Karcagi Napló, 1936 (35. évfolyam, 1-101. szám)

1936-01-01 / 1. szám

2 Karcagi Napló Tompa Mihálynét, Tóth Bálintot, Krenota Ferencet felmentette, Fekete Istvánt és Bakó Istvánt bűnösnek mondta ki lopás vétségében és 3—3 hónapi fogságra itélte, Klin Imrét mint felbujtót 150, Klein Józsefet mint orgazdát 100 pengőre büntette. Sütő Lajos 70, Rosinger Bernát 200 pengő büntetést kapott. Ez a heremagcséplési ügy s a bírósági tárgyalás és az ítélet minden esetre jó hatással lesz a jövőre nézve. A csépeltetők majd e után jobban megfigyelik a csépőgép titkos szerkezetét, hogy nem vámolja meg a kicsépelt magot és aztán a gépészek és gépkezelők s alkalmazottak is óvakodnak attól, hogy a heremagszerzésnek tilos uton való módját a gazdák kárára a jövőben is alkalmaznák. forgó és forka nem kapott kegyelmet. A kormányzó ar 1935 dec. 24 én kiadott kegyelmi elhatározása alapján az igazságügyminiszter végrehajtási utasítást adott ki, amely szintén dec. 24-én jelent meg és megszabja azt a módot, amely alkalmazandó a kegyelmi lényben részesítőkkel szemben. A kormányzó úr kegyelme általánosságban csak azokra a bűnösökre terjed ki, akiket a bíróság 6 hónapnál nem hosszabb időre ítélt el, illetőleg azokra, akik cselekményére a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztést, vagy csupán szabadságvesztést állapít meg, tehát nem vonatkozik a kegyelem a nagyon súlyos bűncselekményt elkövetőkre, mint amilyenek a karcagi kétszeres gyilkos Forgó Imre és Farkas. És ez így van jól. Sokan vannak a bíróság között olyanok, akik elítéltjei pillanatnyi meggondolatlanságuk miatt esnek bűnbe, akik különben jóérzésü és jólelkű emerek, akik csak belesodródtak a veszedelembe. Az ilyenek részére indokolt kegyelmi tényben részesítés, a de akik megfontoltan és ismételten belevetik magukat a bűn fertőjébe, miképen a Forgók és Farkasok cselekedtek, kegyelmet nem érdemelnek. Érvényes: 1936. jan. 5 én. Kedvezményes fürdőjegy-szelvény a Karcagi Napló olvasói részére. Ezen szelvény felmutatói a Városi Gőzfürdő pénztáránál gőzfürdő-jegynél 50 százalékos kedvezményben részesülnek. (Az eddigi 1 pengő helyett 50 fillér fizetendő) Kádas-fürdő 80 fillér Diák-jegy 30 filér eddig 1'20 pengő eddig 50 fillér Presbiteri ülés A református egyház presbitériuma hétfőn d. e. gyűlést tartott, amelyen letárgyalta az egyháznak, a gimnáziumnak és az elemi iskoláknak 1935 évre szóló költségvetését. A három költségvetés bevételeinek végösszege 839055 , és a kiadások végösszege 333603 pengő. Az egyház és az iskolai pótadó együttes összege 26 százalék. A gyűlés kezdetén Török Vince lelkész elnök kegyelettel emlékezett meg az elhunyt Vadai István presbiterről, s aztán bejelentette, hogy a megüresedett presbiteri állásra Magyar Imre póttagot hívta be, aki a presbiteri esküt le is tette. Felolvasta a lelkész elnök a Kiss József elé, néhai Rimaszombati Mária hagyatékával kapcsolatos alapítási oklevél szövegét amely szerint a madarasiati ház és a 26 hold szántóföld jövedelme, árvagyerekek neveltetésére fordíttatik s a házat, mint árvaházat használja az egyház, de amint a végrendelet előírja, csak attól az időtől kezdve, mikor az árvaház megnyitását az egyház anyagi ereje megengedi. A presbitérium az alapító levelet elfogadta, de kimondta, hogy az alapítvány jövedelméből a felmerülő illetékek kifizetése után, elsősorban a végrendeletnek azt a rendelkezését kell teljesíteni, amely a végrendelet te.nő sírjának átalakítására vonatkozik. Felolvasta a lelkész elnök azt a jelentést is, amelyet a kir. alapítványi ügyigazgatósághoz terjesztett fel három alapítvány helyzetéről, éspedig az Olajos Róza, Rimaszombathy István és a Rimaszombathy Mária féle alapítványokról. A jelentés szerint az Olajos Róza féle alapítvány értéktelenné vált, mert a hagyaték részvényei elértéktelenedtek. A Rimaszombati István és felesége Bődi Mária álal tett alapítvány is közel jár a megsemmisüléshez, mert amíg a Bődi Mária által befizetett 80,000 korona a pénz devalvációja alkalmával értékét