Karcagi Napló, 1928 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1928-01-04 / 1. szám
2 hogy megmaradjon a birka, de elvesszen a becsület" . . . „férjükért, fiaikért zokogó székely anyák zokogó panaszai bocskoros tisztekkel dőzsölő magyar asszonyok kacagásába fuladt." Kéri a polgármestert, szándékozik-e valamit tenni ebben a dologban. Ha visszaképzeljük ezt az időt, nem tartjuk valószínűnek, hogy K. H. ilyen sértő hangú cikke felett egyedül csak a Gazdasági Egyesület elnöke és alelnöke botránkozott volna meg, mint ahogy azt a K. H. válaszában elhitetni akarja. E május 7 iki közgyűlésen különben a Sántha István panaszos felszólalása után e tárgyban Csontos Imre is felszólalt és kijelenti, hogy tudomása szerint a sértettek részéről a bünfenyítő eljárás a lap ellen már megindult, aztán megállapítja, hogy „az újságcikk is a gazdákat támadja, kiket mindenki zsarol, de akik lopnak, azokat nem bántja. Dr. Nyitai Pál javasolja, hogy keresse meg a képviselőtestület az alispáni hivatalt, hogy a lap feletti felügyeleti jogát gyakorolja s e lap elleni ej árás megindításáról gondoskodjék és a lapot szüntesse be. Az 1920. év július 16 án tartott képviselőtestületi ülésen felvett jegyzőkönyv 70. számából azt olvassuk, hogy „Napirend előtt Szentannay Sámuel v. képviselő kérdést intéz az elnökhöz az iránt, hogy a Karcagi Hírlap működése tárgyában hozott közgyűlési határozat át lett-e téve az alispáni hivatallá“ „Elnök válaszában kijelentette, hogy most jött meg az átirat az alispán úrtól azon körülmény kivizsgálása végett, hogy rendelkezik-e a Karcagi Hírlap kaucióval. Amennyiben nem rendelkezik és tovább is politizál, úgy e lap megjelenése be fog szüntettetni.“ Az idő múlván, a Karcagi H. fentebb idézett cikkének fájó emléke is elhomályosult és így lehetséges, hogy a bűnvádi eljárás e lap ellen még nem indult, de a szóban levő ügyben nem is a bűnvádi eljárás megindítására helyeztünk hangsúlyt, hanem a „támadásra“. A támadás pedig megtörtént és hogy felháborodást idézett elő, az kétségtelen. A Karcagi Napló kiadó tulajdonosa. Kun Erzsébet Kun Erzsébetet, akit a történetírók Elisabetha Cumánia néven emlegetnek, azért nevezték Kun Erzsébetnek, mert kun származású volt. Kuthen kun fejedelemnek volt a leánya és IV. Béla király idejében élt. Hogy igen hires és politikai nagy súllyal bíró nemzetségből származott bizonyítéka az, hogy Béla király fia, István vette feleségül, aki később mint V. István magyar király lett. Ez a házasság, mint a királyi házasság rendesen, politikai célt is szolgált, jelen esetben a kunok megengesztelése volt a cél, akiket a magyarok Kuihen fejedelem megölésével vérig sértettek. Igazolja ez a házasság azt a feltevést, hogy a kunok hatalma és ereje Kuihen kardélre hányása után is nagyon tekintélyes volt. Ettől a Kun vérbeli Erzsébettől származott IV. László magyar király, Mária nevű leánya pedig Szicília királyának lesz a feleség, maradékai pedig római császárnék lesznek. Erről a Kun Erzsébetről, vitézi dolgairól, férhezmenéséről beszél az a Kun Erzsébet című verses elbeszélés, amelyet itt Karcagon, százesztendő előtt, a Zádor és Ágota írója, Uj Péter szerzett. Az elbeszélés cselekménye Buda várában veszi kezdetét, ahol Erzsébet búslakodik István herceg után, aki Béla királlyal a Lajta melletti táborban harcol Badenberg ellen. Az a félelem, hogy kedvese, István, elesik a harcban, arra ösztönzi a