalmas áradástól, is mindezt a méreteiben óriási lenni csapást a vad mócok, az olih hordák zúdították reánk. Romániában a hirtelen olvadás tit­­k­­olta a körösi gátakat és ezt az oláh had eltitkolva, Cson­­ka-Magyarországon sok ezer hold drága televényföld került a vetést kiölő, a jövő évi kenyeret eset­leg már most learató vízáradat alá. Hát ne szoruljon-e ökölbe ennek hallatára a magyar kéz ? Ne csattogtassuk e tehetetlensé­günkben a fogainkat? Vájjon ezzel eldicsekednek-e majd a Népszövetség legközelebbi ülé­sein ? Bajosan. Nekünk kell azt előhoznunk. És reméljük, hogy az országok határait jelenleg di­rigáló társaság figyelme felénk fordul. És hogy ez hozza meg talán leghamarább a területi ki­igazításokat: ujesztendő. Politikai és gaz­dasági feltámadásunkhoz ve­zető utunk kapaszkodója előtt vissza ne hulljon már megedzett magyar kar­­a az idegen iga alatt görnyedő bus magyarok elnyűtt testére ne rakjanak több igát a büszke győzők. Rongyos gúnyák szurtos zsebeiből ne húzzanak ki több garast a vipera fajzati. És ma estére, fehér viaszgyertyák amidőn a lobogó fényével búcsúzunk az elmúló és soha vissza nem jövő szomorú magyar 1925-ik e­­esztendőtől, zendüljön fel újra az életnek, az összetar­tásnak, a megértésnek és a vállvetett magyar munkának szava. Kezdjük az uj évet erős bizalommal, nagy bá­torsággal, kitartással, békes­séggel és szeretettel. Ezek legyenek azok, ame­lyekre tegyünk erős, szent fogadalmat, amikor Szilvesz­ter éjszakáján az óra az éjfélt elveri.... Csorba Jenő AMIKOR AZ ÓRA AZ ÉJFÉLT ELVERI........... Amikor ma estére a ködös, borongós szürkületben az óra az éjfélt elveri, búcsúzunk egy hosszú, szomorú ó-esz­tendőtől, az Urnák 1925-ik esztendejétől. Amikor egy esztendővel ezelőtt a borongós téli szürkü­letben megszólaltak a templomok harangjai és a kísérte­tiese­n lobogó viaszgyertyák sápadt fényénél búcsúztunk az előző esztendőtől, az újat, a most már elmúltat, orgona­szóval és víg hozsannával üdvözöltük. Tőle vártuk a szenvedések enyhületét, könnyek felszám­­­lását, a fogyó kenyér halálosan komoly problémájának vég­leges megoldását. És csalódtunk. Minden eltelt nap elvitt magával valamit a reményünkből. Mert hát csak tekintsünk vissza, mit hozott reánk az 1925-ik esztendő. A gazdának nem termett búza. Ehelyett döbbenetes, ve­­lőtrázó, kétségbeesett magyar sikoly tört elő kebléből. A tisztviselőnek sorsa jobbrafordulása helyett keserű csalódás volt az osztályrésze. Az iparosnak napokon keresztül nem került kezébe a munka közben muzsikáló szerszáma. A kereskedőnek számtalan álmatlan éjszakát szerzett a fizetés­­képtelenség gondolata. Nem lett több a kenyerünk, sem kevesebb a könnyünk, melegebb a szivünk és nem szeretjük egymást jobban, mint az elmúlt esztendőben. A munkanélküliek ezrei kenyérért kiáltanak. A sors ül­dözöttei jogot és kíméletet kérnek, a háború nyomorultjai vérük hullásának méltó jutalmát, a bűnösök bűnbocsánatot, az állásuktól megfosztott tisztviselők munkaalkalmat, a köz­terhek súlya alatt görnyedő termelők és kereskedők pedig a terheknek enyhítését várják. Lehajtott fejjel, szomorú szívvel, csüggedtek és bánato­san búcsúzunk az ó-esztendőtől és holnap reggel ismét muzsikával és víg orgonadugással köszöntjük az újat, a­­melynek titkokat rejtő függönyei mögött hosszú, kínos évek szörnyű nagy kérdéseinek végleges megoldását sejtjük. És most az elmúlt év utolsó óráiban, s az új esztendő hajnalpirkadásában kívánjuk, hogy az évek óta tartó gyöt­relmek és szenvedések után virradjon reánk egy boldogabb Február 8-ig kell beadni a kereseti adó bevallásokat — A jövedelem és vagyonadó bevallásokról még nem történt intézkedés — — A K. N. tudósítójától —~ Karcag, dec. 31. A jövő esztendei adózás elő­­futárja a kereseti adóbevallá­sokra vonatkozó rendelet meg­jelent. A szellemi foglalkozásúak, vagy bármely más hasznothajtó foglalkozást űzők, 1926. február 8 ig tartoznak általános kereseti adóbevallásokat benyújtani. Jőve- Rónay István gőzmalomtulajdonos Karcag Értesíti a n. i. közönséget, hogy malma a mai kor igényeinek minden tekintetben megfelelően üzemben van minden nap, hol csupán karcagi határban termett búzából őrölt lisztet a behozott búzáért a közönség kívánatára azonnal becseréli. Így az őrlető közönségnek a lehető legkevesebb időt kell az őrléssel eltölteni. Tudatja továbbá, hogy a karcagi rossz termésre való tekintettel a tengeriliszt őrléshez is szitát állítta­tott fel, hol a tengeriből nyert máléliszt megszitálva, sütőképesen kerül a gazdaasszony kezei közé. Ugyanott a legjobb minőségű búzapara és mindenféle őrlemény a legelőnyösebb napi áron kapható. Búzát őrlésre, beraktározásra elvállal. Pontos és gyors kiszolgálás! AI-ÍN

Next