Karcagi Napló, 1935 (34. évfolyam, 1-97. szám)
1935-01-05 / 1. szám
POLITIKAI LAP 1935. január 5. Szombat. — XXXIV. évfolyam. 1. szám. Felelős szerkesztő: Dr Szenten Tóth Kálmán. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadótulajdonos Kertész József r SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Karcag, Kossuth tér 780 TELEFON : 26. és 92 ELŐFIZETÉSI ÁR: Egső negyedévre 2 pengő. EGYES SZÁM ÁPA: Szerdán 6, szombaton 8 f. MzíMsztít az Ipartestületta A karcagi Ipartestület december hó 20-án pályázatot hirdetett az ipartestületi jegyzői állás ideiglenes betöltésére. Az állásra tíz pályázat érkezett. A jelölő bizottság a tíz pályázó közül négyet jelölt az állásra, olyanokat, akik megfelelő képesítéssel rendelkeznek. A választás e hó 2-án este történt. A választáson az elöljáróság csaknem teljes számban megjelent, ugyanis 32 szavazatot adtak le a jelöltekre. Ebből 16 szavazat J. Nagy Istvánra, 13 szavazat ifj. Mészáros Zoltánra, 3 pedig Szilágyi Lajosra esett, aki pályázott ugyan, de jelölve nem volt. Mivel a győzelemhez abszolút többségre volt szükség, új szavazásra került a sor. A második szavazáson aztán J. Nagy István 18, ifj. Mészáros Zoltán 14 szavazatot kapott, ilyenformán az Ipartestület megválasztott ideiglenes jegyzője lapunk belső munkatársa, J. Nagy István lett. Megválasztásához őszintén gratulálunk. — A Népművelési Bizottság folyó hó 7-én délután 5 órai kezdettel a kultúrpalota mozitermében ingyenes liceális előadást tart. A előadás tárgya : A magyar népdal. előadó :Bod Lajos ref. tanító. Szabó Józef kántor és Réz loni magyar nótákat énekelnek cigányzene kisérettel. Az érdeklődőket a Bizottság tisztelettel meghívja. Az előadás pontosan 5 órakor kezdődik. CSERÉLJEN A HUNGARIAMALOMBAN (Kisujszállási-út) vagy .Debrecsni után a Szecskó-féle Házban. .Püspökladányi után Tőkés szilgyártó házában.Széchenyi Sugárúton Gy. Kiss Sándor házában. Kiszolgáltatunk: 62 kg. kiváló lisztet, 24 kg. tiszta, jó korpát. A vámon és portáson felül nincs levonás WIHWfJMIimiIIIJUl'IWIWWWWffWWWWIHIWÍHPHWWWWWWWWWTWWWWTWWWWTW cÚjévi gondolatok Irta: vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő A nagy görög bölcs és tudós politikus szavaival élve „ha az ember elmúlt dolgokról gondolkodik, rendesen a földre tekint le, ha pedig a jövőről, az egekbe néz fel.“ Ebből a szemszögből tartsunk seregszemlét a múlt bajainak végső okai s a jövendő reményei és teendői felett. Egy szörnyű kettősség vezetett az Ember válságához és az emberi intézmények eltorzulásához, mely intézmények végeredményben mindannyian csak az emberi szellem „meghosszabbított árnyai.“ A fehér ember erkölcsi, jogi és politikai berendezkedései a maguk kulturális összességében a krisztusi alapokon nyugszanak közel kétezer év óta, de ugyanakkor a gazdasági berendezkedések és technikai civilizáció ezekkel az alapokkal homlokegyenest ellenkező vonalon fejlődtek. Nem a kultúra, nem is a civilizáció van válságban, hanem a kettőnek össze nem hangolható struktúrája vitte mindkettőnek hordozóját, az Embert oly lelki válságba, melynek romboló hatását világrengető megrázkódtatások alakjában két évtizede szenvedjük. Az egész „emberiséget“ említettem, mert a háborúnak kizárólag csak legyőzöttjei voltak és vannak mind a mai napig s mert nincs nemzet, mely meg ne érezte volna az ezzel járó súlyos megrázkódtatásokat. Egyébként azonban, ha meg akarjuk érteni a mai káoszból kivezető lehetőségeket, szem előtt kell tartani, hogy a Teremtőnek bizonyára módjában állott volna egyfaju, egynyelvű és egyvérű embertípussal megkoronázni a föld teremtményeit és ha ez nem történt, akkor ezzel bizonyára megvoltak a céljai. Soha még az emberiség történelmének folyamán nem mutatkozott meg olyan világosan, hogy ez a szó, „emberiség“, lehet nyelvtani kifejezés, lehet embertani fogalom, de a történelem csak nyelvükben, kultúrájukban, céljaikban és ideáljaikban különálló életet élő és egymással való nemes versenyre hivatott nemzeteket ismer. Csak a nemzetek azok a valóban létező és önmagukban zárt egészet képező, saját kultúrájukban megcsiszolt darabok, amelyekből az „emberiség“ óriási mozaikja adódik. Innen van az, hogy a nagy társadalmi és politikai mozgalmak alapját mindenütt a nemzeti öntudatra ébredésben kell keresnünk. Ha ezek a mozgalmak nem tudtak még mindenütt oly légkört teremteni, mely a válságba jutott emberiségnek vissza tudta volna adni lelki egyensúlyát, akkor az onnan van, mert a keresztyén kultúra és az anyagelvű civilizáció diszharmóniájából keletkező bajok tömege túlságosan nagy volt ahhoz, hogy aránylag ily rövid idő alatt győzelemre lehessen vinni egy korszerű és minden tekintetben tisztult idealizmus zászlaját. Mindenütt, ahol a nemzeti mozgalmak megindultak, egyetlen egy világos és egyszerű tételre vezethetők vissza célkitűzéseik ; minden nemzet teremtse meg a maga sajátságaihoz illő, krisztusi alapra helyezett szociális életét: ez az a gondolat, mely körül a nemzeti mozgalmak elméleti formulái és gyakorlati megnyilvánulásai kikristályosodtak. A magyar nemzetre nézve, mely ma megint egyszer a történelem válaszútján áll, inkább életkérdés az, hogy meg tudja-e találni a helyes utat, mint bármelyik más, nagyobb nemzetre nézve. Ha itt sikerül minden rendelkezésre álló erkölcsi és anyagi erőnek maradéktatalan összefogása, vagyis sikerül a nemzet egységének olyan megalapozása, mely minden várható veszedelemmel szemben biztosítja a nemzet ellenállóképességét, akkor a nemzet megtette kötelességét önmagával — és ugyanakkor Isten és a keresztyén kultúra szellemével szemben is. A magyarság keresztyén mivoltának ősi jele, mely-