lányt, hogy páncélt ölt, aztán titokban eltávozik Budáról és megjelenik a táborban, ahol a királynak, leeresztett sisak rostéllyal, mint névtelen lovag, felajánlja szolgálatát. A kiáály az ajánlatot elfogadja és testőrei közé veszi Erzsébetet. A döntő ütközetben az ismeretlen lovag nyilával kilövi Badenberg alól a lovát s így megmenti a király életét, maga azonban buzogány ütéstől találva a csatatéren marad. A király a nyert csata után Budára siet és ünnepi lakomát rendez, ottan amelynek vigasságát csak azz zavarja, hogy a névtelen hősről nem tudják, hogy hova lett. Végre megjelenik István herceg és bevezeti Erzsébetet, és bemutatja benne a névtelen lovagot, a királyt pedig kéri, hogy az Erzsébettel kötendő házasságához adja beleegyezését. A király a házasságba beleegyezik. Ezt a nagykunokat különösen érdeklő régi regényes verses elbeszélését, amelyből már csak egy írott és egy nyomot példány maradt fent. Következő lapszámainkban közölni fogjuk olvasóinkkal. Lehjeim esti szórshozás az olvasás! Látogassa Kertész Köksfiú könyvténtt ! , -------topolyájából készült modern, 2 szekrény, 2 éjjeli szekrény és toa«Jft4tm, Mí gyömböly?a bútoromat KARCAGI NAPLÓ Születés és halál statisztikája. Az állami anyakönyvi bejegyzés szerint Karcagon született fiú ref. 222, ref. 1927 ben leány 216, r. kath. fiú 94, r. kath. leány 84, izr. fiú 8, izr. leány 5, baptista fiú 8, leány 3, gör. kath. leány 2, ágostai fiú 2, halva születtek 26 an. A születések összes száma 680. Elhalt ref. férfi 136, nő 150, f. kath. férfi 57, nő 58, izr férfi 7, nő 6, ág. ev. férfi 2, nő 1, baptista férfi 1, nő 2. A halottak összes száma 420. Házasságot kötött tiszta ref. pár 141 tiszta kath. pár 81, tiszta szt. 11, tiszta baptista 2, összesen 185. Vegyes házasságot kötött 44 pár. Összesen 229 pár lépett házasságra. Gyermekek vallására nézve a vegyes házasságoknál a ref. egyház javára történt megegyezés 3 esetben, a kath. egyh. javára 6 esetben.' A legolcsóbb és legbiztosabb üzemű szántógép VISCOR DIESER »TRAKTOR. I » - - * -*■, - - . _ % « , , , A modern technika vívmánya. Kérjen árajánlatot Általajítos Műszaki Üzemgazdasági és Adótechnikai Vállalat f Budapest, VI., Podmaniczky-ucca 16.sz. — Telefon: Teréz 221-52 Karc*« 1928. január 4. Januári sorsolásunk. Annak idején jelentettük, hogy havonként három utalványt fogunk előfizetőink között kisorsolni, melyek alapján Budapesten, a kitűnő hírű Park Szállodában (Baross tér 10) egy napot ingyen tölthetnek. Januári sorsolásunknál a három utalványt következő előfizetőink nyerték : Kiss István, Szarvas Bőrös Smuel Karcag Harsány János Karcag akiknek egyidejűleg beklLdiül az utalványokat és csupán azt kérjük, hogy ha azokat felhasználták, néhány sorban számoljanak be tapasztalataikról nekünk. Az uj betegsegélyező orvosok. A népjógsi miniszter január elsejével Dr. Kovács Dezső és Dr. Katona Gyula orvososokat nevezte ki a kerületi munkás betegsegélyezőhöz Dr. Kovács Dezső a múltban is teljesített már szolgálatot a betegsegélyezőnél, DL Katona Gyula azonban új ember, akit a régi betegsegélyező orvos, dr. Edelstein Ármin helyére nevezték ki. Hisszük, hogy munkásságával igazolni fogja annak a bizalomnak az indokoltságát mely fiatalon juttatta őt ehhez a tisztséghez. Szenzációs regényujdonsds! semmi nete Izgalmas, érdekfeszitő új regénye a nagyváros szerelmi életéből. OP 'WB b. I Ára 3‘50 P. .den könyvesboltban! ♦ vL.uli