vesztette, az oldalági örökösökre maradt 40,000 pengő kifizetését az örökösök a védekező perek megindításával már évek óta húzzák. Ez a perlekedés az egyháznak igen sokba került, úgy látszik, hogy a perköltség ezt az alapítványt alapjában fogja megingatni. A harmadik alapítvány, amelyről a jelentés beszámol, a Rimaszombati Mária féle árvaházi alapítvány volt. A presbitérium elhatározta, hogy Tóth Kálmán vallástanárt, mivel három évet kifogátalanul töltötte helyettesi minőségben, rendes tanárrá minősíti 1936 febr a 1-től kezdve, s felterjesztéssel él kultuszminiszterhez, hogy a rendes tanári fizetést folyósítsa Tóth Kálmán részére. Az 1936 évi költségvetéseknél egy tétel volt olyan, amely több felszólalást eredményezett és ez a tétel a gimnáziumot érdeklő 3 °- os egyházi pótadó volt. Ezt a pótadót nem volt hajlandó presbitérium ez alkalommal meg szavazni. Ennek az elutasító álláspontnak az volt a magyarázata, hogy a 3 %-os pótadó 9048 pengőnek felel meg, az egyház pedig mintegy 16.000 pengővel tartozik a gimnáziumnak s a gimnázium költségvetése 1936 évre úgy van összeállítva, hogy a 16.000 pengős tartozás megadása nem volt figyelembe véve és mégis 4.000 pengő felesleg mutatkozik. A presbitérium úgy döntött, hogy az egyháztól a gimnásiumnak járó tartozás lépjen a 3 % pótadó helyére, s a presbitérium a gimnázium javára akkor fog majd újból pótadót megszavazni, ha az egyház adósságait a gimnáziumnak már mind megadta és újból szükségessé válik a pótadó kivetése. A 3 °/C-os pótadó ennek dacára is az egyházi költségvetésben bent maradt, de azt a más címet kapta, hogy »adósságok rendezésére.“ Több apró tárgy letárgyalása után a gyűlés a lelkész elnök imájával ért véget. Olvassák OlaSn könyvtáraikat BÁRKINÉL többet fizetek aranyért és ezüstért. (MER ékszerész (Balasztniz) Óvakodjon a házalóktól! —ip i . ■ . ii i. i .11 ii -~i 1936. január 1 Az alkalmi kiárusítások határideje Karcagon január 28 és február 10 közötti idő A Debreceni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara közli a következőket : Az 1933. évi XVII. t. c. 9 §- ában kapott felhatalmazás alapján a 135.000/1933. K. M. számú rendelet 14 §.a értelmében az összes szakmákhoz tartozó kereskedőkre és iparosokra vonatkozólag, az idényét vagy divatját mult. raktáron maradt, kiselejtezett stb. áruk 1936 évi első alkalmi árusítási időszakát a következőkben állapítjuk meg: 1. Debrecen sz. kir. városban január hó 28 tól február hó .10. ike között : rőfös, rövidáru, férfi és nőidivat, posztó, szücsáru, készruha, sportáru, üveg és porcellán szakmákra. 2. A kamarakerület egyéb városaiban és községeiben ugyancsak 1936 január hó 28.től február hó 10-ig a következő szakmákra : rőfös, rövidáru, férfi és nőidivat posztó, szűcsáru, készruha, sportáru, cipő, üveg és porcelánszakmákra. Figyelmeztetjük az érdekelt kereskedőket és iparosokat, hogy az alkalmi árusítások tekintetében kizárólag azokra az idényét vagy divatját múlt, “kiselejtezett stb. árukészleteikre vannak korlátozva, amelyek a kiárusítási időszak kezdetét megelőző idő óta vannak raktáron. Sem az engedélyezett alkalmi árusítás megkezdése előtt, sem annak tartama alatt az áruraktárt az alkalmi árusítás céljait szolgáló árukkal kiegészíteni nem szabad. A hirdetés téli, idényvégi, leltári, vagy ezekkel egy tekintet alá eső alkalmi árusításokra vonatkozhatik, de nem utalhat kiárusításra, végeladásra, üzlet megszüntetésre, felszámolásra, üzlet, áthelyezésre, vagy hasonló körülményekre, sem pedig az atúknak a rendes üzleti forgalmon kívül eső eredetére. (Csődtömegből, zálogházból, árverésből megvásárolt üzletből, vagy áruraktárból származó, tűzből mentett stb.) Az engedélyezett időtartam utolsó napjának leteltével az alkalmi árusításra vonatkozó összes hirdetéseket el kell távolítani, illetőleg azok közzétételét meg kell szüntetni. Aki a jelen engedélyben meghatározott feltételeket nem tartja be, kihágást követ el és az 1933 évi XVII. t. c. 14 §.a alapján 15 napig terjedhető elzárással büntetendő.