Karcagi Napló, 1928 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1928-01-04 / 1. szám

2 hogy megmaradjon a birka, de elvesszen a becsület" . . . „fér­jükért, fiaikért zokogó székely anyák zokogó panaszai bocsko­­ros tisztekkel dőzsölő magyar asszonyok kacagásába fuladt." Kéri a pol­gármestert, szándé­kozik-e valamit tenni ebben a dologban. Ha visszaképzeljük ezt az időt, nem tartjuk valószínűnek, hogy K. H. ilyen sértő hangú cikke felett egyedül csak a Gazdasági Egyesület elnöke és alelnöke botránkozott volna meg, mint ahogy azt a K. H. válaszában elhitetni akarja. E május 7 iki közgyűlésen kü­lönben a Sántha István panaszos felszólalása után e tárgyban Csontos Imre is felszólalt és ki­jelenti, hogy tudomása szerint a sértettek részéről a bünfenyítő eljárás a lap ellen már megin­dult, aztán megállapítja, hogy „az újság­cikk is a gazdákat tá­madja, kiket mindenki zsarol, de akik lopnak, azokat nem bántja. Dr. Nyitai Pál javasolja, hogy keresse meg a képviselőtestület az alispáni hivatalt, hogy a lap feletti felügyeleti jogát gyakorol­ja s e lap elleni ej árás megin­dításáról gondoskodjék és a la­pot szüntesse be. Az 1920. év július 16 án tar­tott képviselőtestületi ülésen fel­vett jegyzőkönyv 70. számából azt olvassuk, hogy „Napirend előtt Szentannay Sámuel v. képviselő kérdést in­téz az elnökhöz az iránt, hogy a Karcagi Hírlap műkö­dése tárgyában hozott közgyűlési határozat át lett-e téve az alispáni hivatal­lá“ „Elnök válaszában kijelentette, hogy most jött meg az átirat az alispán úrtól azon körülmény ki­vizsgálása végett, hogy rendel­kezik-e a Karcagi Hírlap kaució­val. Amennyiben nem rendelke­zik és tovább is politizál, úgy e lap megjelenése be fog szün­­tettetni.“ Az idő múlván, a Karcagi H. fentebb idézett cikkének fájó emléke is elhomályosult és így lehetséges, hogy a bűnvádi el­járás e lap ellen még nem in­dult, de a szóban levő ügyben nem is a bűnvádi eljárás megin­dítására helyeztünk hangsúlyt, hanem a „támadásra“. A táma­dás pedig megtörtént és hogy felháborodást idézett elő, az két­ségtelen. A Karcagi Napló kiadó tulajdonosa. Kun Erzsébet Kun Erzsébetet, akit a tör­ténetírók Elisabetha Cumánia néven emlegetnek, azért ne­vezték Kun Erzsébetnek, mert kun származású volt. Kuthen kun fejedelemnek volt a leá­nya és IV. Béla király idejé­ben élt. Hogy igen hires és politikai nagy súllyal bíró nemzetségből származott bi­zonyítéka az, hogy Béla ki­­rály fia, István vette felesé­gül, aki később mint V. Ist­ván magyar király lett. Ez a házasság, mint a királyi há­zasság rendesen, politikai célt is szolgált, jelen esetben a kunok megengesztelése volt a cél, akiket a magyarok Kuihen fejedelem megölésé­vel vérig sértettek. Igazolja ez a házasság azt a feltevést, hogy a kunok hatalma és ereje Kuihen kardélre hányá­sa után is nagyon tekintélyes­ volt. Ettől a Kun vérbeli Erzsé­bettől származott IV. László magyar király, Mária nevű leánya pedig Szicília királyá­nak lesz a feleség, maradékai pedig római császárnék lesz­nek. Erről a Kun Erzsébetről, vitézi dolgairól, férhezmené­­séről beszél az a Kun Erzsé­bet című verses elbeszélés, amelyet itt Karcagon, száz­esztendő előtt, a Zádor és Ágota írója, Uj Péter szer­zett. Az elbeszélés cselekmé­nye Buda várában veszi kez­detét, ahol Erzsébet búslako­dik István herceg után, aki Béla királlyal a Lajta melletti táborban harcol Badenberg ellen. Az a félelem, hogy kedvese, István, elesik a harc­ban, arra ösztönzi a lányt, hogy