Karcagi Napló, 1931 (30. évfolyam, 1-100. szám)
1931-01-03 / 1. szám
1931. január 3 A nappali áram problémája, melyet a karcagi iparüzemek már olyan soksor felvetettek, végre — legalább részben — megoldást nyert. Igaz, hogy ez idő szerint még csak vasár- és ünnepnapokon élvezhetjük, amikor a fennálló törvényes rendelkezések értelmében az iparüzemeknek nem szabad dolgozniuk, de kezdetnek ez is valami. Egyszer talán majd következik olyan folytatás is, aminek a polgárság is hasznát veheti. Csak egyet nem értünk a dologból. Valahányszor ez a kérdés szóba került, az illetékes tényezők azzal a megokolással utasították el az érthető és méltányolható kívánságot, hogy nem fizeti ki magát, sokkal többe kerül az áramszolgáltatás, mint amennyi áramot az a 10—12 iparüzem elfogyasztana, amelyek nehezen várják és mint vitális érdeküket egyre sürgetik az egész napi áramszolgáltatás megkezdését. Az illetékes tényezők ezen álláspontjai — bár nem helyeseljük — tiszteletreméltó álláspont. Ha úgy fogják fel ezt a dolgot, hogy a nappali áramszolgáltatás csak annak a két-három tucatnyi embernek az érdekét szolgálná, akik dolgozni tudnának vele, míg az állítólagos többkiadós polgárok összeségét terhelné, n ám legyen : a magánérdeknek el kell törpülnie, sőt el kell tűnnie a köz érdekével szemben. De ez az áláspont csak addig tiszteletreméltó, amíg töretlenül és elhajlások nélkül keresztülvitetik. Arról már nem is beszélünk, hogy közérdeket is jelent az, hogy a Salgótarjáni „átkos igájában" nyögő és Karcag közgazdasági, politikai és társadami jelentősége mellet számba se jöhető Kunmadaras, ne legyen előnyösebb helyzetben, mint Karcag. Nem szólunk arról sem, hogy Kisújszállásnak a mi villanyterepünk szolgáltat egész napi áramot. Mindezt már annyiszor elmondtuk — hiába, hogy most felesleges egy újabb maroknyi borsóig hányni a kínai falra. Azt azonban illő tisztelettel megkérdezzük, hogy ha a karcagi iparüzemek érdekében kalkulációs okokból nem lehetett nappali áramot adni, ugyanezek kalkulációs okok nem mondanak ellent annak, hogy karácsonykor, újévkor, vasárnap, amikor a munkaszerszámok pihennek s tehát még a lehetősége is ki van zárva annak, hogy az áram igénybevétele által ez az állítólagos rossz kalkuláció helyrebillenhessen, egyedül a mozi kedvéért érdemes-e, szabad e a gépeket üzemben tartani ? Ha a mozi olyan jó üzlet, hogy ezt is elbírja, akkor az iletékes tényezőknek az álláspontja — ha nem is helyes, ismeréjük — tiszteletreméltó. továbbra is Sokat fog azonban veszíteni tiszteletünkből ez az álláspont, ha legközelebbi zárszámadáskor a — melyben a mozi számlája természetesen meg lesz terhelve azokkal az összegekkel, amibe a nappali áramszolgáltatás állíólag kerül, — az fog kiderülni, hogy a mozi kedvéért le lehet nyelni azt a rossz kalkulációt, amit nem lehetett lenyelni azoknak a polgároknak a kedvéért, akik gondokban őszülnek meg és verejtékesen dolgoznak azért, hogy az adóterhek mellett kennyérre is jusson. Érdeklődéssel várjuk a mozi legközelebbi zárszámadását. Ks., ! ÉRTESÍTÉS! Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy az őszi és téli kollekcióm megérkezett és cégemmel való megegyezés folytán előnyös részletfizetére készítek a mai kor tényeinek megfelelően minden e - szakmába vágó munkát. — Szíves pírtfotást kér FÜLÖP MÁRTON férfiszabó meser. Izraelita templom mellett Karcagi Napló 9 Fűtsük a templomot A következő levelet kaptuk : A debreceni protestáns lap 1930 dec. 27-i számában a következő közlemény olvasható: „A kecskeméti református templomot fűtőkészülékkel látják el. Ha a fűtőkészülék elkészül, minden második vasárnap d. u. 5 órakor téli istentisztelet tartatik. Ez újítást igen nagy örömmel fogadták a hívek. Az 1931 évvel érvénybe lépő református egyházi újítások mellett minden nagyobb ref. egyházban a vallásos élet fejlesztését nagyban elősegíti a vallásos estéknek megfelelő nagy helyen tárt hatása, lehetőleg mérsékelt kregliú és világítású épületben. A keresztyén hitfelekezetek istentisztelete és vallásos irányú működése versenyében minden lehetőt megtenni és munkálni még áldozatok árán is kötelessége a Krisztust követőknek.