Karcagi Napló, 1933 (32. évfolyam, 1-103. szám)

1933-01-04 / 1. szám

Karcag, 1933 január 4 ne hozni egy gőzmalommal, a­­mely aztán a meleg vizet szol­gáltatná. Maga a fürdő 1890 augusztus 3-án nyilt meg olyan díszes for­mában, amilyet abban az időben Pesttől Debrecenig nem lehetett látni. Az érdem oroszlánrésze a fürdőlétesítésért Madarász Imrét, Uy Mihályt, Báthory Bertalant és Ökrös Lászlót illeti. A fürdő leírása így szól : „A főtér közvetlen szomszédságában díszeleg a modern stílusban é­­pült díszes fürdő, amelynek góth tetőzete igen ízlésesen van ös­­­szekombinálva a romantika talpa­zattal. A reneszánsz hom­lokú be­járat pedig egy igen ízléses fo­­yerbe vezet bennünket s jobbra a kád,­ balra a közös fürdőbe ju­tunk ebből. Jobbra találjuk a legmagasabb igényeket is kielé­gítő márvány- és betonkádfürdő kabinokat és a közös tükörfür­­dőket. Az utolsó két szoba kö­­zül pedig egyik a hivatalos iro­da, a m­ásik pedig a padlati víz­tartályhoz felvezető lépcsőház. A nagy foyerből balra egy nagy terembe érünk, melyben a közös betonmedencék vendégeinek hos­­­szu kapuisora van jobbról,balról. Az oldaloni ablakon kívül egy bizánci kivitelű, remek üvegfes­­tésü nagy ablak van, amelyen az épitő neve és épités ideje van megerősítve, ezeken kívül pedig a harmonikus színű ro­mantikák és cirádák. A nagyte­remből két ajtó vezet, egyik közös langymedencébe, a másik a a tus-terembe, ahol az alsó,­­felső, és környomású tusok tech­nikai rendben vannak elhelyezve. A tus-teremből a gőzmedence termébe a trasitum vezet, hol a páralépcsőzet van a szabadba vezető ventillációval. Az általá­nos berendezés a kényelemmel is arányban van : vízvezeték, vil­lamos csengettyű-szerkezet, má­sodosztályú dezinficiáló gépezet­tel ellátott árnyékszék, végül az elegáns bútorzat, kristály moza­­ik alapzat stb., mind elsőren­d fürdővé teszik városunk eme im­­ponzáns építményét.­ Eddig a leírás. Hanem a kö­zönség nem túlságos mértékben vette igénybe a fürdőt. A Nagy- Kunság panaszkodik, hogy még maguk a részvényesek sem na­gyon szerencséltetik látogatásuk­kal saját intézményüket. Erre mutat Hollay Antal fürdőbérlő­­nek 1891 január 11-én kelt kö­­vetkező felhívása is : „Azon té­ves felfogásokkal szemben, mint­ha a téli időszakban (Uradni egyáltalán nem, vagy csakis az egészség veszélyeztetésével tehet és hogy a fürdíaztzon is be van az idő szerint szüntetve, szük­ségtelennek tartom kijelenteni, miszerint igaz ugyan, hogy a téli hónapokban a fürdő­napok száma a hétről a háromra leszál­­littatott ; igaz és minden kétsé­get kizáró sajnálatos dolog, hogy a három fürdőnap tartása is Karcag város nagyközönségének (18 000 lakos) igazán megma­­gyarázhatalan lanyha érdeklődése és még lanyhább támogatása mellett csakis a legnagyobb ál­­dozattal (a legjobb esetben is 50 %-os deficittel) volt ezideig A debreceni hőforrást Debre­cen város nagy áldozatkészség­gel és nagy hirtelenséggel hasz­nosította s a gyümölcsöző beru­házás a legszebb reményeket már kezdetben is valóra váltotta. Ért­hető megdöbbenést okozott te­hát a múlt héten pénteken flt az elterjedt hír, hogy a hőforrás be­dugult. Az eldugulást erupció e­­lőzte meg, amelyet a gázgyárban, ahova a mélyfúrási kút gáza be van vezetve, észlel­tek először. Itten a gázemeter rendkívül erős nyomást mutatott, a rendes, óránkénti 80 köbméter gáz helyett az erupció negyed­órájában 400 köbméter gáz jött fel. Ez a kitörés, nagy mennyiségű iszapot nyomott a kul­csőbe, a­­mely aztán a víznek és a gáz­nak további kiömlését megaka­­dályozta, épen úgy, amint az a karcagi első számú kútnál két ízben is megtörtént. Karcagon sikerült a héviz és gázmedencét ismét feltárni, bár a nagy erupció idején feltörő víz és gázmennyiség nagyságát az újból jelentkező víz mennyisége meg sem közelítette s épen e­­zért fúrtak az első számú kút mellé egy másikat. Debrecenben is nagyon bizakodnak, hogy cső­öblögetéssel az elzáró homokré­teget hamarosan eltávolítják, sőt abban is reménykednek, hogy a torlasz eltávolítása után még na­­gyobb mennyiségű vízhez és gáz­hoz fognak jutni. A fúró beren­­dezést szerencsére Debrecenből még nem szállították el, úgy hogy összeállítása után a kút tisztítása késedelem nélkül meg­kezdhető lesz. Szerencse az is, hogy ez a szeren­­csétlen következményű erupció nem a fürdő­szezon ideje alatt történt, bár a fedett uszoda ü­zemét így is katasztrófáiban érin­ti. A kút eldugulásával egyidejű­leg tárgyalta Debrecen város tör. is eszközölhető . . .