páncélt ölt, aztán titok­ban eltávozik Budáról és megjelenik a táborban, ahol a királynak, leeresztett sisak rostéllyal, mint névtelen lo­vag, felajánlja szolgálatát. A kiáály az ajánlatot elfogadja és testőrei közé veszi Erzsé­betet. A döntő ütközetben az ismeretlen lovag nyilával ki­lövi Badenberg alól a lovát s így megmenti a király éle­tét, maga azonban buzogány ütéstől találva a csatatéren marad. A király a nyert csata után Budára siet és ünnepi lakomát rendez, ottan a­­melynek vigasságát csak azz zavarja, hogy a névtelen hős­ről nem tudják, hogy hova lett. Végre megjelenik István herceg és bevezeti Erzsébetet, és bemutatja benne a névte­len lovagot, a királyt pedig kéri, hogy az Erzsébettel kö­tendő házasságához adja be­leegyezését. A király a há­zasságba beleegyezik. Ezt a nagykunokat külö­nösen érdeklő régi regényes verses elbeszélését, amelyből már csak egy írott és egy nyomot példány maradt fent. Következő lapszámainkban közölni fogjuk olvasóinkkal. Lehjeim esti szórshozás az olvasás! Látogassa Kertész Köksfiú könyvténtt ! , -------topolyájából ké­­­szült modern, 2 szekrény, 2 éjjeli szekrény és toa­«Jft4t­m, Mí gyö­mb­ö­l­y?a bútoromat KARCAGI NAPLÓ Születés és halál statisztikája. Az állami anyakönyvi bejegy­zés szerint Karcagon született fiú ref. 222, ref. 1927 ben leány 216, r. kath. fiú 94, r. kath. le­ány 84, izr. fiú 8, izr. leány 5, baptista fiú 8, leány 3, gör. kath. leány 2, ágostai fiú 2, halva szü­lettek 26 an. A születések összes száma 680. Elhalt ref. férfi 136, nő 150, f. kath. férfi 57, nő 58, izr férfi 7, nő 6, ág. ev. férfi 2, nő 1, bap­tista férfi 1, nő 2. A halottak összes száma 420. Házasságot kötött tiszta ref. pár 141 tiszta kath. pár 81, tisz­ta szt. 11, tiszta baptista 2, ös­­­szesen 185. Vegyes házasságot kötött 44 pár. Összesen 229 pár lépett há­zasságra. Gyermekek vallására nézve a vegyes házasságoknál a ref. egy­ház javára történt megegyezés 3 esetben, a kath. egyh. javára 6 esetben.' A legolcsóbb és legbiztosabb üzemű­ szántógép VISCOR DIESER »TRAKTOR. I » - - * -*■, - - . _ % « , , , A modern technika vívmánya. Kérjen árajánlatot Általajítos Műszaki Üzemgazdasági és Adótechnikai Vállalat f Budapest, VI., Podmaniczky-ucca 16.sz. — Telefon: Teréz 221-52 Karc*« 1928. január 4. Januári sorsolásunk. Annak idején jelentettük, hogy ha­vonként három utalványt fogunk előfizetőink között kisorsolni, me­lyek alapján Budapesten, a ki­tűnő hírű Park Szállodában (Ba­ross tér 10) egy napot ingyen tölthetnek. Januári sorsolásunknál a há­rom utalványt következő előfize­tőink nyerték : Kiss István, Szarvas Bőrös S­muel Karcag Harsány­ János Karc­ag akiknek egyidejűleg beklLdiül­ az utalványokat és csupán azt kérjük, hogy ha azokat felhasz­nálták, néhány sorban számol­janak be tapasztalataikról ne­künk. Az uj betegsegélyező orvosok. A népjó­gsi mini­szter január elsejével Dr. Kovács Dezső és Dr. Katona Gyula orvososokat nevezte ki a kerületi munkás be­­tegsegélyezőhöz Dr. Kovács De­zső a múltban is teljesített már szolgálatot­­ a betegsegélyezőnél, DL Katona Gyula azonban új ember, akit a régi betegsegélye­­ző orvos, dr. Edelstein Ármin helyére nevezték ki. Hisszük, hogy munkásságával igazolni fog­ja annak a bizalomnak az indo­koltságát mely fiatalon juttatta őt ehhez a tisztséghez. Szenzációs regényujdonsds! semmi nete Izgalmas, érdekfeszitő új regénye a nagyváros szerelmi életéből. OP 'WB b. I Ára 3‘50 P. .den könyvesboltban! ♦ vL.uli

Next