“ Eddig tart a levél és bizonyára azért küldték be lapunknak, hogy nyilvánosságra hozzuk, bár a levélben semmi ilyen kérés nincs és a levél alá sincs írva. Ennek dacára közöltük, mert olyan kérdést hoz felszínre, amely közelről érdekel minden templomlátogatót felekezeti hovatartozandóságától eltekintve, mert hiszen jeges levegőjű templomba senki se megy oly örömest, mint oda, ahol nem fagynak meg a lábai. A levelet különben nem a szerkesztőségnek, hanem az egyházak vezetőségének kellett volna esküleni, mert elsősorban az egyházak vannak hivatva arra, hogy az egyházat vonzóbbá tegyék a hívek számon. A fűtés á tól való vonzóbbá tétellel a ref. egyház nem is idegenkedik és az egész dolog csak egy csekélységen mulik: a pénz csekélységén. A hatalmas református templom egész télen át való fűtése és a fűtő készülék berendezése ugyanis igen nagy összeget emésztene meg, amely összeg előteremtésére jelenleg más mód nem áll rendelkezésre, mint a pótadó emelése, de a pótadó nagy része most is nehezen szedhető be, mint ahogy az állami adók is nagy százalékban hátralékként szerepelnek.LJjabb terheknek az adózók vállára tétele nagyon meggondolandó tehát. A templom téli fűtése mellett ezért csak elvileg foglalhatunk állást és elvileg talán mindenki helyesli is a fűtés eszméjét, hisz ez a nők mai divatja, a könnyű cipők és vékony harisnyák és mostani kora a fűtetlen templomban az egészségre nézve kétségtelenül veszedelmes lehet. A nagy beruházás miatt azonban addig, amíg valamilyen alapítványa meg nem veti alapját a templomfűtés lehetőségének, nem sok remény van rá, hogy a templom fűtése valóra válhasson. Nagyon kívánatos volna, ha a megoldás lehetősége felől eszméket kapnánk, szívesen közöljük, ha az eszme életrevaló, lelkesen támogatjuk. Ha majd a bereki centrále elkészül és lesz villanyenergiája a városnak, bőven, és olcsón, nem lehetetlen, hoggy a villanyfűtés a tempómban nem lesz oly megfizethetetlen drága. Adaton a ref. egyház 1930 évi történeténél Sületett és megkereszteltetett a karcagi ref. egyházban az 1930 évben 234 fiú és 224 leány, összesen 458 gyermek. Konfirmáltatok 79 fiú és 62 leány összesen 141. Úrvacsorával élt 810 Urfi 1328 nő, összesen 2138 Megesküdött 153 pár, tiszta rdormátus pár 125, vegyes pár 28 A ref egyház szertartása szerint megkötött vegyes házasságok közül a gyermekek vallására nézve a ref. egyház javára egyezett meg a 28- ból 26 pár. Meghalt 99 férfi 150 nő, összesen 249 Ha a szüetések számából levonjuk a halálozások számát, a természetes szaporodás 209, mihez ha e kath. egyházból áttért 3 férfit és 13 nőt hozzávesszük, a múlt évi szaporodás 217. A lélekszám 1930 dec. 31- én 8589 férfi és 9043 nő, 17632 lélek. Az elmúlt évben birtokba vette az egyház a Lengyel János később id. Rimaszombati István felesége által az Uj templom számára hagyományozott 12 kat. hold tilalmasi földet. A néhai P. Szabó Gergely és felesége Varga Mária féle alapítványból október 31 én 10 fiú és 10 leány iskolásgyerek kapott teljes alsó és felső ruházatot, lábbelivel együtt. Dúsa Istvánné egy szép fehér ké imunkásteritőt adott az Ur asztalára. Az első fogy. szövetkezet a keleti iskola növendékei részére 43 P. értékű írószert adott. Az úrvacsorához kenyeret adtak: Olajos Mihályné, Imre Lajosné, Nagy Gáspárné, Olajos Józsefné, Puskás Sándorné, P. Szabó Imréné. Bort adtak: Főző Sándor, Kenéz László, néhai Szabó Imre,