Kárpátalja, 1993 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1993-07-31 / 6. szám
KÁRPÁTALJA A Kárpátaljai Tudományos Társaságról Az 1941-44-es háborús évek ellenére aktív tudományos élet folyt területünkön. Erről tanúskodik az 1941 januárjában megalakult Kárpátaljai Tudományos Társaság (a továbbiakban KTT). A magyar kormány, felkarolva a Kárpátalján élő népek kulturális fejlődését, külön anyagi támogatást biztosított a ruszin szellemi élet fejlődésére. Ezeket a törekvéseket kiválóan felismerte Kárpátalja akkori kormányzó biztosa, Kozma Miklós, akinek nevéhez fűződik a társaság megalapítása. Kárpátaljai viszonylatban ez a társaság struktúráját és feladatát tekintve egy helyi Tudományos Akadémia szerepét vállalta fel. Feladata sokoldalú volt, szem előtt tartotta a helyi viszonyokat és a tudományos munkán kívül népművelési céljai is voltak. Területi levéltárunk számos művet őrzött meg az említett társaság által kiadott munkákból. (Ezek egyikét láthatjuk a mellékelt képen.) Az alábbi írás forrásául a KTT által 1942. és 1943. évben kiadott Kalendáriumok és a megjelenő Kárpáti Híradó című lap 1944-es évfolyamának adatai szolgáltak. A Kárpátaljai Állami Levéltár nem rendelkezik magának a társaságnak az iratanyagával, de ránk maradtak nyomdájának dokumentumai. Ez az irategység leginkább a nyomda pénzügyi-gazdasági jellegű iratait őrzi. 1940 őszén Kozma Miklós vezetésével kárpátaljai küldöttség kereste fel a kormányzó Horthy Miklóst és a KTT létrehozását, további támogatását eszközölték ki nála. Ennek eredményeként 1941. január 26-án Kozma egybehívta az alapító gyűlést, ahol meghatározták azokat az elveket és feltételeket, amely alapján működtetni kívánták az egyesületet. Itt Kozma Miklós külön kihangsúlyozta, hogy a társaság egyedüli célja kizárólag a tudomány, az irodalom és a művészetek fejlesztése. A politikát teljesen elhatárolta a társaság munkájától. Az alapító gyűlésen ismertették azokat a tudományágakat, amelyekben a társaság tevékenykedni fog. Ezek a következők voltak: földrajz, néprajz, történelem, nyelvtudomány, művészet- és népgazdaságtan. Megválasztották a KTT elnökét, ezt a tisztséget vidékünk múltjának talán legjelentősebb kutatója, Hodinka Antal foglalta el. Tevékenységének főbb állomásairól külön írásban foglalkozom majd. A társaság elismerten népszerű tagjai voltak: Ilnicki Sándor, a ruszin nyelv- és irodalmi szakosztály elnöke, Kontratovics Irén a KTT alelnöke, Harajda János, Lelekács Miklós, stb. A társaság létrehozásával sikerült egyesíteni azokat a személyeket, akik behatóan foglalkoztak az említett tudományokkal. A korabeli szerzők műveinek publikálásán túl, felvállalták a klasszikus írók munkáinak kiadását is. A tagok létszámát 35 főben állapították meg, ebből 1942-re 26 hely lett betöltve. A társaság tagjai három szakosztályban csoportosultak: tudományosba, ruszin, irodalmi-nyelvibe, valamint művészeti- néprajziba. A KTT első számottevő munkája egy ruszin nyelvtankönyv kiadása volt, amely nélkülöhetetlenné vált a ruszin iskolákban. Szerzője Harajda János, a társaság igazgatója volt. A KTT széles körű kiadói tevékenységét öt fő irányba gyakorolta: I. kiadta a Hajnal (Zorja) című tudományos folyóiratot, ahol tudományos, irodalmi és kultúrtörténelemmel kapcsolatos írásokat közöltek. