Karcagi Napló, 1937 (36. évfolyam, 1-100. szám)

1937-01-06 / 1. szám

ELŐFIZETÉSI Ali: egy negyedévre 2 pengfi. F.GYES SZÁM ÁK­­A : Szerdán 6, szombaton 8 f. Ma : Fürdőszel­vény! Karcagi Napló politikai LAP, 1937 január 6 szerda — XXXVI évfolyam 1 szám Felelős szerkesztő: Dr. Szentesi Tóth Kálmán. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadótulajdonos Kertész József SZKItKES­­ŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Karcag, Kossuth­ tér 760 TELEFON : 26. és 82. Polgármesteri vacsora Dr. Sánta Miklós polgár­­mester január 2 ikán esté­re vacsorára hivta meg a városi képviselőtestületet s a városban levő intézmé­nyeknek, hivataloknak ve­zető embereit és jóbarátait. A kultúrpalota dísztermé­ben terítettek s mintegy 150 vendég foglalt helyet az asztalok mellett. A nagy és díszes társaságban jól esett látni azokat, akik választási harc idején a a másik táborban fejtettek ki tevékenységet, mert hiszen e társas vacsora rendezé­sével dr. Sánta miklós é­pen azt akarta kifejezésre juttatni, hogy nem egyedül azok polgármestere akar lenni, akik rászavaztak, vagy megválasztását elő­mozdították, hanem a vá­ros minden rendű és rangú polgárának, felekezetisége tekintet nélkül. A város érdekében való együttmű­ködésre irányuló hajlan­dóságának volt kifejezője a polgármester vacsorája, amely szándékot a jelen­levők nagyon méltányol­tak, aminek bizonyítéka volt a feszélyezés nélküli reggelig tartó teljes jó han­gulat és a számos felkö­szöntő. A pohárköszöntők sorát dr. Gaál László nyitotta meg, üdvözölvén a házi­gazdát, az új polgármes­tert és annak a meggyő­­ződésének adott kifejezést, hogy a polgármester a belé helyezett szép reményeket meg fogja valósítani. Az üdvözlésre dr. Sánta Mik­lós azonnal válaszolt és a város érdekében kifejtendő munkásságához kérte városát szerető polgártár­a­sainak és barátainak tá­mogatását. Beszélt aztán Kenyeres János országgyűlési képvi­selő­­ a város érdekeinek védelmére és előmozdítá­­sára a polgármesternek fel­ajánlotta segítségét. Beszélt Török Vince, Szombathy István, Szalay László, Schück Mór. A testvér Kis-­ujszállás város üdvözletét és szerencsekivánatait Pá­pay István főjegyző tolmá­csolta. A gazdaosztály ne­­­vében vitéz K. Szabó Imre, Gazdasági Egyesület ügyvezető elnöke és Gy. Szűcs Sámuel emeltek ál­domáspoharat a polgár ÁHamositják­ a polgári Ház a karcagival A múlt év utolsó heté­ben Kunszentmártonban dr. Bessenyei Lajos tanke­rületi­­ főigazgató megláto­gatta a községi polgári is­kolát s a község vezető férfiaival tárgyalt a polgári lányiskola államosításáról. A tárgyalások az 1927 évi XII. t. c. 13 §. alapjain folytak és olyan eredmén­­nyel végződtek, hogy az államosítás esetére a köz­ség kevesebb évi terhet fog viselni, mint eddig. Ez a hír rátereli figyelmünket a karcagi községi polgári leányiskolára, amelyre na­gyon ráférne az állami se­gítség, vagy az intézet ál­lamosítása, vagy iskola­épületnek állami támoga­tással való építése formá­jában. A polgári lányiskola jelenlegi elhelyezése csak átmenetinek tekintetett ak­kor, amikor a régi iskola lebontása után erre a mos­tani helyre költöztették át. Az ideiglenesség azonban kezd állandósulni. Ez nem is volna nagy baj, hogyha az épület nem tiltakozna az állandóság ellen, de a toldott foldott iskolaépület minden része ellent mond az állandósításnak és az a mesterre. A viharosnak mutatkozó választás előtti idővel szem­ben nagyon jól esett látni a nagy társaságot össze­kötő harmonikus hangula­tot, amelyből megértő, váll­vetett, építő munka meg­indulására lehet következ­tetni. Városi politikán kíí­vül, de mély együttérzés­sel vett részt a polgármes­teri vacsorán a karcagi honvédzászlóalj tisztikara Kunszentmártoni iskolát mi fog történni ? zal fenyegetőzik, hogy ős­­szedől. Nem lehet hát tet­szésre bízni azt a kérdést, hogy más épülettel cserélt e fel a város a polgári le­ányiskolát, vagy sem, mert az épület rozogasága egye­nesen parancsolja, hogy ebben a kérdésben sürgő­sen kell komoly lépést ten­ni, mert a halogatásból bajok származhatnak. A képviselőtestület már évek előtt hozott olyan ha­tározatot, hogy polgári is­kola építése segélye cél­jából küldöttséggel jelen­nek meg a minisztérium­ban, de ez a küldöttség soha el nem indult, hanem a határozat irattárba téte­tett. Ma már elérkeztünk a tizenkettedik órához, a­­mikor azt mondhatjuk, hogy a késedelemben veszély van, tehát szőnyegre kell hozni a polgári leányiskola épületének ügyét és tár­gyalás alá kell venni az építkezésnek, vagy az ál­lamosítás kieszközlésének kérdését. A községi iskolaszék a múlt hónap elején tartott gyűlésében megállapította az alsó épület veszedel­mes gyengeségét és tudo­másul vette, hogy a gond­nok az épület egyes helye­in biztosítási intézkedése­ket foganatosított, de egy­idejűleg jegyzőkönyvi ki­vonatban értesítette az is­kolaépület állapotáról a polgármesteri hivatalt és kérte a megfelelő intézke­dések mielőbb való meg­tételét. Hogy a képviselőtestü­leti határozat, amely az iskolaépítés ügyében kül­döttséget küldött a minisz­tériumba, végre­hajtva nem lett, mindenesetre mulasz­tásnak minősíthető, de még nagyobb mulasztás lenne az, ha az gyelmeztető iskolaszék fi jegyzőkönyvi átiratát az előadó tisztvi­selő irattárba tétetné. Ma ugyanis már, amint mon­dottuk, a halogatás veszélyt rejt magában Kétségtelen, hogy a kér­dés megoldása alapos ta­nulmányt, gondot és mun­kát jelent a tisztviselők számára, de minél tovább húzódik a dolog, annál több gondot és több kia­dást fog már okozni, miért is célszerű a kérdéssel ké­sedelem nélkül szembe nézni. Tudja Ön már, hogy a ,,Szorgalom“ in is (Karcag, Gimnázium u. 13. Kása ház I. emelet) utján szükségleteit hitelben és mégis készpénz áron szerezheti be.

Next