* stb. 1894 ben bevezették a gőzfü­r­­­dőbe az irtázi kút felesleges vi­­zét. A közönség ekkor sem­mr*­gyón látogatta a helybeli fürdőt és inkább a püspökladányit vette igénybe. 1904 ben a város átvette részvénytársaságtól a fürdőt. Er­­­re nézve 1914 szeptember 24-én folyt le a döntő tárgyalás, mely alkalommal a fürdő vételárát S3 ezer koronában állapították meg. vényhatósági közgyűlése Weiner Lászlónak azt az ajánlatát, hogy a Nagyerdőn egy 100 szobás fürdő szállodát építtet, ha a vá­ros telket ingyen ad. A szálloda 50 év után teljesen ingyen Deb­recen város tulajdonába megy át. A közgyűlés az ajánlatot öröm­mel elfogadta. E szálloda építé­sét a vállalkozó már a folyó év április elsején köteles megkez­deni s még ez évben befejezni, amely munkálattal a hőforrás vize még inkább értékesebbé lesz, mert az idegen jobban látogat­hatja. A kút eldugulása azonban a szálloda­épités vállalkozóját is gondolkodóba ejti s mig a kút működni nem kezd, tartózkodni fog az építéstől. A kútnak és a héviznek azon­ban a debreceniek nem hagynak békét, már olyan nagy befekte­téssel vannak érdekelve, hogy minden eszközzel kényszerítik a föld mélyét arra, hogy a gázt és a hővizet, amelyet eddig adott, adja ezentúl is. Már arról is ta­­nácskoznak, hogy hasonló eldu­­gulás következményeinek elkerü­lése céljábó megfúratják a má­sodik szé­nu kutat is, mert az eddigi tapasztalat szerint kifizeti Eldugult a debreceni hőforrás BUDAPEST VII. BAROSS­ TÉR 23. (A KELETI PÁLYAUDVARNÁL) «3---------------CBS___________OB ÚJONNAN ÁTALAKÍTVA ÉS BERENDEZVE. SzolId úri ház, FOLYÓVÍZ, FÜRDŐ, TE­LEFON, KÖZPONTI FŰTÉS­EK---------------ESS-----------------ESS TULAJDONOS: LINGEL BÚTORGYÁR. I­gazgató: PALKOVICS EDE Karcagi Napló $ ASPIRIN N­ACSOt ;ELTT A K fájd­almak ellen magát. Biztosra lehet tehát ven­ni, hogy a debreceni strand és a fedett uszoda nem marad be­ víz nélkül és szükség lesz a für­dő szállodára is. HÍREK Terményeink Korcoson Január 3-án Búza 10‘50 pengő és a Koletta Árpa 6 50 pengő Csöves tengeri — Morzsolt tengeri 4 60 pengő, Zab 6 50 pengő — Helyreigazítás. Lapunk múlt évi december 13 iki számá­ban közölt,­­Saját fegyverével lőtték meg Décsei Józsefet* cí­mű cikkben több helyen Szend­­rei Balázs nevet említettünk Szen­­tesi Balázs helyett, amely téve­désünket helyreigazítjuk. — Nyugdíjazások a rendőr­ségnél. A belügyminiszter 1931 január 1-re az állami rendőrség­nél nagyobb méretű nyugdíjazást re­delt el. Több magas állást rendőrtiszt megy nyugalomba. Karcagról is nyugalomba megy január 1 -től számítva az állami rendőrség egy munkás tagja, Mann László s. hivatali igazgató, aki 43 évi pontos és lelkiismere­tes szolgálat után kezdi meg a jól megérdemelt nyugdíjas éle­tet.­­ Az Iparos ifjak pompásan sikerült szí­veszteri előadásáról legközeebbi számunkban ho­zunk tudósítást. — Joódi Miklós kitüntetése. A kormányzó a nyugalomba vo­nuló Joódi Miklós pénzügyigaz­gatónak a Segnum Laudis­t ado­­mányozta. A rendjelt Borbély György főispán december 30 án szép szavak kíséretében adta át a kitüntetettnek. — A belügyminiszter enge­délyezte a frontharcosok egyen­ruháját. A belügyminisztérium végleg engedélyezte az Országos Frontharcos Szövetség egyenru­háját. A magyar frontharcos e­­gyenruha az angol hadsereg uni­­formisára emlékeztet s a kakiszi. nu zakkóit megkülönböztetik, hogy viselője a tiszti, altiszti, vagy legénységi állományba tar-

Next