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy itt két nyelven — ruszinul és magyarul — jelentek meg az írások, amivel a két kultúra közeledését segítették elő. II. minden második héten megjelent a ruszin nyelvű (de megjelenhettek itt magyar nyelvű írások is) Literaturnaja Nyegyelja (Irodalmi Hét). Ez a hetilap az irodalmi tudományos krónika szerepét töltötte be. Hasábjain helyet kaptak különböző irodalmi művek, recenziók, rövid tudományos értekezések, stb. Népszerűségének köszönhetően háromezres példányszámban jelent meg. III. a népszerű olvasmányok kedvelőinek szánták a Narodna Bibliotéka (Népkönyvtár) sorozatában megjelent könyveket. Ezek a kiadványok olvashatóságuk és irodalmi értékük mellett mindig tanulságos, jobbára a nép életével foglalkozó műveket tartalmaznak. TV. az ifjúság részére megjelentették a Ruszka Mologyozs (Orosz Ifjúság) című lapot, amely elsősorban pedagógiai-nevelő funkciókat töltött be. s a felsorolt kiadványokon kívül a társaság terjedelmes tudományos művek kiadását is vállalta. A kiadói munka tíz hónapja alatt 65 000 példányban jelentek meg könyvek, folyóiratok, értesítők, hetilapok. Ezen túl a KTT tevékenysége kiterjedt irodalmi és zenés estek szervezésére, szabad előadások, valamint tudományos célú utazások szervezésére. Az említett idő alatt a társaság nagy népszerűségre tett szert Kárpátalja határain túl is. Ekkorra vidékünk csaknem összes irodalommal és tudománnyal foglalkozó személyisége a KTT tagja lett. A következő, 1942. év a változások éve volt. Egészségi okokra hivatkozva dr. Hodinka Antal, a társaság elnöke lemondott tisztségéről. A társaság plenáris ülése egyöntetű elismerését és köszönetét fejezte ki a volt elnöknek önfeláldozó munkájáért, amit a társaság létrehozása idején fejtett ki. Új elnöknek Ilnicki Sándort választották meg. A társaság dísztagokat is választott: az új kormányzói biztost, Tomcsányit, a munkácsi görög katolikus püspököt, Sztojkát. Közben bővült a taglétszám: Szulincsák Lászlót a tudományos szakosztályhoz; Boksay Józsefet, Pataki Máriát, Szldba Antal a művészeti-néprajzi szakosztályhoz; Antal Miklóst és Harajda Jánost az irodalmi-nyelvi szakosztályhoz vették fel. A KTT ily termékeny működése csak egy saját nyomda üzemeltetésével jöhetett létre. Az ungvári állami nyomda bevételéből a társaság fedezhette kulturális kiadásait és részben tisztviselőinek fizetését. A ruszinokat illetően a KTT a Kárpáti Híradó 1944. április 30-ai száma szerint a következő irányvonalat követte: „A nyelvi és ezzel kapcsolatos többi probléma különben is sokáig volt megoldásra váró kérdése a ruszin tudományos életnek. A múlt század második felében fellépett oroszbarát irodalmi irány, majd a csehszlovák államban a szabadjára engedett orosz és különösen ukrán emigráció munkássága révén egészen összekuszálódott ez a kérdés és a nép nyelve mellett kialakult az élettől távol álló két más irodalmi nyelv is. A társaság arra az álláspontra helyezkedett, hogy szakít mind az orosz, mind az ukrán irodalmi hagyománynyal és a helyi rutén nyelvájárásokhoz közelebb álló nyelven íratja munkáit a népnek. A társaság már említett folyóirata, a Zorja, az első számától kezdve ezt az álláspontot képviselte, s Bonkáló Sándor a „ Ruszin irodalmi nyelv" című dolgozatában felhívta a ruszin írókat, térjenek vissza a XVIII. század irodalmi nyelvéhez, mely még az orosz és ukrán befolyások nélkül, a hazai nép nyelvének hatása alatt született." A KTT termékeny működése arra enged következtetni, hogy közvetlenül a háború előtt és idején a tudomány nem szorult háttérbe, hanem épp ellenkezőleg. A KTT a szovjet hadsereg területünkre való bevonulása után szűnt meg. Ekkor tagjai elmenekültek vagy munkatáborokba kerültek. Manapság szükségét érezzük egy olyan egyesületnek, amely teljes mértékben összefogná területünk kutató táborát, felvállalná szűkebb pátriánk múltjának újraértékelését, vagy legalábbis a történelmünket elferdítve ábrázoló írások recenzálását. Végre tudomásul kell venni, hogy egy ideológiamentes társadalomban nem egyes „szakemberek” emocionális véleményére kell építeni, hanem a kitartó kutatómunka eredményeinek tényanyagán kell alapulnia minden történelmükkel kapcsolatos állításnak. A KTT csupán nagyvonalakban vázolt tevékenysége és szervezeti felépítése ma is hasznosítandó mindazon tudósok által, akik hasonló célokat tűznek ki maguk elé, mint annak idején a Kárpátaljai Tudományos Társaság. Csatáry György 14